A Román Beruházási és Fejlesztési Bank portfoliójában pénzügyi termékek széles skálája lesz majd megtalálható
Fotó: Gábos Albin
Közelebb került a Román Beruházási és Fejlesztési Bank létrehozása, miután az Európai Bizottság jóváhagyta a megalapításához szükséges 1,6 milliárd eurós állami támogatást, a pénzintézet konkrét megvalósulására viszont még legalább 2025-ig várni kell. György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár a Krónika megkeresésére rámutatott: a bank célja, hogy támogassa a vállalkozói szellemet, a társadalmi-gazdasági és regionális fejlődést Romániában azáltal, hogy elősegíti a beruházásokat és megkönnyíti a finanszírozáshoz jutást azokban az ágazatokban, amelyekben a pénzügyi piacok működési zavarait és finanszírozási hiányosságait azonosították.
2023. február 12., 16:102023. február 12., 16:10
Mint az írásban feltett kérdéseinkre érkezett válasz is emlékeztet, a bukaresti kormány által a 2021–2024-es időszakra felvállalt kormányprogram egyik célja a Román Beruházási és Fejlesztési Bank megalapítása és működésbe hozása.
A PNRR-ben vállaltak szerint a bank 2025-től kezdi meg működését.
György Attila államtitkár megkeresésünkre felidézte, a 2018–2019. közötti időszakban a PwC tanácsadó cég független ex-ante elemzést készített a romániai pénzügyi piac működési zavarairól, valamint megvalósíthatósági tanulmányt állított össze az ország jövőbeni fejlesztési bankjáról, ami alapul szolgált a pénzintézet létrehozásához szükséges jogszabályokhoz.
György Attila pénzügyi államtitkár
Fotó: Twitter/Romania in the EU
Végül 2022 júliusában jelent meg a fejlesztési bankok alapítására és működésére vonatkozó általános keretszabályokról szóló törvény, amely meghatározta a Romániában alapítható fejlesztési bankok tevékenységét szabályozó fő koordinátákat, és ami alapján megszületett 2022 októberében a Román Beruházási és Fejlesztési Bank alapítására vonatkozó kormányhatározat.
„A pénzintézet alapítási folyamatának felgyorsítása érdekében, más tagországok tapasztalatai alapján meghatároztuk annak lehetőségét, hogy a Román Beruházási és Fejlesztési Bank létrehozható a Román Nemzeti Bank engedélyezési eljárása nélkül, létrehozása és a Cégjegyzékbe való bejegyzése után a jegybank felügyelete alatt működik” – fejtette ki az államtitkár, jelezve egyúttal, hogy ezt az Ecofin, vagyis az EU gazdasági és pénzügyminiszterei által alkotott Gazdasági és Pénzügyi Tanács novemberben engedélyezte.
A projekt új szakaszába érkezett, amikor január 31-én az Európai Bizottság jóváhagyta a pénzintézet létrehozásához szükséges 1,6 milliárd eurós állami támogatást. György Attila tájékoztatása szerint
– ezek megvalósítását 2023 második negyedévére vállalták a helyreállítási tervben.
A hivatalos becslés szerint nagyjából 1–1,5 év múlva jutnak el abba a stádiumba, hogy meglesz a székhely, az informatikai infrastruktúra, a személyzet, és ezt követően tudják forgalomba helyezni a bank pénzügyi termékeit. A helyreállítási terv szerint erre 2025-től kerül sor.
A részvényes a román állam képviseletében a pénzügyminisztérium lesz, a szaktárca fizeti be a jegyzett induló alaptőkét. Az államtitkár rámutatott: ez legfeljebb 3 milliárd lej, amelyet a privatizációból származó bevételekből biztosítanak, kivéve a 10 millió eurónak megfelelő összeget, amelyet az állami költségvetésből, illetve az országos helyreállítási programból származó vissza nem térítendő forrásból biztosítanak.
A Román Beruházási és Fejlesztési Bank portfoliójában pénzügyi termékek széles skálája lesz majd megtalálható – György Attila elmondása szerint egyebek mellett egyedi garanciákat és portfóliógaranciákat, forgótőke-, illetve beruházási projektek finanszírozására felvett hiteleket, energiahatékonysági kölcsönöket, és kapacitásának és pénzügyi ereje erősödésével, valamint munkatársai szaktudásának és specifikus tudásának gyarapodásával a bank képes lesz a tőkebefektetési eszközöket is bevonni (equity).
– húzta alá a pénzügyi államtitkár.
Fotó: Gábos Albin
Kiemelte: az alapítás alatt álló pénzintézet olyan fejlesztési intézmény szerepét tölti majd be, amely román vállalkozásokat és más, az állami és az üzleti szférához tartozó jogalanyokat fog kiszolgálni, azzal a céllal, hogy támogassa az ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez hozzájáruló projektek finanszírozását, fokozza a versenyképesség, az innováció és a gazdasági növekedést, valamint javítsa az európai források felhasználását
azáltal, hogy elősegíti a beruházásokat, és megkönnyíti a finanszírozáshoz jutását azokban az ágazatokban, ahol a pénzügyi piacok működési zavarait és finanszírozási hiányosságait egy előzetes független elemzés alapján azonosították, és célja ezek mérséklése, csökkentése” – fogalmazta meg György Attila.
„A szándék önmagában jó, nyilvánvaló, hogy minden pluszpénz segít” – értékelte korábban a projektet a Krónika megkeresésére Nagy Bálint Zsolt közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója. „Nem kell eltúlozni ugyanakkor a jelentőségét, hiszen a legtöbb 3 milliárd lejes, vagyis mintegy 600 millió eurós induló tőke nem túl nagy. Nem érdemes csodákat várni ettől a pénzintézettől, annál is inkább mert Románia szakértője annak, hogy új intézményeket, bizottságokat hoz létre, melyeket végül nem tölt fel tartalommal. Caragiale óta tudjuk, hogy sokszor így működnek a dolgok” – fogalmazta meg Nagy Bálint Zsolt.
– jelentette ki az egyetemi oktató. Rámutatott: túl gyakran hangzik el, hogy egy-egy beruházás stagnál, és ennek az esetek többségében nem a pénzhiány az oka. „Nagy hátráltató erő ebben az országban, hogy sokan munkamorál nélkül töltenek be pozíciókat, az új intézmény esetében is az a kérdés, hogy mennyire tud határidőre, gyorsan különböző projekteket megvalósítani” – szögezte le Nagy Bálint Zsolt.
Minden pluszpénz segít, ám nem érdemes csodákat várni a Román Állami Fejlesztési és Beruházási Bank létrehozásától a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
A PNRR-be foglalt beruházások egy részének a felfüggesztése gazdaságilag kockázatos és politikailag problematikus, ugyanakkor gyengíti Románia brüsszeli tárgyalási pozícióját – figyelmeztetett pénteken az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a kormánykoalíció jövő héten felelősséget vállaljon a parlamentben a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
Miközben lassan mindenki kézhez kapja a villamos energia ársapkájának eltörlése nyomán nagyjából duplájára duzzadt villanyszámláját, a lakosságnak szolgáltatott energia árának a csökkentését tűzte zászlajára Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Elhalasztja a kormány az ingatlanadó piaci alapon történő kiszámítását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!