Fotó: MTI
2007. május 11., 00:002007. május 11., 00:00
Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint a magyarországi cég képviselői nemrégiben több olyan helyszínt is megtekintettek, amely alkalmas lehet a téglagyár megépítésére. Két lehetőség közül választhatnak: vagy a volt téglagyárak helyére építik a gyárat, vagy pedig olyan faluban létesítenek üzemet, ahol jelenleg is működik hagyományos agyagkitermelés és téglavetés. A befektető többek között Nagyborosnyó, Bodok vagy Bereck község iránt érdeklődött. A tervek szerint már idén elkezdik a téglagyár építését az erre a célra kiválasztott 10 hektáros területen.
Kovászna megyében Nagyborosnyón jelenleg is működik a hagyományos téglavetés, többnyire romák űzik hagyományos mesterségként. A falu határában hatalmas téglarakások várják a látogatókat. „Mi ehhez értünk a legjobban. Ismerik is a munkánkat, hiszen nem egy esetben távoli megyékből jönnek Borosnyóra építőanyagot vásárolni” – mondja az egyik téglavető. Elmeséli, hogy öttagú családjával gyártja a hagyományos cigánytéglát. Ez egész napi munkát igényel, hiszen a vásárlók átlag 20 ezer téglát rendelnek, ezt pedig egy hónap alatt lehet elkészíteni. Kemény munkával naponta ezer darabot gyártanak. „Présre nincs pénzünk, az túl nagy befektetés lenne, pedig leegyszerűsítené a munkánkat” – panaszolja a téglavető, de hozzáteszi, kézzel is minőségi téglákat készítenek. A helybeli munkás szerint egy téglagyár építése nem veszélyezteti majd számottevően jövedelemforrásukat. „A hagyományos téglavetésből nem keresünk annyit, hogy ha a gyár jó fizetést ad, ne menjünk oda dolgozni. Így legalább nem nekünk kell majd beszerezni a szükséges anyagokat és megkeresni a vevőt”– véli. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a befektető alkalmazza majd a téglavetőket is, de szerinte őket először át kell képezni, mert egy téglagyár más technológiát használ, mint a hagyományos módszerekkel dolgozó téglavetők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.
Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).
Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.
Az eladó nélküli önkiszolgáló, más néven okosboltok olyan üzletek, amelyekben nincs szükség hagyományos kiskereskedelmi eladókra a vásárlók kiszolgálásához.
Ahhoz képest, hogy milyen villanyárak voltak két-három évvel ezelőtt, a most ajánlott díjszabások nagyon barátságosnak tűnnek, jókor liberalizálják a villamosenergia-piacot – jelentette ki a Krónikának Nagy-Bege Zoltán energetikai szakértő.
Amennyiben Romániát augusztusban leminősítik, és bekerül a befektetésre nem ajánlott, vagy bóvli (angolul junk) minősítésű országok sorába, a 2009-eshez hasonló helyzet alakulna ki – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) szerdán bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggeszti finanszírozási programjainak elindítását.
Látogatottsági adatok