Negatív hatás. Az elmúlt időszakban tapasztalt áremelkedések jelentősen erodálják a háztartások vásárlóerejét
Fotó: Rostás Szabolcs
Pesszimistábban látja a román gazdaság alakulását Bálint Csaba közgazdász, mint a nemzetközi hitelminősítők. A Krónika megkeresésére a BNR igazgatótanácsának tagja arra is ráirányította a figyelmet, hiába „bazíroznak” a hatóságok az európai uniós forrásokból tervezett fejlesztésekre, azokat a pénzeket ugyanis le kell hívni, miközben kérdőjelek merülnek fel annak kapcsán, hogy az állami adminisztráció képes lesz-e erre.
2021. október 20., 08:212021. október 20., 08:21
Alapvetően jó, de meglepő hírnek tartja Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja, hogy a Moody’s nemzetközi hitelminősítő negatívról stabilra javította Románia államadós-besorolását. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara kutatócsoportjának tagjaként Bálint Csaba leszögezte,
Az ugyanis jelentős nehézséget jelentene, ha a hitelminősítő lefele módosítaná az értékelését, mert ilyen helyzetekben a befektetők egy része elkerüli a rendkívül kockázatosnak tartott országokat, ami a román állampapírok eladásához, a pénzek kivonásához vezetne. „Románia felminősítése segít, de nem kell túlreagálni, hiszen számos lefele mutató kockázati tényező érhető tetten. Személy szerint nagyon örvendek ennek a döntésnek, de jelentős lefele mutató kockázati tényezőket látok. Az alapforgatókönyv, amit felvázolt a hitelminősítő, logikus, de az indoklásukban is megjelenik, hogy vannak sajnos kockázatok. Személy szerint óvatosabb vagyok, mint a Moody’s, de remélem, hogy várakozásaik beigazolódnak” – állapította meg a gazdasági elemző.
Bálint Csaba szerint a politikai színtérről érkező bizonytalanságok rizikót jelentenek
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bálint Csaba felidézte, a hitelminősítő azzal indokolta az értékelés javítását, hogy erre az évre a romániai gazdaság 7 százalékos növekedésére számítanak, ugyanakkor a román kormányzat garanciát vállalt az államháztartási hiány csökkentésére. Az idei 7 százalékos gazdasági növekedés konzervatív várakozás, tehát lehet ennél magasabb is, az uniós helyreállítási alapok a következő években is támogathatják a fellendülést, az elemzői konszenzus jövőre is 4,5–5 százalékos növekedést vár.
– mondta a közgazdász.
Rámutatott: az áremelkedések a háztartások vásárlóerejét jelentősen erodálják, ami negatívan hat a fogyasztásra és a gazdasági növekedésre. Az idei évre vonatkozó 7 százalékos növekedés a tavalyi 3,9 százalékos visszaesés után következhet be, tehát mély bázishoz mérnek, ezért a lakosság ezt a növekedést nem érzi ilyen erőteljesnek a mindennapokban – magyarázta a szakember. Ugyanakkor – tette hozzá – már az idei év második negyedében a járvány előtti utolsó év, 2019 utolsó negyedével összehasonlítva 2,2 százalékkal volt magasabb a termelési szint.
Sőt, idén a mezőgazdasági termelés is jobb volt, ez a harmadik negyedévben mutatkozik meg. Az első félévben erőteljes gazdasági növekedés volt tetten érhető, az eddigi információk szerint a harmadik negyedév is tűrhető lesz a mezőgazdaság hozzájárulásával” – részletezte a szakértő.
Kitért viszont arra is, hogy az áremelkedések, a járvány mélyülése az utolsó negyedévben éreztetik a negatív hatásukat, ám a teljes éves növekedésre nem lesznek akkora hatással. „A gazdasági elemzők várakozása jövőre 4,5 százalék feletti gazdasági növekedést vetít előre, személy szerint ennél pesszimistább vagyok, mert az áremelkedések hatása a vásárlóerőre, az ellátási láncokban történő fennakadások, a járvány negatív hatása erőteljesebb lehet annál, mint amit az elemzői konszenzus most számol” – szögezte le Bálint Csaba.
