2007. április 18., 00:002007. április 18., 00:00
Az európai uniós átlagpolgár legfőképpen koncertjegyeket vesz, repülőjegyeket foglal, utazásokra fizet elő, vagy ruhát, könyveket vásárol világhálón keresztül. Eközben egy romániai az utazás-előfizetést, az on-line számlafizetést, a távközlési termékeket (mobiltelefon-feltöltőkártya, telefon és mobilkiegészítők), folyóirat-előfizetéseket, repülőjegy-foglalásokat helyezi előtérbe, amikor virtuális áruházakból vásárol. Mindez az Európai Interaktív Reklámozók Egyesülete (EIAA) és a GeCAD ePayment nevű cég tanulmányából derül ki. Utóbbi a legnagyobb romániai internetes eladásokkal foglalkozó vállalkozás, amely az ügyletek 80 százalékát bonyolítja le. A tanulmány szerint az idei év első három hónapjában a hazai on-line tranzakciók átlagértéke elérte a 130 eurót, miközben a tavalyi év második felében ez a számadat csupán 89 eurós volt. Az Európai Unió tagállamaiban az átlag 125 euró.
Hasonló jellegű tanulmány elkészítésére adott megbízatást a tavalyi év végén a román Távközlési és Informatikai Minisztérium is. A tanulmány készítői 1460 on-line áruházat vizsgáltak, ebből 620 turizmussal foglalkozik, 840 más szolgáltatói területen működik (IT&C, virágrendelés, gyerekjátékok, zene, könyv, ruhanemű, ékszerek forgalmazása, de volt köztük pénzügyi szolgáltató vagy biztosító is). A hazai on-line kereskedelem még gyerekcipőben jár, vonták le a következtetést a tanulmány készítői, de már így is jelentős helyet foglal el az üzleti életben. A szaktárca által rendelkezésünkre bocsátott adatokból arra is fény derül, hogy a hazai e-kereskedelem forgalma decemberben az előző 11 havi átlag 140 százalékára nőtt. Csak az ePayment rendszerén szinte tízezer tranzakció futott át karácsony környékén, ez a tavalyi forgalom több mint másfélszerese. On-line bankkártyás vásárlással az ügyfelek jobbára fényképezőgépet, laptopot, mobiltelefont, folyóirat-, illetve újság-előfizetést és telefonkártyákat vásároltak december folyamán is. A szálláshelyfoglalás és repülőjegy-foglalás hónapja viszont november volt. A tanulmányok készítői arra hívják fel az on-line áruházak működtetőinek figyelmét, hogy legfeljebb két-három éven belül a romániai vásárlók igényei egyre inkább a jelenlegi uniós kereslethez hasonlítanak majd.
Jelenleg egyébként kétféle internetes vásárlás dominál. Az egyik esetében a vevő ugyan on-line rendeli meg a kiválasztott terméket, de csupán házhozszállításkor fizeti ki ellenértékét. A másik, kevésbé elterjedt módozat jelenti a tulajdonképpeni e-kereskedelmet, amikor a vásárló bankkártyával, on-line fizet. Ehhez különleges, 3D Secure típusú bankkártyákra van szükség, amelyek száma még viszonylag alacsony, a tavalyi év végén összesen 4 ezer volt forgalomban. Az on-line áruházak száma a tavalyi év végére elérte az 1500-at, s szakértői vélekedés szerint számuk havonta 20–30-cal nő. Hiába van azonban viszonylag sok virtuális bolt, 2006 végén még csupán 84-nél lehetett bankkártyával fizetni. „Románia még gyerekcipőben jár, ami az e-kereskedelmet illeti, de ez egy fejlődő piac. Fontos, hogy a vásárlók megértsék, a világhálón is épp olyan biztonságosan lehet beszerezni a szükséges tárgyakat, mint a hagyományos boltokban” – összegzett Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.