Fotó: Bone Ewald
2010. augusztus 20., 10:422010. augusztus 20., 10:42
Az Első otthon program mintájára rövidesen a lakások utólagos hőszigetelésére is lehet majd kedvezményes kamatú, az állam által garantált hitelt igényelni. Az igénylők a beruházás értékének 10 százalékát kell előlegként kifizessék.
A bankok legfeljebb ötéves lefutású, lej alapú hitelt adhatnak a hőszigetelésre, melynek éves kamata maximum 2,5 százalékkal haladhatja meg a bankközi alapkamatot (ROBOR). Egy szoba hőszigetelésére legfeljebb 1750 euró összegű kölcsönt lehet felvenni, magánházak esetén pedig a hitel összértéke nem lehet több 7500 eurónál.
Ahhoz, hogy egy tulajdonosi társulás hitelfelvételt kezdeményezzen, a tagok 90 százalékának a hozzájárulása szükséges. A kormány 50 millió euró értékben vállal kezességet a hőszigetelési munkálatokra nyújtott hitelekért. A program az illetékesek ígéretei szerint augusztus végén indul majd. Korábban az állam állta az utólagos hőszigetelés költségeinek felét, 30 százalékát pedig a települési önkormányzat.
Az érdekelt vállalkozók többsége szkeptikus a kezdeményezés életképességét illetően. „Nem hiszem, hogy ez a kormányprogram sikeres lesz. Nagyon nehéz meggyőzni egy tömbház lakóinak 90 százalékát, hogy hitelt vegyenek fel, főleg ha a többség nyugdíjas. Az eddig hőszigetelt tömbházak túlnyomó többségének az esetében a lakók részét az önkormányzat fizette” – nyilatkozta Valentin Petrescu, a hőszigetelő nyílászárókat gyártó cégek szakmai érdekképviseletének az elnöke.
Hasonlóképpen vélekedik Mihai Ursu, a szigetelőanyagokat gyártó Austrotherm értékesítési igazgatója. „Ez a program látványos kudarccal fog végződni. Elsősorban azért, mert nincs szabályozva, hogy milyen szigetelőanyagokat lehet használni. Ez azt jelenti, hogy bármit össze lehet majd vásárolni feketén, jótállás nélkül. A növekvő fűtési költségek kilátása nem fogja befolyásolni a piacot, ugyanis már késő hozzákezdeni a munkálatokhoz. Esetleg jövőre következhet majd be növekedés, de ez is attól függ, hogy mennyi pénzük lesz az embereknek, hány közalkalmazottat fognak elbocsátani” – jelentette ki Mihai Ursu.
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.