Az áremelkedések, a járvány mélyülése az utolsó negyedévben éreztetik a negatív hatásukat
Fotó: Pixabay
Aláhúzta ugyanakkor, hogy az európai uniós források hatalmas növekedési potenciált jelentenek, lökést adva az ország gazdaságának. Ám arra is felhívta a figyelmet, hogy
„Románia már a járvány kitörése előtt túlzottdeficit-eljárás alatt volt, ezt felfüggesztették, hiszen az egészségügyi válság alatt szükségszerű volt az állami segítség, beavatkozás, de mostanra a gazdaság meghaladja a válság előtti termelési szintet, tehát az eljárás újra érvénybe lép. Mindenkinek érdeke, hogy Románia ledolgozza a deficitet, de ezen a téren is vannak kockázatok” – fejtette ki Bálint Csaba, aki szerint a politikai színtérről érkező bizonytalanságok rizikót jelentenek, ugyanakkor kérdőjelek merülnek fel az állami adminisztráció kapacitása terén is, hogy levezényelje az uniós források lehívását és elosztását.
– húzta alá az elemző.
Amint arról beszámoltunk, a Moody’s negatívról stabilra javította pénteken este Románia államadós-besorolását, és megerősítette az ország hosszú futamú szuverén hazai és devizakötelezettségeinek „Baa3” osztályzatát. A Moody’s szerint az államadós-besorolás stabilra javítását a román gazdaság teljesítményének erőteljes növekedése, az uniós helyreállítási alapok várható felhasználása, valamint a román államháztartási hiány csökkentése érdekében vállalt kormányzati garanciák indokolták.
A Moody's amerikai nemzetközi hitelminősítő negatívról stabilra javította pénteken este Románia államadós-besorolását, és megerősítette az ország hosszú futamú szuverén hazai és devizakötelezettségeinek „Baa3” osztályzatát.
A másik nagy hitelminősítő, a Standard and Poor’s is arra számít, hogy a bukaresti kormány leváltása és a politikai instabilitás ellenére a következő két évben sikerül csökkenő pályára állítani az államháztartási hiányt, amire garancia a Románia ellen indított túlzottdeficit-eljárás, illetve az uniós helyreállítási alapok felhasználásáért a román hatóságok által vállalt reformok. A hitelminősítő szerint a román kormány deficitcsökkentő törekvéseit megkönnyíti a gazdasági növekedés, amelyet nem befolyásoltak kedvezőtlenül a politikai instabilitási időszakok.
Mindkét hitelminősítő az idén 7 százalékos gazdasági növekedésre számít, amely a Moody’s szerint 2022-ben 4,6 százalékra, 2023-ban 4,1 százalékra, 2024-ben 3,6 százalékra mérséklődik. A Standard and Poor’s is arra számít, hogy a román bruttó hazai termék növekedése stabil lesz 2022-ben és 2023-ban.
„Korrekt” intézkedés a nyugdíjak adómentességi küszöbének megemelése 3000 lejre Marcel Ciolacu kormányfő szerint, aki kedden bejelentette: a várhatóan októbertől hatályos intézkedésről sürgősségi rendelettel fog elfogadni a kabinet.
Májusban 52,6 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte a bukaresti pénzügyminisztérium.
Több megyében is leállították a nyugdíj-újraszámítási végzések kézbesítését, mert azok tévesek lehetnek: a legtöbb eset Fehér megyében történt, de más megyékben is több tucat vagy több száz határozat kézbesítését állították le a megyei nyugdíjpénztárak&
Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a kormány nem fontolgatja az adóemelést, és folytatja az országos adóhatóság (ANAF) digitalizálását, a költségvetési bevételek növelését és a közkiadások reformját.
Az áfa mértéke nem emelkedni, és ha a pénzügyminisztériumban jobban végzik a dolgukat, ami a az adóbeszedést illeti, akkor az adók és illetékek sem fognak emelkedni Romániában – vélekedik Ștefan Radu Oprea gazdasági miniszter.
Marcel Ciolacu kormányfő felkérte Marcel Boloș pénzügyminisztert, készítsen egy szimulációt, hogy pontosan lássák, hányan lesznek kénytelenek adót fizetni a nyugdíjak újraszámítás után amiatt, hogy havi juttatásuk meghaladja a 2000 lejt.
Számos erdélyi település, idegenforgalmi célpont húzhat hasznot a klímaváltozás elleni harcból, ugyanis a bukaresti hatóságok a globális felmelegedés veszélyei ismeretében módosítani kívánják az országos turizmusfejlesztési kerettervet.
Lényegesen több pénzt költenek a romániai turisták külföldön, mint a külföldiek Romániában a Romanian Economic Monitor friss elemzése szerint.
Alig néhány olyan ország található még Európában, ahol édesebb egy Fanta Orange, mint Romániában. Nálunk csaknem háromszor annyi cukrot tartalmaz ugyanaz az üdítő, mint például a Horvátországban forgalmazott verzió.
Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.
szóljon hozzá!