2007. április 13., 00:002007. április 13., 00:00
Mint kiderült, a romániaiakhoz hasonlóan stresszesek munka közben a görögök, míg nálunk több stressznek csupán a litvánok vannak kitéve – ott az alkalmazottak 71 százaléka vélekedik így. Magyarországon tízből négy munkavállaló tartja túl stresszesnek munkáját, ez az arány pedig megegyezik az uniós átlaggal. A finneknek viszont csupán 25 százaléka érzi megterhelőnek napi tevékenységét, míg Hollandiában ez az arány 23 százalékos. A megkérdezett svédek több mint fele találta munkáját túl megerőltetőnek és idegőrlőnek, míg a dánoknak csak 35 százaléka válaszolta ezt.
Az EU munkavállalóinak jelentős hányada úgy látja, hogy állásának komoly árnyoldala is van: a válaszadók 41 százaléka szerint munkája túl megerőltető és idegőrlő, 21 százalékuk úgy érzi, veszélyes és egészségtelen körülmények között dolgozik, 14 százalék pedig úgy véli, hogy munkája akadályozza a szakmai, családi és magánélet egyensúlyának fenntartását.
Munkakörre leosztva a menedzserek és a szabadúszók stresszelik magukat leginkább. Hozzájuk viszonyítva az alkalmazottak ugyan nyugodtabban dolgozzák le munkaidejüket, de nagy százalékban nyilatkoztak úgy, hogy sokkal rosszabb körülmények között kell dolgozniuk, mint főnökeiknek.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.