Gazdaságfejlesztési program: a németeknek és norvégoknak lehet, a magyaroknak nem

Szúrja a szemüket. Bukarestnek nem tetszik, hogy Magyarország több százmillió eurót pumpált az erdélyi gazdaság fejlesztésébe •  Fotó: Pro Economica Alapítvány

Szúrja a szemüket. Bukarestnek nem tetszik, hogy Magyarország több százmillió eurót pumpált az erdélyi gazdaság fejlesztésébe

Fotó: Pro Economica Alapítvány

A Pro Economica Alapítvány eddigi pályázatait nem érinti, viszont a meghirdetésre váró partiumi gazdaságfejlesztési program csak akkor indulhat el, ha román–magyar kormányközi megállapodás születik a magyar állam által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési programról. Kozma Mónika, a marosvásárhelyi alapítvány vezetője szerint a román állam kettős mércét alkalmaz pályázataikkal kapcsolatban.

Makkay József

2020. május 31., 09:572020. május 31., 09:57

Az erdélyi gazdaságfejlesztési program folytatása volt a fő téma Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter hét eleji, bukaresti tárgyalásainak. A román fél írott egyezséghez köti a magyarországi költségvetési forrásokból finanszírozott erdélyi program folytatását.

A Klaus Iohannis államfő nyomására ad hoc parlamenti többséggel tavaly ősszel elmozdított szociáldemokrata (PSD) kormány korábbi külügyminisztere, Teodor Meleșcanu a magyar diplomácia vezetőjével folytatott tárgyalások során még 2017-ben beleegyezett a gazdasági célú magyar pályázatok erdélyi lebonyolításába.

A programmal tavaly őszig nem voltak diplomáciai gondok, mígnem a kormányváltás után Románia budapesti nagykövete, Marius Lazurca egy magyar–román kereskedelmi kamarai rendezvényen úgy fogalmazott:

a bukaresti kormány nem egyezett bele abba, hogy Magyarország mezőgazdasági támogatásokat osztogasson Erdélyben.

Az állásfoglalásra reagálva Kozma Mónika, a gazdaságfejlesztési program erdélyi pályázatait lebonyolító marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója akkor elmondta, hogy a nagyköveti állítás nem felel meg a valóságnak, mert a két külügyminiszter között erről korábban szóbeli egyezség született, másrészt két európai uniós tagállam között a hasonló programok lebonyolítására nincs szükség kétoldalú szerződésekre.

A korábbi diplomáciai csörte elhalt, és úgy tűnt, a program az eredeti tervek szerint folytatódik. Ezt erősítette meg Szijjártó Péter március 20-án tett kolozsvári bejelentése. Nem sokkal később Kozma Mónika a Krónikának elmondta, hogy

legkésőbb ősszel hirdetik meg a partiumi gazdaságfejlesztési program kis és nagy összegű pályázatait.

A magyar diplomácia vezetője a múlt héten jelentette be a magyar Országgyűlésben, hogy idén 18,5 milliárd forintot (mintegy 53 millió eurót) fordítanak a határon túli gazdaságfejlesztési programokra.

Kettős mérce

Kozma Mónika szerint már Szijjártó Péter keddi, bukaresti látogatásán megszületett annak a kétoldalú, román–magyar vegyes bizottságnak az összetétele, amely a következő hetekben készíti elő az erdélyi gazdaságfejlesztési programról szóló kormányközi egyezményt.

A magyar és a román fél két-három szakértőt javasolt a bizottságba, amely már el is kezdte munkáját.

A bizottságnak Kozma Mónika nem tagja, viszont számít arra, hogy őt is meghallgatják a gazdaságfejlesztési program eddigi munkájáról és eredményeiről.

Kozma Mónika •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Kozma Mónika

Fotó: Haáz Vince

Egyelőre túl sokat nem lehet tudni arról, hogy a román felet pontosan mi zavarja a magyarországi programmal kapcsolatban. „Az Európai Unió tagországaiban az ilyenszerű programok gyakoriak, tehát Magyarország semmi rendkívülit nem talált ki, amikor négy évvel ezelőtt beindította. Romániai viszonylatban ki kell emelnünk a brassói székhelyű Saxonia Alapítványt, amely németországi költségvetési forrásokból kínál gazdasági pályázatokat Erdély szász és sváb vidékein élők számára. De közismertebb a Norvég Alap tevékenysége, amelynek programjaiban nemcsak romániai önkormányzatok és civil szervezetek pályáznak sikeresen, hanem cégek is. Működése nagyban hasonlít a magyar állam által finanszírozott gazdaságfejlesztő programra, a román politikum mégsem tiltakozik ellene. A mi esetünkben a román kormány egyértelműen kettős mércét alkalmaz” – fogalmazott a Krónikának a Pro Economica Alapítvány vezetője.

A marosvásárhelyi szakember azért is tartja érthetetlennek a román kifogásokat, mert a pályázatokat meghirdetésük előtt elküldik brüsszeli véleményezésre.

Az Európai Bizottság szakembereinek nem volt kifogása az erdélyi program pályázataival kapcsolatban.

Nem is lehetett, hiszen a Pro Economica Alapítvány és a budapesti finanszírozó állami intézmény jogászai tüzetesen megvizsgálták, hogy a pályázatok tökéletesen illeszkedjenek az uniós versenyszabályokba. Sőt az erdélyi gazdasági pályázatokat a marosvásárhelyi alapítvány minden alkalommal elküldte a román Versenytanácsnak is. Az eredményhirdetés, a finanszírozási szerződés aláírása és az elszámolás után a bukaresti versenyhivatal újabb részletes tájékoztatót kapott a lebonyolított programról és a nyertesek lajstromáról, tehát a román állam illetékesei érdemben tájékozódhattak a teljes munkamenetről, ami az alapítványnál zajlik.

Idézet
A román állami hatóságok soha nem kifogásolták programjaink lebonyolítását. Megkereséseinket tudomásul vették, de nem reklamáltak semmit, illetve nem javasoltak semmiféle változtatást”

– foglalta össze hároméves tapasztalatait Kozma Mónika.

Cáfolják az etnikai jelleget

A bukaresti médiában időnként az erdélyi gazdaságfejlesztési program úgymond etnikai jellegét bírálják. Az alapítvány vezetője ezzel kapcsolatban lapunknak úgy fogalmazott, hogy Románia 16 megyéjére készítettek stratégiát, és ebből a régióból csupán két megye magyar többségű, tehát nehéz úgy értelmezni a Pro Economica Alapítvány munkáját, hogy programjai kizárólag csak magyarokhoz szólnak.

Idézet
Ha egy újságíró szeretné kideríteni, hogy például Maros megyében hány román pályázó kapott magyar állami támogatást, fel kellene hívnia azokat a polgármestereket, akiknek községében román lakosság is él. Érdekességként mondom, hogy amikor a Felső-Maros menti falvak nyertes pályázóit hívtuk meg Dédára a szerződések aláírására, a teremben több román szót lehetett hallani, mint magyart”

– fogalmaz Kozma. Igaz, hogy a pályázati űrlapokat csak magyar nyelven lehet kitölteni, de sok román gazda pályázatíró cég vagy magyar ismerősei segítségével jelentkezett be, és nyert is.

Nemcsak a kis összegű, önrésszel 20 ezer eurós pályázatok nyertesei között vannak románok, hanem a nagy összegű pályázatot elnyert vállalatok tulajdonosai között is. Kozma Mónika teljesen alaptalannak és rosszindulatúnak tartja azt a vádat, hogy a román pályázókat kizárnák. Az okokat keresve úgy véli,

a választásokra készülődő román politikum ismét elővette a magyarkártyát, és ennek oldalvizein az erdélyi gazdasági program is szenved.

Az alapítvány vezetője szerint azonban mindkét ország számára fontos a gyors megegyezés, ezért jött össze ilyen hamar a vegyes bizottság.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Bíznak a gyors aláírásban

Kozma Mónika úgy látja, jó esély van arra, hogy a nyáron összejöjjön a kormányközi megállapodás. Mivel a partiumi pályázatokat eleve a székelyföldi de minimis, kis összegű pályázatok június 30-i elszámolása után kezdik előkészíteni, így az eredeti tervek szerint ősszel meg tudnák hirdetni a Bihar, Szatmár és Szilágy megyére tervezett pályázatokat. A szakember szerint a mostani viszály a régebbi pályázatok lebonyolítását nem érinti.

A Maros, Hargita és Kovászna megyében tavaly meghirdetett de minimis pályázatok nyerteseinek már átutalták az elnyert 15 ezer eurós összegeket, és ezek elszámolására egy hónap áll a pályázók rendelkezésére.

A nagy összegű székelyföldi pályázatok azonban nem állnak ilyen jól: ott a pályázók mintegy felével sikerült eddig szerződést kötni a hiányzó építkezési engedélyek meg egyéb igazoló okiratok lassú beszerzése miatt. Az is akadályozó tényező, hogy a pályázónak rendelkeznie kell az 50 százalékos önrésszel, ami egy több százezer vagy több millió eurós pályázat esetében nagyvállalatok számára is hatalmas összeg. A kis összegű pályázatokon kívül ősszel a partiumi megyékben is meghirdetnék a nagy beruházóknak szóló pályázati kiírást.

Gulyás is üzent Bukarestnek

Bogdan Aurescu román külügyminiszternek a Magyarországról érkező gazdaságfejlesztő támogatásokra vonatkozó nyilatkozatát Gulyás Gergely csütörtökön úgy értékelte: száz év elteltével üdvözítő lenne, ha Románia az ott élő magyarságot is saját polgárainak tekintené, és ha így lenne, akkor örülne annak, hogy a magyar többségű térségekben megjelennek magyar vállalati vagy állami pénzek is. „Mi nagy örömmel vennék, ha a román kormány úgy döntene, hogy a Magyarországon élő román közösséget bármivel támogatja, mert mi úgy gondoljuk, hogy ezzel Magyarországot gyarapítja” – emelte ki a budapesti Miniszterelnökség vezetője.

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről
2025. július 09., szerda

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást

Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást
2025. július 09., szerda

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás

A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás
2025. július 09., szerda

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata

Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata
2025. július 09., szerda

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek
2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését
2025. július 08., kedd

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést

Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést
2025. július 08., kedd

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok

A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok
2025. július 08., kedd

Folytatódnak a tiltakozó akciók a közszférában

A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Folytatódnak a tiltakozó akciók a közszférában