Kárpát-medencei gazdasági integráció nélkül nem képzelhető el a nemzetegyesítés

Rostás Szabolcs 2019. október 04., 16:23 utolsó módosítás: 2019. október 04., 16:41

A magyar gazdaság kitörési pontját mindenekelőtt a Kárpát-medencében történő terjeszkedésben kell keresni, ez nemzeti érdek – hangzott el az V. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon, amelynek idén a Fehér megyei Torockó adott otthont.

Fotó: Rostás Szabolcs

A magyarországi Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az egyre bővülő és a magyar gazdaság szempontjából létfontosságú Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a térség együttműködésének ösztönzése céljából hívta életre a rendezvénysorozatot, amely teret biztosít az államhatárokon kívül és belül élő magyar vállalkozók, gazdasági szakemberek találkozása számára. Az Europa Nostra-díjas, Erdély egyik legszebb településének számító Torockón pénteken megrendezett fórumot a nemzeti összetartozás jegyében hirdették meg.

A helyi Duna Házban tartott eszmecserén Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja ismertette az Orbán-kormány által 2016-ban beindított, a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok eddigi eredményeit.

Elmondta, Budapest az elmúlt három évben a programok végrehajtására 94,7 milliárd forint (287 millió euró) támogatást biztosított, melyből 37 781 család részesült támogatásban és összesen 188 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg.

Fotó: Rostás Szabolcs

Az eddigi sikerekre alapozva ugyanakkor ebben az évben a magyar kormány 50 milliárd forinttal járul hozzá a programok folytatásához. A főkonzul a program erdélyi, a Pro Economica Alapítvány által folytatott lebonyolítása kapcsán aláhúzta, a kétoldalú kapcsolatok erősítése mellett hozzájárul a román nemzeti össztermék növeléséhez is, a támogatási pénzeket a pályázók Romániában költik el, a támogatásból vásárolt eszközök beszállítói közt sok román cég van, akik ezáltal szintén nyertesei a meghirdetett pályázatoknak.

„A pályázati felhívásokban nincs különbségtétel nemzetiséghez való tartozás vagy nyelvtudás alapján. Az alapítvány magyar és román nyelven is teljes körűen tájékoztatott minden érdeklődőt a pályázatokkal, pályázási lehetőségekkel kapcsolatban, melynek köszönhetően román nyelven is nyújtottak be pályázatokat, és valamennyi ilyen pályázat támogatást nyert” – ismertette Mile Lajos. A főkonzul beszámolójából kiderült, hogy 2017 óta Erdélyben – többnyire Maros, Kolozs, Beszterce-Naszód megyében és a Székelyföldön – több mint 27 milliárd forint támogatást nyújtott a magyar állam gazdaságfejlesztés formájában, ugyanakkor hamarosan elbírálják a mezőgazdasági eszközbeszerzésre, tenyészállat vásárlására kiírt, illetve szálláshelyfejlesztés és -létesítés támogatását célzó pályázatokat, amelyek forrásigénye összesen 45 milliárd forint. Mindemellett folyamatban van az erdélyi gazdaságfejlesztési program más területeken, többek között a Partiumban való megvalósításának előkészítése is.

Fotó: Rostás Szabolcs

A Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon elhangzott előadásában Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke felidézte, hogy az első tanácskozásnak 2011-ben Mór, Wekerle Sándor egykori miniszterelnök, pénzügyminiszter szülővárosa adott otthont, és a Wekerle-emlékév keretében született meg a Kárpát-medencei gazdasági integráció gondolata. A fórumsorozattal kimunkált gondolatokból született a magyar kormány által elfogadott Wekerle-terv, és jött létre a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési hálózat. Elmondta, a Fejér megyei kamara számára mindig fontos volt a nemzetközi kapcsolatok, különösen a Kárpát-medencei gazdasági vállalkozások erősítése, fejlesztése, az intézmény nevéhez fűződik többek között Az EU házhoz jön elnevezésű, a külhoni magyarságra kiterjesztett program is. Radetzky hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság kitörési pontját elsősorban a Kárpát-medencében való terjeszkedésben kell keresni, ez szerinte nemzeti érdek.

„Nincs gazdasági integráció nemzetegyesítés nélkül, a kettő szorosan összetartozik, egységes egy. Fontos, hogy élő kapcsolatok alakuljanak ki csonka-magyarországi és Kárpát-medencei gazdasági vállalkozások között, hiszen ez az alapja az együttműködésnek” – jelentette ki a torockói fórumon a kamara elnöke. Hozzátette, támogatni kell a külföldi befektetőket, de a nagy cél és politikai célkitűzés ötven magyar multinacionális vállalat létrehozása kell legyen. „A magyar gazdasági integrációt 50 magyar sziklára kell építeni, ötven magyar tulajdonú, nemzetileg elkötelezett, technológiájában, innovációjában alkalmas vállalkozásra, képesnek kell lenni létrehozni egy egységes magyar tulajdonú nagyvállalati kört. Már korábban is láttuk, hogy ha rosszra fordul a gazdasági helyzet, a multinacionális cégek továbbállnak, a magyar tulajdonú cégek viszont nem” – jelentette ki Radetzky Jenő. A jövő évi centenáriumra utalva úgy vélekedett, száz évvel Trianon után csak gazdasági revízióra van lehetőség, a gazdasági integráció pedig ennek egy útja.

A fórumon elhangzott előadásokat üzleti konzultációk, kétoldalú megbeszélések követték. Átadták ugyanakkor a torockói tanácskozáson a Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díjat, amelyet idén Dobos Menyhértnek, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának ítéltek oda. A laudációban elhangzott, hogy Dobos Menyhért a Kárpát medencei gazdaságfejlesztés kommunikációjában kiemelkedő szerepet játszó személyiség. Ugyanakkor a magyar közmédia műsoraiban jelentős teret kapnak a külhoni magyarságot érintő politikai, gazdasági, kulturális, sport- és egyéb események.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat