A Román Beruházási és Fejlesztési Bank portfoliójában pénzügyi termékek széles skálája lesz majd megtalálható
Fotó: Gábos Albin
Közelebb került a Román Beruházási és Fejlesztési Bank létrehozása, miután az Európai Bizottság jóváhagyta a megalapításához szükséges 1,6 milliárd eurós állami támogatást, a pénzintézet konkrét megvalósulására viszont még legalább 2025-ig várni kell. György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár a Krónika megkeresésére rámutatott: a bank célja, hogy támogassa a vállalkozói szellemet, a társadalmi-gazdasági és regionális fejlődést Romániában azáltal, hogy elősegíti a beruházásokat és megkönnyíti a finanszírozáshoz jutást azokban az ágazatokban, amelyekben a pénzügyi piacok működési zavarait és finanszírozási hiányosságait azonosították.
2023. február 12., 16:102023. február 12., 16:10
Mint az írásban feltett kérdéseinkre érkezett válasz is emlékeztet, a bukaresti kormány által a 2021–2024-es időszakra felvállalt kormányprogram egyik célja a Román Beruházási és Fejlesztési Bank megalapítása és működésbe hozása.
A PNRR-ben vállaltak szerint a bank 2025-től kezdi meg működését.
György Attila államtitkár megkeresésünkre felidézte, a 2018–2019. közötti időszakban a PwC tanácsadó cég független ex-ante elemzést készített a romániai pénzügyi piac működési zavarairól, valamint megvalósíthatósági tanulmányt állított össze az ország jövőbeni fejlesztési bankjáról, ami alapul szolgált a pénzintézet létrehozásához szükséges jogszabályokhoz.
György Attila pénzügyi államtitkár
Fotó: Twitter/Romania in the EU
Végül 2022 júliusában jelent meg a fejlesztési bankok alapítására és működésére vonatkozó általános keretszabályokról szóló törvény, amely meghatározta a Romániában alapítható fejlesztési bankok tevékenységét szabályozó fő koordinátákat, és ami alapján megszületett 2022 októberében a Román Beruházási és Fejlesztési Bank alapítására vonatkozó kormányhatározat.
„A pénzintézet alapítási folyamatának felgyorsítása érdekében, más tagországok tapasztalatai alapján meghatároztuk annak lehetőségét, hogy a Román Beruházási és Fejlesztési Bank létrehozható a Román Nemzeti Bank engedélyezési eljárása nélkül, létrehozása és a Cégjegyzékbe való bejegyzése után a jegybank felügyelete alatt működik” – fejtette ki az államtitkár, jelezve egyúttal, hogy ezt az Ecofin, vagyis az EU gazdasági és pénzügyminiszterei által alkotott Gazdasági és Pénzügyi Tanács novemberben engedélyezte.
A projekt új szakaszába érkezett, amikor január 31-én az Európai Bizottság jóváhagyta a pénzintézet létrehozásához szükséges 1,6 milliárd eurós állami támogatást. György Attila tájékoztatása szerint
– ezek megvalósítását 2023 második negyedévére vállalták a helyreállítási tervben.
A hivatalos becslés szerint nagyjából 1–1,5 év múlva jutnak el abba a stádiumba, hogy meglesz a székhely, az informatikai infrastruktúra, a személyzet, és ezt követően tudják forgalomba helyezni a bank pénzügyi termékeit. A helyreállítási terv szerint erre 2025-től kerül sor.
A részvényes a román állam képviseletében a pénzügyminisztérium lesz, a szaktárca fizeti be a jegyzett induló alaptőkét. Az államtitkár rámutatott: ez legfeljebb 3 milliárd lej, amelyet a privatizációból származó bevételekből biztosítanak, kivéve a 10 millió eurónak megfelelő összeget, amelyet az állami költségvetésből, illetve az országos helyreállítási programból származó vissza nem térítendő forrásból biztosítanak.
A Román Beruházási és Fejlesztési Bank portfoliójában pénzügyi termékek széles skálája lesz majd megtalálható – György Attila elmondása szerint egyebek mellett egyedi garanciákat és portfóliógaranciákat, forgótőke-, illetve beruházási projektek finanszírozására felvett hiteleket, energiahatékonysági kölcsönöket, és kapacitásának és pénzügyi ereje erősödésével, valamint munkatársai szaktudásának és specifikus tudásának gyarapodásával a bank képes lesz a tőkebefektetési eszközöket is bevonni (equity).
– húzta alá a pénzügyi államtitkár.
Fotó: Gábos Albin
Kiemelte: az alapítás alatt álló pénzintézet olyan fejlesztési intézmény szerepét tölti majd be, amely román vállalkozásokat és más, az állami és az üzleti szférához tartozó jogalanyokat fog kiszolgálni, azzal a céllal, hogy támogassa az ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez hozzájáruló projektek finanszírozását, fokozza a versenyképesség, az innováció és a gazdasági növekedést, valamint javítsa az európai források felhasználását
azáltal, hogy elősegíti a beruházásokat, és megkönnyíti a finanszírozáshoz jutását azokban az ágazatokban, ahol a pénzügyi piacok működési zavarait és finanszírozási hiányosságait egy előzetes független elemzés alapján azonosították, és célja ezek mérséklése, csökkentése” – fogalmazta meg György Attila.
„A szándék önmagában jó, nyilvánvaló, hogy minden pluszpénz segít” – értékelte korábban a projektet a Krónika megkeresésére Nagy Bálint Zsolt közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója. „Nem kell eltúlozni ugyanakkor a jelentőségét, hiszen a legtöbb 3 milliárd lejes, vagyis mintegy 600 millió eurós induló tőke nem túl nagy. Nem érdemes csodákat várni ettől a pénzintézettől, annál is inkább mert Románia szakértője annak, hogy új intézményeket, bizottságokat hoz létre, melyeket végül nem tölt fel tartalommal. Caragiale óta tudjuk, hogy sokszor így működnek a dolgok” – fogalmazta meg Nagy Bálint Zsolt.
– jelentette ki az egyetemi oktató. Rámutatott: túl gyakran hangzik el, hogy egy-egy beruházás stagnál, és ennek az esetek többségében nem a pénzhiány az oka. „Nagy hátráltató erő ebben az országban, hogy sokan munkamorál nélkül töltenek be pozíciókat, az új intézmény esetében is az a kérdés, hogy mennyire tud határidőre, gyorsan különböző projekteket megvalósítani” – szögezte le Nagy Bálint Zsolt.
Minden pluszpénz segít, ám nem érdemes csodákat várni a Román Állami Fejlesztési és Beruházási Bank létrehozásától a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!