2007. április 13., 00:002007. április 13., 00:00
Mint kiderült, a romániaiakhoz hasonlóan stresszesek munka közben a görögök, míg nálunk több stressznek csupán a litvánok vannak kitéve – ott az alkalmazottak 71 százaléka vélekedik így. Magyarországon tízből négy munkavállaló tartja túl stresszesnek munkáját, ez az arány pedig megegyezik az uniós átlaggal. A finneknek viszont csupán 25 százaléka érzi megterhelőnek napi tevékenységét, míg Hollandiában ez az arány 23 százalékos. A megkérdezett svédek több mint fele találta munkáját túl megerőltetőnek és idegőrlőnek, míg a dánoknak csak 35 százaléka válaszolta ezt.
Az EU munkavállalóinak jelentős hányada úgy látja, hogy állásának komoly árnyoldala is van: a válaszadók 41 százaléka szerint munkája túl megerőltető és idegőrlő, 21 százalékuk úgy érzi, veszélyes és egészségtelen körülmények között dolgozik, 14 százalék pedig úgy véli, hogy munkája akadályozza a szakmai, családi és magánélet egyensúlyának fenntartását.
Munkakörre leosztva a menedzserek és a szabadúszók stresszelik magukat leginkább. Hozzájuk viszonyítva az alkalmazottak ugyan nyugodtabban dolgozzák le munkaidejüket, de nagy százalékban nyilatkoztak úgy, hogy sokkal rosszabb körülmények között kell dolgozniuk, mint főnökeiknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok