Fotó: Pixabay.com
A globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák – ez a fő célja a világ hét vezető ipari hatalmának pénzügyminiszterei által tett javaslatnak. Winkler Gyula EP-képviselő szerint egyértelmű, hogy a válságból való kilábalás során minden országnak jó lenne, ha növekednének az adóbevételei, de a globális minimális adóról is még viták vannak, hiszen Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke néhány héttel ezelőtt még azt mondta, 21 százalékot fog javasolni, ebből a G7 csoport döntése során már csak 15 százalék maradt.
2021. június 13., 09:062021. június 13., 09:06
2021. június 13., 09:112021. június 13., 09:11
A társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról állapodtak meg a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei. Az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei annak az alapelvnek a támogatásában jutottak egyetértésre, amely 15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.
Rishi Sunak brit pénzügyminiszter a hetek megállapodásának fő céljaként azt emelte ki, hogy a vállalatok „a megfelelő helyen fizessék a megfelelő adókat”. A G7 csoport deklarált célja az – és a brit pénzügyminiszter is erre utalt –, hogy a globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák.
A társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról állapodtak meg Londonban tartott, szombaton véget ért kétnapos értekezletükön a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei.
„A társasági adóztatás globális kiterjedésű reformja, az adózási átláthatóság terén is felgyorsulhatnak a döntések, ennek éppen a koronavírus-járvány okozta válság a katalizátora, hiszen minden ország rengeteg pénzt kénytelen beletolni a cégek megsegítésébe, és mindegyiknek szüksége van nagyobb költségvetési bevételre” – értékelte a hétvége fejleményeit a Krónika megkeresésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő.
Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa kifejtette, világszinten – de az Európai Unión belül is – ez a téma húsz éve időről időre napirendre kerül, hiszen a nagy multinacionális cégek a világ több országában jelen vannak, ám csak ott fizetnek nyereségadót, ahová be vannak jegyezve. Európában ugyanakkor több olyan ország van, ahol az átlagnál kisebb a profitadó, illetve
amely alapján a vállalat adókedvezményt kap, ha oda jegyzi be a székhelyét. Mint Winkler hangsúlyozta, világos, hogy az elmúlt évekhez képest erősödött az elhatározás, hogy több méltányosságra van szükség a globális cégek adóztatása terén, de sok még a nyitott kérdés. Meglátása szerint el lehet dönteni politikai szinten, hogy egységesen megadózzák 15 százalékkal a világ 100-200 legnagyobb cégét, de ezt csak úgy lehet gyakorlatba ültetni, ha kidolgoznak egy konkrét szabályozást.
„Még az is nyitott kérdés, hogy a világ száz vagy kétszáz legnagyobb cégére vonatkoztatják ezt a döntést, hogy milyen mértékű lesz a globális szintű minimális adó, ami ezekre érvényes, és hogy sikerül-e megvalósítani, hogy ne egységesen a bejegyzési helyükön adózzanak, hanem minden országban, ahol tevékenységet bonyolítanak le. Továbblépve azt is meg kell határozni, mit jelent, hogy egy cég jelen van egy országban, azt, hogy van hivatalos telephelye, hogy vannak alkalmazottai, vagy van a szolgáltatásaira, árujára vevő-fogyasztó” – sorolta az EP-képviselő.
és lehet, hogy a gépkocsivezetők, akik kamerákkal járják az országot, nem az alkalmazottai, hanem szerződéses viszonyban vannak a céggel. „Ezek olyan új formák, amelyeket nehéz megadózni” – tette hozzá a gazdasági szakember. Winkler szerint különben egyértelmű, hogy a koronavírus-válságból való kilábalás során minden országnak jó lenne, ha növekednének az adóbevételei a költségvetési jövedelmek, de a globális minimális adóról is még viták vannak, hiszen Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke néhány héttel ezelőtt még azt mondta, 21 százalékot fog javasolni, ebből a G7 csoport döntése során már csak 15 százalék maradt.
Mint az EP-képviselő is emlékeztetett, az Európai Unióban dilemma, hogy mi jobb, az adóverseny vagy az adóharmonizáció. Az Unió egy közös piac, de az adózás jelenleg minden tagállam szuverén döntése, tehát az adóverseny a jellemző, például Magyarországon 9 százalék a társasági adó, Bulgáriában 10 százalék, Írországban 12,5 százalék, Romániában 16. A kisebb és a fejlődő országok azzal érvelnek az adóverseny megtartása mellett, hogy előnyökre van szükségük, amikor a német vagy francia erős gazdaságokkal vannak versenyhelyzetben.
a kisebb adó olyan versenyképességi előny, amivel könnyebben bevonzzák a befektetőket.
„Kicsit mindenkinek igaza van. De ezen a téren is történhetnek változások, mint ahogy az elmúlt években a banki titok terén is: Svájc elkezdte közölni a bankszámlák tulajdonosainak listáját. A banki titok önmagában nem lenne gond, de ha ez diktátorok és csalók pénzének elrejtését teszi lehetővé, már nem etikus” – irányította rá a figyelmet a politikus.
Hozzáfűzte: az átláthatóság egyre inkább támogatást nyer világszinten. „Nem kizárt, hogy az adózás terén is felgyorsulnak a történések, hiszen minden államnak nagyobb költségvetési bevételre van szüksége, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság terheit kompenzálni tudja. A társasági adó tagállami szintű bevétel, ezért kardoskodik az országok többsége amellett, hogy a multinacionális cégek ott adózzanak, ahol bevételre tesznek szert, ne például Írországban. Ez a méltányosság szempontjából mindenképpen egy jó döntés lenne” – szögezte le.
Meglátása szerint amennyiben a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, a G20 pénzügyminisztereinek és jegybanki kormányzóinak júliusi értekezletén is a G7 csoport döntését erősítik meg, illetve ha az Európai Unióban is újraindul erről a tárgyalás, és szintén hasonló elhatározás körvonalazódik, akkor ez már nagy nyomást gyakorol az egész világgazdaságra.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) van szakapparátusa, szakértői, hogy mindennek a gyakorlatba ültetésére konkrét javaslatokat dolgozzanak ki. Beindult egy folyamat, várjuk a folytatást, a G20 csoport találkozója lesz a következő lépés” – összegzett Winkler Gyula.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
szóljon hozzá!