Marcel Boloş pénzügyminiszter szerint „visszasírjuk” majd a mostani deficitcsökkentő intézkedéseket
Fotó: Marcel Boloș/Facebook
Az adóügyi és költségvetési intézkedések átmenetet képeznek a valódi adóügyi reformhoz, amelyet valószínűleg 2025-ben fognak bevezetni – mondta kedden Marcel Boloş pénzügyminiszter.
2023. november 07., 17:322023. november 07., 17:32
2023. november 07., 17:412023. november 07., 17:41
Boloş kijelentette, biztos benne, hogy 2024-ben nem várhatók adóügyi módosítások. Hozzátette: a 2025-ben esedékes intézkedések azonban, amelyek az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalásokat tartják majd szem előtt, olyanok lesznek, hogy „vissza fogjuk sírni” a kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott deficitcsökkentő csomagot, amelyek egyébként számos megszorító intézkedést és adóemelést tartalmaznak.
A rendezvényen a liberális (PNL) tárcavezető emlékeztette a résztvevőket, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik, 2025-re vállalt mérföldköve az adóügyi reform. Elmondta, ennek révén teremtik majd elő a nyugdíjtörvényben és az egységes bértörvényben előirányzott változtatásokhoz szükséges forrásokat. Kifejtette, az árbevétel-arányos különadó – amelyet korlátozott időre, a miniszterelnök szerint egy évre vezettek be – közel 5 milliárd lejt hoz majd az államkasszára.
Arra a kérdésre, hogy a felsőoktatás költségvetése duplájára emelkedik-e, Marcel Boloş azt felelte, az oktatásra elkülöníthető összegeket egyelőre nagyvonalakban becsülték meg, de meg tudja erősíteni, hogy az oktatásra kiutalt keret 57 százalékkal nőtt. „A kormány által idén nyáron elfogadott intézkedéseket figyelembe vesszük, persze felmerül a kérdés, hogy az új tanügyi törvény minden rendelkezését gyakorlatba ültetik-e. Erre egyelőre korai válaszolni, tekintve, hogy a nyugdíjtörvény is életbe lép. Még vizsgáljuk ezek gyakorlatba ültetését, de kérem, jegyezzenek meg egy számot: 57 százalékos költségvetés-növelés, az európai alapokból történő beruházásokkal és a PNRR-vel együtt” – mondta Marcel Boloş.
A pénzügyminiszter szerint az országos egészségbiztosítási pénztár költségvetése körülbelül 4 milliárd lejjel 63 milliárd lejre fog nőni, amihez hozzáadódik az egészségügyi minisztérium rendelkezésére álló 25 milliárd lej. Az egészségügyi rendszer jövő évi költségvetési kerete tehát megközelíti a 90 milliárd lejt – ismertette Boloş.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
szóljon hozzá!