Negatív hatás. Az elmúlt időszakban tapasztalt áremelkedések jelentősen erodálják a háztartások vásárlóerejét
Fotó: Rostás Szabolcs
Pesszimistábban látja a román gazdaság alakulását Bálint Csaba közgazdász, mint a nemzetközi hitelminősítők. A Krónika megkeresésére a BNR igazgatótanácsának tagja arra is ráirányította a figyelmet, hiába „bazíroznak” a hatóságok az európai uniós forrásokból tervezett fejlesztésekre, azokat a pénzeket ugyanis le kell hívni, miközben kérdőjelek merülnek fel annak kapcsán, hogy az állami adminisztráció képes lesz-e erre.
2021. október 20., 08:212021. október 20., 08:21
Alapvetően jó, de meglepő hírnek tartja Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja, hogy a Moody’s nemzetközi hitelminősítő negatívról stabilra javította Románia államadós-besorolását. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara kutatócsoportjának tagjaként Bálint Csaba leszögezte,
Az ugyanis jelentős nehézséget jelentene, ha a hitelminősítő lefele módosítaná az értékelését, mert ilyen helyzetekben a befektetők egy része elkerüli a rendkívül kockázatosnak tartott országokat, ami a román állampapírok eladásához, a pénzek kivonásához vezetne. „Románia felminősítése segít, de nem kell túlreagálni, hiszen számos lefele mutató kockázati tényező érhető tetten. Személy szerint nagyon örvendek ennek a döntésnek, de jelentős lefele mutató kockázati tényezőket látok. Az alapforgatókönyv, amit felvázolt a hitelminősítő, logikus, de az indoklásukban is megjelenik, hogy vannak sajnos kockázatok. Személy szerint óvatosabb vagyok, mint a Moody’s, de remélem, hogy várakozásaik beigazolódnak” – állapította meg a gazdasági elemző.
Bálint Csaba szerint a politikai színtérről érkező bizonytalanságok rizikót jelentenek
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bálint Csaba felidézte, a hitelminősítő azzal indokolta az értékelés javítását, hogy erre az évre a romániai gazdaság 7 százalékos növekedésére számítanak, ugyanakkor a román kormányzat garanciát vállalt az államháztartási hiány csökkentésére. Az idei 7 százalékos gazdasági növekedés konzervatív várakozás, tehát lehet ennél magasabb is, az uniós helyreállítási alapok a következő években is támogathatják a fellendülést, az elemzői konszenzus jövőre is 4,5–5 százalékos növekedést vár.
– mondta a közgazdász.
Rámutatott: az áremelkedések a háztartások vásárlóerejét jelentősen erodálják, ami negatívan hat a fogyasztásra és a gazdasági növekedésre. Az idei évre vonatkozó 7 százalékos növekedés a tavalyi 3,9 százalékos visszaesés után következhet be, tehát mély bázishoz mérnek, ezért a lakosság ezt a növekedést nem érzi ilyen erőteljesnek a mindennapokban – magyarázta a szakember. Ugyanakkor – tette hozzá – már az idei év második negyedében a járvány előtti utolsó év, 2019 utolsó negyedével összehasonlítva 2,2 százalékkal volt magasabb a termelési szint.
Sőt, idén a mezőgazdasági termelés is jobb volt, ez a harmadik negyedévben mutatkozik meg. Az első félévben erőteljes gazdasági növekedés volt tetten érhető, az eddigi információk szerint a harmadik negyedév is tűrhető lesz a mezőgazdaság hozzájárulásával” – részletezte a szakértő.
Kitért viszont arra is, hogy az áremelkedések, a járvány mélyülése az utolsó negyedévben éreztetik a negatív hatásukat, ám a teljes éves növekedésre nem lesznek akkora hatással. „A gazdasági elemzők várakozása jövőre 4,5 százalék feletti gazdasági növekedést vetít előre, személy szerint ennél pesszimistább vagyok, mert az áremelkedések hatása a vásárlóerőre, az ellátási láncokban történő fennakadások, a járvány negatív hatása erőteljesebb lehet annál, mint amit az elemzői konszenzus most számol” – szögezte le Bálint Csaba.
Az áremelkedések, a járvány mélyülése az utolsó negyedévben éreztetik a negatív hatásukat
Fotó: Pixabay
Aláhúzta ugyanakkor, hogy az európai uniós források hatalmas növekedési potenciált jelentenek, lökést adva az ország gazdaságának. Ám arra is felhívta a figyelmet, hogy
„Románia már a járvány kitörése előtt túlzottdeficit-eljárás alatt volt, ezt felfüggesztették, hiszen az egészségügyi válság alatt szükségszerű volt az állami segítség, beavatkozás, de mostanra a gazdaság meghaladja a válság előtti termelési szintet, tehát az eljárás újra érvénybe lép. Mindenkinek érdeke, hogy Románia ledolgozza a deficitet, de ezen a téren is vannak kockázatok” – fejtette ki Bálint Csaba, aki szerint a politikai színtérről érkező bizonytalanságok rizikót jelentenek, ugyanakkor kérdőjelek merülnek fel az állami adminisztráció kapacitása terén is, hogy levezényelje az uniós források lehívását és elosztását.
– húzta alá az elemző.
Amint arról beszámoltunk, a Moody’s negatívról stabilra javította pénteken este Románia államadós-besorolását, és megerősítette az ország hosszú futamú szuverén hazai és devizakötelezettségeinek „Baa3” osztályzatát. A Moody’s szerint az államadós-besorolás stabilra javítását a román gazdaság teljesítményének erőteljes növekedése, az uniós helyreállítási alapok várható felhasználása, valamint a román államháztartási hiány csökkentése érdekében vállalt kormányzati garanciák indokolták.
A Moody's amerikai nemzetközi hitelminősítő negatívról stabilra javította pénteken este Románia államadós-besorolását, és megerősítette az ország hosszú futamú szuverén hazai és devizakötelezettségeinek „Baa3” osztályzatát.
A másik nagy hitelminősítő, a Standard and Poor’s is arra számít, hogy a bukaresti kormány leváltása és a politikai instabilitás ellenére a következő két évben sikerül csökkenő pályára állítani az államháztartási hiányt, amire garancia a Románia ellen indított túlzottdeficit-eljárás, illetve az uniós helyreállítási alapok felhasználásáért a román hatóságok által vállalt reformok. A hitelminősítő szerint a román kormány deficitcsökkentő törekvéseit megkönnyíti a gazdasági növekedés, amelyet nem befolyásoltak kedvezőtlenül a politikai instabilitási időszakok.
Mindkét hitelminősítő az idén 7 százalékos gazdasági növekedésre számít, amely a Moody’s szerint 2022-ben 4,6 százalékra, 2023-ban 4,1 százalékra, 2024-ben 3,6 százalékra mérséklődik. A Standard and Poor’s is arra számít, hogy a román bruttó hazai termék növekedése stabil lesz 2022-ben és 2023-ban.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
November 4-étől, hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
szóljon hozzá!