Sztrádaváz. Új kivitelező kerestetik a problémás részeken
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) kiemelte a meglévő szerződésből az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakaszának problémás részeit, amelyek megvalósítására külön versenytárgyalást írnak ki.
2023. augusztus 04., 21:082023. augusztus 04., 21:08
Az állandó földcsuszamlásveszély miatt viaduktokat kell építeni a Kolozs megyei Nádas, illetve Pusztatopa közelében. Így az országos helyreállítási terv (PNRR) révén finanszírozott munkálatok befejezése
Amint arról beszámoltunk, még tavasszal határidő-módosítást eszközöltek az észak-erdélyi autópálya (A3) Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakaszán, amelynek immár 2025-re kell elkészülnie, de félő volt, hogy a hatóságok lassúsága miatt a pénzforrást biztosító uniós helyreállítási terv 2026-os céldátuma sem teljesíthető.
Mint ismeretes, jelenleg a Kolozs megyei Magyarnádasig sztrádán lehet eljutni Aranyosgyérestől. A Nádastól a Szilágy megyei Magyarzsomborig húzódó, mintegy 30 kilométeres szakasz megépítésének a román UMB cég fogott neki 2021-ben, mégpedig nagy erőkkel. Ám a nehéz terep – melyen többtucat hidat és felüljárót kell építeni – több helyen „megadta magát”: földcsuszamlások alakultak ki, amelyek miatt szükségessé vált az eredeti tervek módosítása. Azonban hiába a kivitelező szorgalma: elhúzódott a módosítások hatósági engedélyezése, így a 2024-es céldátumot 2025-re tolták ki.
Terepen az egyik legnagyobb problémát egy földcsuszamlás okozta Magyarnádas közelében, ahol az eredeti tervekben szereplő földbevágás helyett a temető fölött húzódó viadukt építésére kértek engedélyt, Pusztatopa mellett pedig alagutat létesítettek volna bevágás helyett. Közben a közlekedési nagyberuházásokat figyelő Pro Infrastruktúra Egyesület már hónapokkal ezelőtt jelezte: újabb gondok merültek fel a pusztatopai részen, ahol könnyen előfordulhat, hogy az új terv is csődöt mond, ezért akár útvonal-módosítás is felmerülhet, ami költségnövekedéssel is jár. Emiatt külön versenytárgyalást írhatnak ki a problémás részek megvalósítására. A civilek sürgős állásfoglalásra kérték a CNAIR-t, hiszen a Nádas–Zsombor-szakasz az európai uniós finanszírozású országos helyreállítási alap révén valósul meg, ám ha nem lesz meg 2026-ig, elveszíthetik a rá szánt pénzt.
A csütörtökön meghirdetett kiírás szerint Nádason egy 1,2 kilométeres, Topán pedig egy 2 kilométeres viaduktot építenek. Az ajánlatokat szeptember 25-ig várják a hídtípusok megépítésére. A munkálatokat 27 hónap alatt kell elvégezni (9 hónap tervezés plusz 18 hónap kivitelezés), az erre szánt költségvetés áfa nélkül 1,114 milliárd lej, amit szintén az uniós finanszírozású helyreállítási alapból biztosítanak.
Egyébként éppen a pénz az egyik fő oka annak, hogy kiemelték a viaduktépítéseket az eredeti szerződésből. Eredetileg áfa nélkül 1,390 milliárd lejt szántak a teljes Nádas–Zsombor szakasz megépítésére, aztán a felmerülő nehézségek láttán újabb 235 millió lejes „tartalékkal” egészítették ki a büdzsét, ám újabb, többszörös összeggel már nem tudták „kitömni” az eredeti feltételek szerint.
A CNAIR döntése azok után született, hogy már államtitkári szinten is megsürgették az új versenytárgyalás kiírását. Természetesen a Pro Infrastruktúra is követelte ugyanezt, legutóbb júniusban, amikor előrebocsátotta: miközben tavaly még azt hitték, kiváló mozgósítással akár 2023 végére is elkészülhet a szakasz első „PNRR-sztrádaként”, most már a 2025-ös befejezés is kérdéses, így az aszfaltcsík éllovasból sereghajtóvá válhat.
A Pro Infrastruktúra pénteki közlése szerint késések tapasztalhatók a Craiova–Pitești-gyorsforgalmi út egyik általuk épített szakaszán, ami az első, konkrét jele annak, hogy „tovább nyújtóztak, mint ameddig a takarójuk ér”. Ugyanis a körülbelül 5000 útépítőmunkást foglalkoztató UMB jelenleg mintegy 400 kilométernyi sztrádán-gyorsforgalmin dolgozik az országban, és bár egyes területeken példaértékű haladást jegyeznek, ezt csak úgy tudják tartani, ha más helyeken lelassítanak.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!