2010. július 15., 13:092010. július 15., 13:09
Bulugea szerint az idei év végéig a lakások 10 százalékára fognak biztosítást kötni, s jövő július 15-éig is alig 20 százalékra rúg majd a bebiztosított lakások száma.
A PAID egyébként csütörtökön kezdte meg a kötelező lakásbiztosítások kiállítását, az első zelvényt Mihai Capră, a közigazgatási és belügyminisztérium államtitkára kötötte. A PAID-ot 2009 szeptemberében hozták létre, ekkor írta alá 13 biztosítótársaság a szerződést, s összesen 4,54 millió eurós törzstőkével rendelkeznek. A kötelező lakásbiztosításról szóló 260-as törvényt ugyanakkor még 2008 novemberében fogadták el, azonban azóta több ízben is halasztották annak gyakorlatba ültetését.
Csütörtöktől azonban hatályos, s az előírások értelmében valamennyi ingatlantulajdonos köteles biztosítást kötni, a lakás típusa függvényében 10 vagy 20 eurós értékben. Tizenhárom társaságnál lehet szerződést kötni, az ARDAF, az Astra, a Carpatica, a Certasig, a City Insurance, a Credit Europe, a Euroins, a Generali, a Grawe, a Groupama, a Platinum, valamint az Uniqa ügynökei várják a hozzájuk fordulókat.
A hat hónap letelte után mindazokra, akik nem teljesítik a törvény előírásait, 100 és 500 lej közötti pénzbírság róható ki. Kivételt csak azok a lakástulajdonosok képeznek, akik már kötöttek önkéntes biztosítást, ők csak ennek lejárta után kényszerülnek kötelező lakásbiztosítást kötni, de csak abban az esetben, ha a szerződésük január 15. után jár le.
A kötelező biztosítás az árvíz, földrengés, földcsuszamlás okozta károkat fedezi, egy lakás biztosított értéke pedig jóval annak valós értéke alatt, 10 ezer és 20 ezer euró között mozog. Ennek oka a vonatkozó törvény szövege szerint az, hogy tulajdonképpen egy szociális célú intézkedés, amely legalább egy minimális segítséget nyújthat természeti katasztrófák esetén.
„A biztosítottaknak járó összeget a katasztrófában megrongálódott lakás felújítására, azok újjáépítésére lehet fordítani. A megfelelő biztonság érdekében azonban e mellé a szerződés mellé tanácsos megkötni egy fakultatív biztosítást is, amely fedezné a 10–20 000 ezer euró és a lakás valós értéke közötti összeget” – ajánlja Angela Toncescu, a Biztosításokat Felügyelő Bizottság (CSA) elnöke, aki egyben abban bízik, hogy a lakosság nem egy pluszadóként fogja értékelni a kötelező lakásbiztosítást, hanem meglátja abban a valós biztonsági intézkedés.
Azt, hogy kinek mekkora összegű kötelező lakásbiztosítást kell éves szinten fizetnie, a lakás típusa határozza meg. Az A kategóriába a vasbetonból, fémből, fából, külső faluk kőből, égetett téglából, valamint más hő- vagy vegyi kezeléssel készült építőanyagból készült lakásokat sorolták be, tulajdonosaiknak 20 eurót kell biztosítási díjként fizetniük, katasztrófa esetén pedig legtöbb 20 ezer euróban részesülnek. A B típusú lakások esetében a külső falakat égetés nélküli téglából, illetve más hő- vagy vegyi kezelés nélküli építőanyagból állították elő. A tulajdonosnak ebben az esetben csak évi 10 eurót kell fizetnie, igaz, a maximális kártérítés is csak 10 ezer euró lehet. Romániában a becslések szerint 8,5 millió lakásként használt ingatlan van, amelyeknek 65 százaléka A típusú, s mindössze 35 százalék B. |
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.