Berlini tájkép. A járvány felgyorsíthatja a belvárosok pusztulását az elemzők szerint
Fotó: Pixabay
Legalább százezer üzlet zárhat be végleg Németországban, a gazdaság egésze pedig 300 milliárd euró veszteséget szenvedhet el a koronavírus-világjárvány miatt a hétvégén ismertetett becslések szerint.
2021. május 23., 19:172021. május 23., 19:17
2021. május 23., 19:182021. május 23., 19:18
A városi és települési önkormányzatok szövetségének (DStGB) elemzése alapján a járvány felgyorsíthatja a belvárosok pusztulását, amelyet eddig főleg a bevásárlóközpontok elszaporodása és az online kiskereskedelem népszerűségének növekedése hajtott előre. A belvárosi sétálóutcákat hónapokra elnéptelenítő járvány előtti állapot nem áll helyre, mert minden eddiginél többen felismerték és kihasználják az online vásárlás előnyeit – nyilatkozott Gerd Landsberg, a nagyjából 14 ezer önkormányzatot összefogó szövetség ügyvezetője a Rheinische Post című lap hétvégi számában.
Landsberg szerint a folyamatot fel kell tartóztatni, a települések „névjegykártyáját” jelentő belső negyedeket meg kell újítani, és ebben a munkában az éghajlatvédelem követelményét is érvényesíteni kell. A forró és száraz időszakokban eleve nehezen elviselhető negyedekben több zöldfelületre és vízfelületre van szükség az életminőség javításához, a kiskereskedelem gyengülésének ellensúlyozása érdekében pedig más funkciók erősítésére. Több kultúra, képzőművészet, hagyományos kisipar és „élménygasztronómia”, és több lakás is kell a járványtól erősen sújtott települési központok felélénkítéséhez – fejtette ki Gerd Landsberg.
A járvány a német gazdaság egészét megviseli, de csődhullám egyelőre nincsen, sőt, éppen ellenkezőleg, a fizetésképtelenség miatt felszámolt vállalatok száma tavaly húszéves mélypontra – 16 300-ra – süllyedt. Ez azonban főleg a közpénzből finanszírozott stabilizációs programoknak tulajdonítható, amelyekben eddig mintegy 140 milliárd euró támogatást osztott szét a szövetségi kormány – emelték ki egy másik elemzésben, amelyet az egyik vezető gazdaságkutató intézet, a kölni IW (Kölner Institut der Deutschen Wirtschaft) készített a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak.
Az úgynevezett potenciális növekedéshez viszonyított veszteség legnagyobb része, 140 milliárd euró tavaly október és idén március között keletkezett. Ebben az időszakban bontakozott ki a SARS-Cov-2 járványának második és harmadik hulláma, ezért a gazdaság több ágazatát befagyasztó korlátozások is ezekben a hónapokban voltak a legszigorúbbak.
Időközben javult a járványhelyzet, a legfontosabb mutatóként számon tartott hétnapi fertőzés-gyakoriság – a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma – vasárnap 64,50 volt, míg egy hete 83,10-en, két hete 118,60-on, egy hónapja 165,50-en állt.
A tartományok többségében, így az utóbbi napokban kissé lazították a korlátozásokat, sokhelyütt megnyithattak például a vendéglők teraszai, kerthelységei, amelyeket azonban csak teljes oltással vagy friss negatív antigén gyorsteszt lelettel lehet felkeresni. A harmadik hullám lecsengéséhez az oltási kampány felpörgése is hozzájárult. A szövetségi kormány legutóbbi, pénteki adatai szerint a lakosság 39,9 százaléka kapott legalább egy adagot a SARS Cov-2 okozta betegség (Covid-19) elleni védelmet szolgáló oltásokból. A korlátozásokat megszenvedő vállalkozások így arra számítanak, hogy a nyári szezon már jól sikerül. Abban azonban nem érdemes reménykedni, hogy a koronavírus-világjárvány nem hagy mély nyomokat a német gazdaságon – figyelmeztetett Michael Hüther, az IW elnöke. „Évekig tart majd a veszteségek és a szerkezeti deformációk kiegyenlítése” – mondta a szakember a Welt am Sonntagnak.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!