Sztrádaváz. Új kivitelező kerestetik a problémás részeken
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) kiemelte a meglévő szerződésből az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakaszának problémás részeit, amelyek megvalósítására külön versenytárgyalást írnak ki.
2023. augusztus 04., 21:082023. augusztus 04., 21:08
Az állandó földcsuszamlásveszély miatt viaduktokat kell építeni a Kolozs megyei Nádas, illetve Pusztatopa közelében. Így az országos helyreállítási terv (PNRR) révén finanszírozott munkálatok befejezése
Amint arról beszámoltunk, még tavasszal határidő-módosítást eszközöltek az észak-erdélyi autópálya (A3) Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakaszán, amelynek immár 2025-re kell elkészülnie, de félő volt, hogy a hatóságok lassúsága miatt a pénzforrást biztosító uniós helyreállítási terv 2026-os céldátuma sem teljesíthető.
Mint ismeretes, jelenleg a Kolozs megyei Magyarnádasig sztrádán lehet eljutni Aranyosgyérestől. A Nádastól a Szilágy megyei Magyarzsomborig húzódó, mintegy 30 kilométeres szakasz megépítésének a román UMB cég fogott neki 2021-ben, mégpedig nagy erőkkel. Ám a nehéz terep – melyen többtucat hidat és felüljárót kell építeni – több helyen „megadta magát”: földcsuszamlások alakultak ki, amelyek miatt szükségessé vált az eredeti tervek módosítása. Azonban hiába a kivitelező szorgalma: elhúzódott a módosítások hatósági engedélyezése, így a 2024-es céldátumot 2025-re tolták ki.
Terepen az egyik legnagyobb problémát egy földcsuszamlás okozta Magyarnádas közelében, ahol az eredeti tervekben szereplő földbevágás helyett a temető fölött húzódó viadukt építésére kértek engedélyt, Pusztatopa mellett pedig alagutat létesítettek volna bevágás helyett. Közben a közlekedési nagyberuházásokat figyelő Pro Infrastruktúra Egyesület már hónapokkal ezelőtt jelezte: újabb gondok merültek fel a pusztatopai részen, ahol könnyen előfordulhat, hogy az új terv is csődöt mond, ezért akár útvonal-módosítás is felmerülhet, ami költségnövekedéssel is jár. Emiatt külön versenytárgyalást írhatnak ki a problémás részek megvalósítására. A civilek sürgős állásfoglalásra kérték a CNAIR-t, hiszen a Nádas–Zsombor-szakasz az európai uniós finanszírozású országos helyreállítási alap révén valósul meg, ám ha nem lesz meg 2026-ig, elveszíthetik a rá szánt pénzt.
A csütörtökön meghirdetett kiírás szerint Nádason egy 1,2 kilométeres, Topán pedig egy 2 kilométeres viaduktot építenek. Az ajánlatokat szeptember 25-ig várják a hídtípusok megépítésére. A munkálatokat 27 hónap alatt kell elvégezni (9 hónap tervezés plusz 18 hónap kivitelezés), az erre szánt költségvetés áfa nélkül 1,114 milliárd lej, amit szintén az uniós finanszírozású helyreállítási alapból biztosítanak.
Egyébként éppen a pénz az egyik fő oka annak, hogy kiemelték a viaduktépítéseket az eredeti szerződésből. Eredetileg áfa nélkül 1,390 milliárd lejt szántak a teljes Nádas–Zsombor szakasz megépítésére, aztán a felmerülő nehézségek láttán újabb 235 millió lejes „tartalékkal” egészítették ki a büdzsét, ám újabb, többszörös összeggel már nem tudták „kitömni” az eredeti feltételek szerint.
A CNAIR döntése azok után született, hogy már államtitkári szinten is megsürgették az új versenytárgyalás kiírását. Természetesen a Pro Infrastruktúra is követelte ugyanezt, legutóbb júniusban, amikor előrebocsátotta: miközben tavaly még azt hitték, kiváló mozgósítással akár 2023 végére is elkészülhet a szakasz első „PNRR-sztrádaként”, most már a 2025-ös befejezés is kérdéses, így az aszfaltcsík éllovasból sereghajtóvá válhat.
A Pro Infrastruktúra pénteki közlése szerint késések tapasztalhatók a Craiova–Pitești-gyorsforgalmi út egyik általuk épített szakaszán, ami az első, konkrét jele annak, hogy „tovább nyújtóztak, mint ameddig a takarójuk ér”. Ugyanis a körülbelül 5000 útépítőmunkást foglalkoztató UMB jelenleg mintegy 400 kilométernyi sztrádán-gyorsforgalmin dolgozik az országban, és bár egyes területeken példaértékű haladást jegyeznek, ezt csak úgy tudják tartani, ha más helyeken lelassítanak.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
szóljon hozzá!