Fotó: MTI
2007. május 11., 00:002007. május 11., 00:00
Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint a magyarországi cég képviselői nemrégiben több olyan helyszínt is megtekintettek, amely alkalmas lehet a téglagyár megépítésére. Két lehetőség közül választhatnak: vagy a volt téglagyárak helyére építik a gyárat, vagy pedig olyan faluban létesítenek üzemet, ahol jelenleg is működik hagyományos agyagkitermelés és téglavetés. A befektető többek között Nagyborosnyó, Bodok vagy Bereck község iránt érdeklődött. A tervek szerint már idén elkezdik a téglagyár építését az erre a célra kiválasztott 10 hektáros területen.
Kovászna megyében Nagyborosnyón jelenleg is működik a hagyományos téglavetés, többnyire romák űzik hagyományos mesterségként. A falu határában hatalmas téglarakások várják a látogatókat. „Mi ehhez értünk a legjobban. Ismerik is a munkánkat, hiszen nem egy esetben távoli megyékből jönnek Borosnyóra építőanyagot vásárolni” – mondja az egyik téglavető. Elmeséli, hogy öttagú családjával gyártja a hagyományos cigánytéglát. Ez egész napi munkát igényel, hiszen a vásárlók átlag 20 ezer téglát rendelnek, ezt pedig egy hónap alatt lehet elkészíteni. Kemény munkával naponta ezer darabot gyártanak. „Présre nincs pénzünk, az túl nagy befektetés lenne, pedig leegyszerűsítené a munkánkat” – panaszolja a téglavető, de hozzáteszi, kézzel is minőségi téglákat készítenek. A helybeli munkás szerint egy téglagyár építése nem veszélyezteti majd számottevően jövedelemforrásukat. „A hagyományos téglavetésből nem keresünk annyit, hogy ha a gyár jó fizetést ad, ne menjünk oda dolgozni. Így legalább nem nekünk kell majd beszerezni a szükséges anyagokat és megkeresni a vevőt”– véli. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a befektető alkalmazza majd a téglavetőket is, de szerinte őket először át kell képezni, mert egy téglagyár más technológiát használ, mint a hagyományos módszerekkel dolgozó téglavetők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok