Szúrja a szemüket. Bukarestnek nem tetszik, hogy Magyarország több százmillió eurót pumpált az erdélyi gazdaság fejlesztésébe
Fotó: Pro Economica Alapítvány
A Pro Economica Alapítvány eddigi pályázatait nem érinti, viszont a meghirdetésre váró partiumi gazdaságfejlesztési program csak akkor indulhat el, ha román–magyar kormányközi megállapodás születik a magyar állam által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési programról. Kozma Mónika, a marosvásárhelyi alapítvány vezetője szerint a román állam kettős mércét alkalmaz pályázataikkal kapcsolatban.
2020. május 31., 09:572020. május 31., 09:57
Az erdélyi gazdaságfejlesztési program folytatása volt a fő téma Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter hét eleji, bukaresti tárgyalásainak. A román fél írott egyezséghez köti a magyarországi költségvetési forrásokból finanszírozott erdélyi program folytatását.
A Klaus Iohannis államfő nyomására ad hoc parlamenti többséggel tavaly ősszel elmozdított szociáldemokrata (PSD) kormány korábbi külügyminisztere, Teodor Meleșcanu a magyar diplomácia vezetőjével folytatott tárgyalások során még 2017-ben beleegyezett a gazdasági célú magyar pályázatok erdélyi lebonyolításába.
A programmal tavaly őszig nem voltak diplomáciai gondok, mígnem a kormányváltás után Románia budapesti nagykövete, Marius Lazurca egy magyar–román kereskedelmi kamarai rendezvényen úgy fogalmazott:
Az állásfoglalásra reagálva Kozma Mónika, a gazdaságfejlesztési program erdélyi pályázatait lebonyolító marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója akkor elmondta, hogy a nagyköveti állítás nem felel meg a valóságnak, mert a két külügyminiszter között erről korábban szóbeli egyezség született, másrészt két európai uniós tagállam között a hasonló programok lebonyolítására nincs szükség kétoldalú szerződésekre.
A korábbi diplomáciai csörte elhalt, és úgy tűnt, a program az eredeti tervek szerint folytatódik. Ezt erősítette meg Szijjártó Péter március 20-án tett kolozsvári bejelentése. Nem sokkal később Kozma Mónika a Krónikának elmondta, hogy
A magyar diplomácia vezetője a múlt héten jelentette be a magyar Országgyűlésben, hogy idén 18,5 milliárd forintot (mintegy 53 millió eurót) fordítanak a határon túli gazdaságfejlesztési programokra.
Kozma Mónika szerint már Szijjártó Péter keddi, bukaresti látogatásán megszületett annak a kétoldalú, román–magyar vegyes bizottságnak az összetétele, amely a következő hetekben készíti elő az erdélyi gazdaságfejlesztési programról szóló kormányközi egyezményt.
A bizottságnak Kozma Mónika nem tagja, viszont számít arra, hogy őt is meghallgatják a gazdaságfejlesztési program eddigi munkájáról és eredményeiről.
Kozma Mónika
Fotó: Haáz Vince
Egyelőre túl sokat nem lehet tudni arról, hogy a román felet pontosan mi zavarja a magyarországi programmal kapcsolatban. „Az Európai Unió tagországaiban az ilyenszerű programok gyakoriak, tehát Magyarország semmi rendkívülit nem talált ki, amikor négy évvel ezelőtt beindította. Romániai viszonylatban ki kell emelnünk a brassói székhelyű Saxonia Alapítványt, amely németországi költségvetési forrásokból kínál gazdasági pályázatokat Erdély szász és sváb vidékein élők számára. De közismertebb a Norvég Alap tevékenysége, amelynek programjaiban nemcsak romániai önkormányzatok és civil szervezetek pályáznak sikeresen, hanem cégek is. Működése nagyban hasonlít a magyar állam által finanszírozott gazdaságfejlesztő programra, a román politikum mégsem tiltakozik ellene. A mi esetünkben a román kormány egyértelműen kettős mércét alkalmaz” – fogalmazott a Krónikának a Pro Economica Alapítvány vezetője.
A marosvásárhelyi szakember azért is tartja érthetetlennek a román kifogásokat, mert a pályázatokat meghirdetésük előtt elküldik brüsszeli véleményezésre.
Nem is lehetett, hiszen a Pro Economica Alapítvány és a budapesti finanszírozó állami intézmény jogászai tüzetesen megvizsgálták, hogy a pályázatok tökéletesen illeszkedjenek az uniós versenyszabályokba. Sőt az erdélyi gazdasági pályázatokat a marosvásárhelyi alapítvány minden alkalommal elküldte a román Versenytanácsnak is. Az eredményhirdetés, a finanszírozási szerződés aláírása és az elszámolás után a bukaresti versenyhivatal újabb részletes tájékoztatót kapott a lebonyolított programról és a nyertesek lajstromáról, tehát a román állam illetékesei érdemben tájékozódhattak a teljes munkamenetről, ami az alapítványnál zajlik.
– foglalta össze hároméves tapasztalatait Kozma Mónika.
A bukaresti médiában időnként az erdélyi gazdaságfejlesztési program úgymond etnikai jellegét bírálják. Az alapítvány vezetője ezzel kapcsolatban lapunknak úgy fogalmazott, hogy Románia 16 megyéjére készítettek stratégiát, és ebből a régióból csupán két megye magyar többségű, tehát nehéz úgy értelmezni a Pro Economica Alapítvány munkáját, hogy programjai kizárólag csak magyarokhoz szólnak.
– fogalmaz Kozma. Igaz, hogy a pályázati űrlapokat csak magyar nyelven lehet kitölteni, de sok román gazda pályázatíró cég vagy magyar ismerősei segítségével jelentkezett be, és nyert is.
Nemcsak a kis összegű, önrésszel 20 ezer eurós pályázatok nyertesei között vannak románok, hanem a nagy összegű pályázatot elnyert vállalatok tulajdonosai között is. Kozma Mónika teljesen alaptalannak és rosszindulatúnak tartja azt a vádat, hogy a román pályázókat kizárnák. Az okokat keresve úgy véli,
Az alapítvány vezetője szerint azonban mindkét ország számára fontos a gyors megegyezés, ezért jött össze ilyen hamar a vegyes bizottság.
Fotó: Haáz Vince
Kozma Mónika úgy látja, jó esély van arra, hogy a nyáron összejöjjön a kormányközi megállapodás. Mivel a partiumi pályázatokat eleve a székelyföldi de minimis, kis összegű pályázatok június 30-i elszámolása után kezdik előkészíteni, így az eredeti tervek szerint ősszel meg tudnák hirdetni a Bihar, Szatmár és Szilágy megyére tervezett pályázatokat. A szakember szerint a mostani viszály a régebbi pályázatok lebonyolítását nem érinti.
A nagy összegű székelyföldi pályázatok azonban nem állnak ilyen jól: ott a pályázók mintegy felével sikerült eddig szerződést kötni a hiányzó építkezési engedélyek meg egyéb igazoló okiratok lassú beszerzése miatt. Az is akadályozó tényező, hogy a pályázónak rendelkeznie kell az 50 százalékos önrésszel, ami egy több százezer vagy több millió eurós pályázat esetében nagyvállalatok számára is hatalmas összeg. A kis összegű pályázatokon kívül ősszel a partiumi megyékben is meghirdetnék a nagy beruházóknak szóló pályázati kiírást.
Gulyás is üzent Bukarestnek
Bogdan Aurescu román külügyminiszternek a Magyarországról érkező gazdaságfejlesztő támogatásokra vonatkozó nyilatkozatát Gulyás Gergely csütörtökön úgy értékelte: száz év elteltével üdvözítő lenne, ha Románia az ott élő magyarságot is saját polgárainak tekintené, és ha így lenne, akkor örülne annak, hogy a magyar többségű térségekben megjelennek magyar vállalati vagy állami pénzek is. „Mi nagy örömmel vennék, ha a román kormány úgy döntene, hogy a Magyarországon élő román közösséget bármivel támogatja, mert mi úgy gondoljuk, hogy ezzel Magyarországot gyarapítja” – emelte ki a budapesti Miniszterelnökség vezetője.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Bár az utóbbi hónapokban nőtt a betétdíjas csomagolások visszaváltási aránya, az éves átlag azt mutatja, hogy az összes csomagolás több mint fele a hulladéklerakóban vagy a természetben végzi.
Az első munkagépek már elkezdték a munkát a Nagyszeben és Fogaras között épülő, A13-as jelzésű leendő autópálya nyomvonalán – jelentette be az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) közút- és hídkarbantartó főosztályának (DRDP) Brassó megyei kirendeltsége.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás