Újra lekapcsolható lesz a villany és a gáz: kilencven nap alatt kell megoldást találniuk a feleknek a számlák kifizetésére

„Az újonnan kiállított számlákat a sürgősségi rendelet megjelenése után már határidőre, vagyis 30 nap plusz 15 napos haladék után ki kell fizetni, ellenkező esetben a fogyasztót lekapcsolják a hálózatról” – részletezte Nagy-Bege Zoltán.

Rámutatott, az adataik szerint a nem fizetők között számszerűleg a lakossági fogyasztók vannak többen, ám az elhasznált, de ki nem fizetett energiamennyiséget tekintve az ipari fogyasztók, a cégek vezetik az adósok listáját.

– fejtette ki a hatóság alelnöke.

Kitért egyúttal arra is, hogy a szolgáltatóknak nem volt likviditásgondjuk, a nagyobbaknak vannak tartalékaik, hitelképes cégek, tehát az áremelkedéseket nem a pénzhiány okozta. „A szolgáltatók meg tudták kötni a szerződéseket, abban bízunk, hogy lassan helyreáll a piac, a kereslet csökken, és megáll az áremelkedés” – összegezte Nagy- Bege Zoltán.

Már a parlamenti döntés előtt hatályba lép a rendelet

„A sürgősségi rendelet csak akkor lép hatályba, ha sürgősségi eljárással parlamenti vitára bocsátják, ez esetben a szenátusban, majd megjelenik a Hivatalos  Közlönyben” – ecsetelte a rendelet útját az életbe lépésig megkeresésünkre Antal Lóránt Hargita megyei szenátor, a felsőház energiaügyi bizottságának elnöke. Rámutatott,

Mivel ez a sürgősségi rendelet nem volt előre látható, kötelesek a plénum előtt bejelenteni, hogy előrukkoltak vele. A szenátus energiaügyi bizottsága majd az őszi ülésszakban tesz jelentést, de a sürgősségi rendelet ettől függetlenül a napokban hatályba lép, miután megjelenik a Hivatalos Közlönyben, pontosított a szenátor.

Hangsúlyozta, egyetért azzal, hogy újra le lehessen kapcsolni a nem fizetőket, hiszen

„Ez nem azt jelenti, hogy amint a rendelet életbe lép, azonnal levágják az adósoknál az elektromos energiát illetve a földgázt, hiszen van egy 90 napos türelmi idő, ami alatt a szolgáltatónak és a fogyasztónak köztes megoldást kell találnia a felhalmozott tartozások törlesztésre. Nincs az rendben, hogy egy működő vállalkozás közel másfél év alatt egy vasat sem fizet az energiáért” – húzta alá a politikus. Arra is kitért, hogy a „védelem” hatása azt eredményezte, hogy a szolgáltatócégek halmoztak fel hiányt, hiszen a végső forgalmazóknak ki kell fizetniük az elosztónak a költségeket, viszont nem tudták behajtani a pénzt a fogyasztók egy részétől.

Emellett szerintük az államnak támogatnia kellene azokat a fogyasztókat a rezsiszámlájuk kifizetésében, akiknek a jövedelme nem veszi fel a versenyt az árnövekedéssel.

Sürgős megoldást vár a kormánytól az Intelligens Energia Egyesület is, közleményük szerint az energiadrágulás mértéke átlépte a tűréshatárt. „A villamos energia ára a nagykereskedelmi piacokon megháromszorozódott, a földgáz 10–30 százalékos drágulását vetítik előre, ezért olyan közpolitikákra van szükség, amelyek kordában tartják a visszaéléseket, mérsékelik a drágulást, és lehetővé teszik, hogy minden fogyasztó, minden család megbirkózzon ezzel a helyzettel” – áll a dokumentumban.

Magyarázatuk szerint a tavaly elfogadott Gas Release Program (GRP) azt eredményezte, hogy Romániában 5 százalékkal olcsóbb volt a földgáz, mint a bécsi tőzsdén a kelet-európai árak. A forgalmazók egy része kihasználta a helyzetet, felvásárolták a földgázt Romániában, majd eladták külföldön, ezzel viszont importra kényszerítették az országot. Mi több, a külföldre idén kivitt földgázra tavaly kötötték meg kisebb áron a szerződéseket, míg idén már drágábban hozzák be az országba a gázt.

– mutat rá a szakmai szervezet.

Első lépésben az energiahordozók áfájának csökkentését követelik a 2021 októbere és 2022 áprilisa közötti időszakban. Ugyanakkor sürgetik a sérülékeny fogyasztók védelmét célzó törvény elfogadását.

Többet akarnak, mint egy fűtéstámogatás

A szenátus amúgy már májusban első házként megszavazta a kiszolgáltatott energiafogyasztókról szóló törvénytervezetet. Antal Lóránt szenátor kedden az ellenzéki sürgetéssel kapcsolatos kérdésünkre kifejtette, szeptember 1-jén kezdődik el az őszi parlamenti ülésszak, a képviselőházzal folyamatosan egyeztettek, így gördülékenyen átmehet a tervezet a döntő kamarán. Arra is kitért, hogy a szenátusban másfél hónapig dolgoztak, hogy a munkaügyi minisztérium által beterjesztett tervezetet jobbá tegyék,  több munkamegbeszélést tartottak az érintett felekkel. „Próbáltuk a törvényt nem lebutítani a fűtéstámogatás szintjére. Meglátásom szerint ennek ennél sokkal többről kell szólnia” – hangsúlyozta a politikus.

Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a zöldmegállapodásban az Európai Unió irányelvbe foglalta a lakások energiahatékonyságának javítását, valamint az energiaszegénység csökkentését, illetve meghatározta a feltételrendszert, ami alapján besorolható a sérülékeny fogyasztó.

A meghatározás értelmében

Ez esetben energiaszegénységről beszélünk. „Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai értelmében pedig Romániában a háztartások több mint 20 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, ami 1,4 millió háztartást jelent. A munkaügyi minisztérium a tervezetében 400 ezer érintettel számolt. Nagy kihívás volt, hogy ezt a számot megnöveljük” – fejtette ki Antal Lóránt.

Hozzátette: a szenátusban bekerült a tervezetbe számos pénzügyi és nem pénzügyi intézkedés, amelyekkel segíthetik az érintetteket.

– részletezte Antal Lóránt. Meglátása szerint a hatékonyabb technológiák bevezetése két-hat éven belül vezetne oda, hogy csökken az energiaszámlák értéke. A politikus arra is kitért, hogy az energiaárak egész Európában „elszabadultak”, megnőtt az igény, a kereslet, viszont visszaesett a kínálat. „Mindenképpen meg kell találni a megoldást a kiszolgáltatott fogyasztók védelmére” – szögezte le Antal Lóránt.