Egész napos munkabeszüntetéssel tiltakoznak kedden a helyi közigazgatási intézményekben dolgozók, akik ráadásul július 19-étől meghatározatlan ideig általános sztrájkba lépnek.
2016. július 10., 15:392016. július 10., 15:39
A közalkalmazottakat tömörítő szakszervezet azért elégedetlen, mert a munkaügyi miniszterrel folytatott pénteki tárgyaláson nem sikerült megállapodniuk az alkalmazottak követelései tekintetében, az érdekvédelmi szervezet szerint a tárcavezető egyszerűen nem hajlandó teljesíteni kéréseiket – közölte a News.ro.
Valer Suciu, a közigazgatási szakszervezet (FNSA) elnöke a hírügynökségnek úgy nyilatkozott: pénteken éjszakába nyúlóan tárgyaltak a munkaügyi miniszter illetékeseivel, köztük Dragoş Pîslaru tárcavezetővel, akitől egyebek mellett legalább 25 százalékos béremelést és üdülési utalványok biztosítását kérték. A követelések felsorolása után a miniszter arra hivatkozva távozott néhány órára, hogy ezek alapján összeállítanak egy megállapodást.
Amikor azonban visszatért, az általa bemutatott dokumentum Suciu szerint nem nyújtott megoldást egyik problémájukra sem, egyáltalán nem tükrözte azt, amiben korábban megállapodtak, így a szakszervezeti képviselők nem írták alá. Dragoş Pîslaru végül azt javasolta, hogy a közalkalmazottak várjanak július végéig, amíg a munkaügyi miniszter egyeztet a pénzügyi tárca vezetőjével a követelések kapcsán, ezt azonban az érdekvédelmi szervezet elfogadhatatlannak tartotta, és nem egyezett bele.
Több mint 30 ezren szüntetik be a munkát
Valer Suciu rámutatott: a sikertelen egyeztetés nyomán a tiltakozó akciókat a korábbi tervek szerint folytatják. Miután múlt kedden egy órával később kezdték el a munkát a helyi közigazgatási intézményekben, kedden egész napos tiltakozó akciót tartanak, jövő keddtől pedig általános sztrájkba lépnek országszerte. A szakszervezeti elnök szerint kedden a polgármesteri hivatalok és megyei önkormányzatok legalább 30 ezer alkalmazottja vesz részt a megmozdulásban, ennyi tagja van ugyanis a FNSA-nak, ugyanakkor tiltakozásra szólítják fel a többi beosztottat is.
Szombaton Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter is arról számolt be közleményében, hogy a június 27-ei egyeztetésekhez hasonlóan a július 8-ai tárgyalások nyomán sem sikerült megállapodásra jutniuk, illetve nem tudták elérni a tiltakozó akciók felfüggesztését. A tárcavezető rámutatott: a béremelésre vonatkozó követelés kapcsán azzal a javaslattal álltak elő, miszerint a munkaügyi minisztérium első lépésként összesíti egyrészt a jelenlegi bérekre vonatkozó, másrészt az intézkedés megvalósításához szükséges tennivalókat és adatokat, és ezek alapján fognak tárgyalni az egységes közalkalmazotti bértörvényről. Ugyancsak a kis lépések politikáját kívánják alkalmazni az üdülési utalványok tekintetében: a szaktárca a pénzügyi és a regionális fejlesztési minisztériummal közösen munkacsoportot hozna létre, amely július második felében tárgyalna a szakszervezet képviselőivel a lehetőségekről.
A fizetések alig nagyobbak a minimálbérnél
Az érdekvédelmi szervezet vezetői már többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a helyi közigazgatási intézményekben dolgozók többsége a minimálbérrel egyenlő vagy alig nagyobb fizetést kap – ez jelenleg havi bruttó 1250 lej. Az alkalmazottak ezért a kormányt teszik felelőssé, amely szerintük szándékosan tartja a közszférában a legalacsonyabb szinten a közigazgatási beosztottak fizetését.
Dragoş Pîslaru korábban úgy fogalmazott: a béremelést nem lehet „bármi áron végrehajtani”. A miniszter egyetért azzal, hogy az ágazatban alacsonyak a juttatások, de szerinte a legfontosabb kérdés, hogy honnan teremtik elő a bérkiegészítéshez szükséges pluszforrásokat. A tárcavezető nemrég azt is elmondta: üdülési utalványokat csak azokban az intézményekben lehetne biztosítani, ahol ezt az anyagi keret megengedi, ez viszont diszkriminációhoz vezetne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!