2007. április 13., 00:002007. április 13., 00:00
Mint kiderült, a romániaiakhoz hasonlóan stresszesek munka közben a görögök, míg nálunk több stressznek csupán a litvánok vannak kitéve – ott az alkalmazottak 71 százaléka vélekedik így. Magyarországon tízből négy munkavállaló tartja túl stresszesnek munkáját, ez az arány pedig megegyezik az uniós átlaggal. A finneknek viszont csupán 25 százaléka érzi megterhelőnek napi tevékenységét, míg Hollandiában ez az arány 23 százalékos. A megkérdezett svédek több mint fele találta munkáját túl megerőltetőnek és idegőrlőnek, míg a dánoknak csak 35 százaléka válaszolta ezt.
Az EU munkavállalóinak jelentős hányada úgy látja, hogy állásának komoly árnyoldala is van: a válaszadók 41 százaléka szerint munkája túl megerőltető és idegőrlő, 21 százalékuk úgy érzi, veszélyes és egészségtelen körülmények között dolgozik, 14 százalék pedig úgy véli, hogy munkája akadályozza a szakmai, családi és magánélet egyensúlyának fenntartását.
Munkakörre leosztva a menedzserek és a szabadúszók stresszelik magukat leginkább. Hozzájuk viszonyítva az alkalmazottak ugyan nyugodtabban dolgozzák le munkaidejüket, de nagy százalékban nyilatkoztak úgy, hogy sokkal rosszabb körülmények között kell dolgozniuk, mint főnökeiknek.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.