Fotó: Gov.ro
Bár Nicolae Ciucă miniszterelnök a napokban még arról beszélt, nem forog veszélyben a közalkalmazottak bére a költségvetési pénzek megcsappanása miatt, az európai alapokért felelős miniszter szombaton már előrebocsátotta: vagy a közszolgák fizetését vagy a létszámukat le kell faragni. Mindez azzal áll összefüggésben, hogy a vártnál alacsonyabb büdzsébevételek az állami kiadások 20 milliárd lejjel történő lefaragására kényszerítik a kormányt. Közben a jegybank arra figyelmeztet: a költségvetési hiány a statisztikákban szereplő adatokhoz képest is nagyobb lehet.
2023. április 08., 18:462023. április 08., 18:46
2023. április 08., 19:032023. április 08., 19:03
Kiadásai lefaragására készül a román kormány, miután nem a számításainak megfelelően alakulnak a költségvetési bevételek. Az országos adóhatóság (ANAF) által a napokban közzétett jelentés szerint az év első három hónapjában közel 83,535 milliárd lej adót hajtottak be, 7 százalékkal többet, mint 2022 első negyedévében, de 2,981 milliárd lejjel kevesebbet a tervezettnél. Januártól márciusig általános forgalmi adóból 22,63 milliárd lej folyt be az államkasszába, 12,3 százalékkal magasabb összeg, mint a múlt év azonos időszakában. Az áfavisszatérítések összege az első évnegyedben 5,314 milliárd lej volt, 17,3 százalékkal több, mint a tavalyi első negyedévben.
Erről a bukaresti balliberális nagykoalíció vezetői döntöttek, miután elemezték a költségvetés első negyedévi végrehajtását. A szociáldemokrata (PSD) tárcavezető hangsúlyozta, hogy a fontos kiadásokat ez nem fogja érinteni. Megjegyezte: nem állítja, hogy pazarol a román állam, szerinte azonban akadnak olyan területek, ahol „a költségvetési konszolidációnak a költségvetési kiadásokat is érintenie kell”. Câciu úgy véli, a költséglefaragásokra szükség van a kormány által az év elején vállalt gazdasági célok eléréhez.
Nicolae Ciucă miniszterelnök csütörtökön megerősítette, hogy szükség van az állami kiadások tervezett lefaragására, de ez szerinte nem fogja érinteni a közalkalmazottak bérét. A liberális (PNL) kormányfő kifejtette: az első évnegyedi költségvetési deficitből kiindulva arra kérte a minisztereket és a hitelutalványozó intézmények vezetőit, hogy gondolkodjanak a kiadások csökkentésén, és gazdálkodjanak okosabban a forrásaikkal. „Nincs szó bércsökkentésről vagy a beruházások csökkentéséről. Egy elemzésről beszélünk, amelyet a pénzügyminisztérium fog a többi minisztériummal összehangolva elvégezni” – hangoztatta a miniszterelnök.
Marcel Boloş európai alapokért felelős miniszter szombaton úgy nyilatkozott, a büdzsé bevételeinek megcsappanása a közszolgák létszámának, vagy a bérük lefaragásához vezethet. „Jelenleg mintegy 110 milliárd lejt fordítunk a közszférában bérekre, márpedig a helyreállítási tervben (PNRR) megszabott feltételek egyike a fenntarthatóság. Tekintettel az Európai Bizottságnak a speciális nyugdíjak reformja terén támasztott elvárásaira, továbbá a fenntarthatóság elvére, a közalkalmazottak bérének módosítása vagy a közszféra dolgozói létszámának potenciális csökkentése irányába haladunk” – jelentette ki a tárcavezető az Antena 3 hírtelevízió műsorában, hozzátéve, minderről a koalíció hivatott dönteni. Boloş szerint a költségvetési kiadások terén előrevetített 20 milliárd lejes „visszanyesés” is újabb érvként szolgál Brüsszel számára, hogy a nyugdíjrendszer és a közszféra reformjára sarkallja a bukaresti hatóságokat.
Marcel Boloș miniszter bejelentése nem sok jóval kecsegtet a közalkalmazottak számára
Fotó: Marcel Boloș/Facebook
A kialakult helyzetet kommentálva a Ziarul Financiar pénzügyi-gazdasági lap megállapítja, először fordul elő az elmúlt két évtizedben, hogy a bukaresti kormány már az év első három hónapjának elteltével szembesül a tervezetthez képest kevesebb bevétellel, és gyors költségvetés-kiigazításra kényszerül. A Nicolae Ciucă vezette kabinet 540 milliárd lejes bevételt irányzott elő 2023-ra, márpedig ha az államkasszába ugyanebben a ritmusban folynának be a pénzek, mint januártól márciusig, akkor az év végére 34 milliárd lejes hiány keletkezne. Az adóhatóság adatai szerint csak az építőipar területén 10 százalékkal csökkentek az adó- és illetékbevételek az ágazatban tapasztalható visszaesés következtében.
A bukaresti koalíciós megállapodás értelmében hamarosan Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke veszi át a miniszterelnöki teendőket, márpedig szerinte is változtatni kell a közpénzek elköltésén. A képviselőház elnöke a napokban arról beszélt, fel kell vállalni a közpénzek elköltésének megreformálását, digitalizálni kell az adóhatóság tevékenységét, ezzel együtt értésre adta, hogy a kormány a bérpótlékok megnyirbálására készül.
Közben a Román Nemzeti Bank (BNR) egyik illetékese arra figyelmeztet, hogy a költségvetési hiány valójában nagyobb lehet a statisztikákban szereplő összegnél, mert a kormány a bevételeket túl-, a kiadásokat pedig alulbecsülte. Eugen Rădulescu, a jegybank pénzügyi stabilitásért felelős részlegének igazgatója egy szakmai konferencián emlékeztetett, már a világjárvány előtt nagy volt a költségvetési deficit, és csak a pandémia miatt nem indult Románia ellen kötelezettségszegési eljárás, ám szerinte a helyzet továbbra is kritikus. A bukaresti pénzügyi tárca adatai szerint 2022-ben 5,68 százalékos volt a GDP-arányos költségvetési hiány, idén a kormány 4,4 százalékos deficittel számol.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!