Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Tengeri szélfarmok, illetve úszó napelemparkok építéséről állapodott meg hétfőn a vízierőműveket működtető, piacvezető Hidroelectrica és az Egyesült Arab Emírségek állami tulajdonú megújulóenergia-vállalata, a Masdar – tudatta a román állami vállalat.
2023. március 21., 08:282023. március 21., 08:28
A közös vállalat létrehozásáról szóló megállapodást Abu-Dzabiban írták alá, Klaus Iohannis államfő és az emírségek államelnöke, Mohamed bin Zájid Ál Nahajan sejk jelenlétében.
A 187 vízierőművet működtető, 6,3 gigawatt (GW) beépített teljesítménnyel rendelkező, a romániai villamosenergia-hálózatba évi 15,7 terawattóra (TWh) energiát szolgáltató (és ezzel 28 százalékos piaci részesedést magáénak tudó) Hidroelectrica a Masdar megújuló energiaforrások hasznosításában szerzett tapasztalatát – és nem utolsósorban tőkeerejét – akarja a romániai beruházások számára megnyerni – magyarázta Bodgan Badea, a Hidroelectrica igazgatótanácsának elnöke.
A közlemény szerint a Masdar 40 ország megújuló energia projektjei megvalósításában vett részt az utóbbi 16 évben, és mintegy 23 GW beépített teljesítményű energetikai létesítményt üzemelt eddig be.
előbbit Ostrovu térségében, a Vaskapu II. vízierőműnél, utóbbit pedig az Olt egyik használaton kívül helyezett duzzasztójának kávájában, a Brassó megyei Mundra község területén.
Az Economedia gazdasági hírportál amúgy még tavaly júniusban számolt be arról, hogy Hidroelectrica közbeszerzést írt ki a Dunán, illetve az Olton megvalósítandó napelemparkjai és hidrogéngyárai megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítésére. A napelemparkok által termelt áramot használnák fel a zöld hidrogén elektrolízis útján történő előállítására. A Brassó megyei beruházásnál évi 15 ezer tonna, míg a Vaskapunál évi 7500 tonna nagy tisztaságú zöld hidrogén előállításával számolnak, ami a Hidroelectrica szerint évi 900 millió eurós hasznot hozhat a román államnak.
Romániában is napelemgyárat épít az alternatív energiaforrásokra szakosodott német AE SOLAR, a több ütemben megvalósítandó beruházás összértéke eléri az egymilliárd eurót – közölte hétfőn a bukaresti kormány.
Európa legnagyobb napelemparkját építik meg Arad megyében egy 800 millió eurós beruházással.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!