Sztrádaváz. Új kivitelező kerestetik a problémás részeken
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) kiemelte a meglévő szerződésből az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakaszának problémás részeit, amelyek megvalósítására külön versenytárgyalást írnak ki.
2023. augusztus 04., 21:082023. augusztus 04., 21:08
Az állandó földcsuszamlásveszély miatt viaduktokat kell építeni a Kolozs megyei Nádas, illetve Pusztatopa közelében. Így az országos helyreállítási terv (PNRR) révén finanszírozott munkálatok befejezése
Amint arról beszámoltunk, még tavasszal határidő-módosítást eszközöltek az észak-erdélyi autópálya (A3) Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakaszán, amelynek immár 2025-re kell elkészülnie, de félő volt, hogy a hatóságok lassúsága miatt a pénzforrást biztosító uniós helyreállítási terv 2026-os céldátuma sem teljesíthető.
Mint ismeretes, jelenleg a Kolozs megyei Magyarnádasig sztrádán lehet eljutni Aranyosgyérestől. A Nádastól a Szilágy megyei Magyarzsomborig húzódó, mintegy 30 kilométeres szakasz megépítésének a román UMB cég fogott neki 2021-ben, mégpedig nagy erőkkel. Ám a nehéz terep – melyen többtucat hidat és felüljárót kell építeni – több helyen „megadta magát”: földcsuszamlások alakultak ki, amelyek miatt szükségessé vált az eredeti tervek módosítása. Azonban hiába a kivitelező szorgalma: elhúzódott a módosítások hatósági engedélyezése, így a 2024-es céldátumot 2025-re tolták ki.
Terepen az egyik legnagyobb problémát egy földcsuszamlás okozta Magyarnádas közelében, ahol az eredeti tervekben szereplő földbevágás helyett a temető fölött húzódó viadukt építésére kértek engedélyt, Pusztatopa mellett pedig alagutat létesítettek volna bevágás helyett. Közben a közlekedési nagyberuházásokat figyelő Pro Infrastruktúra Egyesület már hónapokkal ezelőtt jelezte: újabb gondok merültek fel a pusztatopai részen, ahol könnyen előfordulhat, hogy az új terv is csődöt mond, ezért akár útvonal-módosítás is felmerülhet, ami költségnövekedéssel is jár. Emiatt külön versenytárgyalást írhatnak ki a problémás részek megvalósítására. A civilek sürgős állásfoglalásra kérték a CNAIR-t, hiszen a Nádas–Zsombor-szakasz az európai uniós finanszírozású országos helyreállítási alap révén valósul meg, ám ha nem lesz meg 2026-ig, elveszíthetik a rá szánt pénzt.
A csütörtökön meghirdetett kiírás szerint Nádason egy 1,2 kilométeres, Topán pedig egy 2 kilométeres viaduktot építenek. Az ajánlatokat szeptember 25-ig várják a hídtípusok megépítésére. A munkálatokat 27 hónap alatt kell elvégezni (9 hónap tervezés plusz 18 hónap kivitelezés), az erre szánt költségvetés áfa nélkül 1,114 milliárd lej, amit szintén az uniós finanszírozású helyreállítási alapból biztosítanak.
Egyébként éppen a pénz az egyik fő oka annak, hogy kiemelték a viaduktépítéseket az eredeti szerződésből. Eredetileg áfa nélkül 1,390 milliárd lejt szántak a teljes Nádas–Zsombor szakasz megépítésére, aztán a felmerülő nehézségek láttán újabb 235 millió lejes „tartalékkal” egészítették ki a büdzsét, ám újabb, többszörös összeggel már nem tudták „kitömni” az eredeti feltételek szerint.
A CNAIR döntése azok után született, hogy már államtitkári szinten is megsürgették az új versenytárgyalás kiírását. Természetesen a Pro Infrastruktúra is követelte ugyanezt, legutóbb júniusban, amikor előrebocsátotta: miközben tavaly még azt hitték, kiváló mozgósítással akár 2023 végére is elkészülhet a szakasz első „PNRR-sztrádaként”, most már a 2025-ös befejezés is kérdéses, így az aszfaltcsík éllovasból sereghajtóvá válhat.
A Pro Infrastruktúra pénteki közlése szerint késések tapasztalhatók a Craiova–Pitești-gyorsforgalmi út egyik általuk épített szakaszán, ami az első, konkrét jele annak, hogy „tovább nyújtóztak, mint ameddig a takarójuk ér”. Ugyanis a körülbelül 5000 útépítőmunkást foglalkoztató UMB jelenleg mintegy 400 kilométernyi sztrádán-gyorsforgalmin dolgozik az országban, és bár egyes területeken példaértékű haladást jegyeznek, ezt csak úgy tudják tartani, ha más helyeken lelassítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben gyárt könnyű páncélozott taktikai harcjárműveket a román hadsereg számára a török Otokar, miután nemzetközi vegyesvállalat létrehozásáról írt alá megállapodást Románia egyik vezető védelmi vállalatával, a Medgyesen működő Automecanica Rt.-vel.
Az OTP Banknak a romániai piacról való kivonulásáról is szó esett a magyar pénzintézet éves közgyűlésén, pénteken Budapesten.
Megugrott a kereslet a Románia különböző repülőtereiből Rómába indul járatok iránt, ezrek szeretnének fizikailag is jelen lenni a Vatikánban Ferenc pápa hétvégi temetésén.
Tavaly 140 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat, a közúthálózat hossza pedig 86 847 kilométert tett ki – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idén a Wizz Air összes romániai útvonalán kínált 15,8 millió ülőhely-kapacitással az ország az ultra fapados magyar légitársaság legnagyobb piacává vált, megelőzve Lengyelországot.
A tavalyinál 50 százalékkal nagyobb, 1,43 milliárd lejes költségvetése lesz idén a hamarosan induló roncsautóprogramnak – tájékoztatott szerdán a környezetvédelmi minisztérium.
A gyermeknevelési pótlékot (gyerekpénzt) május 8-tól folyósítják, a nyugdíjak postai kézbesítése pedig a hónap első négy napjára kiterjedő hosszú hétvége ellenére május 2-án kezdődik – tájékoztatott szerdán a Facebook-oldalán a munkaügyi minisztérium.
A Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetségébe (UNSAR) tömörülő biztosítótársaságok összesen 56 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly viharkárok miatt fakultatív lakásbiztosítás alapján.
Az idei év első két hónapjában a nyers adatok szerint 16,7 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 19,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
Románia megerősíti elkötelezettségét, hogy 2025-ben 7 százalék alatt tartja a GDP-arányos költségvetési hiányt – közölte kedd este a pénzügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!