Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Tengeri szélfarmok, illetve úszó napelemparkok építéséről állapodott meg hétfőn a vízierőműveket működtető, piacvezető Hidroelectrica és az Egyesült Arab Emírségek állami tulajdonú megújulóenergia-vállalata, a Masdar – tudatta a román állami vállalat.
2023. március 21., 08:282023. március 21., 08:28
A közös vállalat létrehozásáról szóló megállapodást Abu-Dzabiban írták alá, Klaus Iohannis államfő és az emírségek államelnöke, Mohamed bin Zájid Ál Nahajan sejk jelenlétében.
A 187 vízierőművet működtető, 6,3 gigawatt (GW) beépített teljesítménnyel rendelkező, a romániai villamosenergia-hálózatba évi 15,7 terawattóra (TWh) energiát szolgáltató (és ezzel 28 százalékos piaci részesedést magáénak tudó) Hidroelectrica a Masdar megújuló energiaforrások hasznosításában szerzett tapasztalatát – és nem utolsósorban tőkeerejét – akarja a romániai beruházások számára megnyerni – magyarázta Bodgan Badea, a Hidroelectrica igazgatótanácsának elnöke.
A közlemény szerint a Masdar 40 ország megújuló energia projektjei megvalósításában vett részt az utóbbi 16 évben, és mintegy 23 GW beépített teljesítményű energetikai létesítményt üzemelt eddig be.
előbbit Ostrovu térségében, a Vaskapu II. vízierőműnél, utóbbit pedig az Olt egyik használaton kívül helyezett duzzasztójának kávájában, a Brassó megyei Mundra község területén.
Az Economedia gazdasági hírportál amúgy még tavaly júniusban számolt be arról, hogy Hidroelectrica közbeszerzést írt ki a Dunán, illetve az Olton megvalósítandó napelemparkjai és hidrogéngyárai megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítésére. A napelemparkok által termelt áramot használnák fel a zöld hidrogén elektrolízis útján történő előállítására. A Brassó megyei beruházásnál évi 15 ezer tonna, míg a Vaskapunál évi 7500 tonna nagy tisztaságú zöld hidrogén előállításával számolnak, ami a Hidroelectrica szerint évi 900 millió eurós hasznot hozhat a román államnak.
Romániában is napelemgyárat épít az alternatív energiaforrásokra szakosodott német AE SOLAR, a több ütemben megvalósítandó beruházás összértéke eléri az egymilliárd eurót – közölte hétfőn a bukaresti kormány.
Európa legnagyobb napelemparkját építik meg Arad megyében egy 800 millió eurós beruházással.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
szóljon hozzá!