Európa-szerte forgalmaznák a műanyagipar számára a frissen felavatott tiszaújvárosi poliol üzem alapanyagait

Európa-szerte forgalmaznák a műanyagipar számára a frissen felavatott tiszaújvárosi poliol üzem alapanyagait

A tiszaújvárosi poliol üzem a világban ismert legkorszerűbb csúcstechnológiával van ellátva

Fotó: Makkay József

Magyarország legkorszerűbb petrolkémiai gyárát avatták fel a Borsod megyei Tiszaújvárosban Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. A Mol Poliol Komplexum avatóünnepségére számos kelet-európai országból érkeztek újságírók. Az 1,3 milliárd euróból megvalósított gyártóüzem évente mintegy 200 000 tonna poliolt állít majd elő.

Makkay József

2024. május 14., 20:002024. május 14., 20:00

2024. május 14., 20:282024. május 14., 20:28

A Magyar Olajipari Társaság (Mol) eddigi legnagyobb ipari beruházásaként létrejött Mol Poliol Komplexum új tiszaújvárosi petrolkémiai gyárát kedden Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Ilse Henne, a németországi Thyssenkrupp igazgatótanácsának tagja ünnepélyes keretek közt avatta fel. A Mol-csoport az egyetlen olyan cég Magyarországon és az egész kelet-közép-európai régióban, amely a kőolaj-feldolgozástól kezdve a poliolok (széleskörben alkalmazott műanyag-alapanyagok) előállításáig kézben tartja a gyártás teljes értékláncát. Az 1,3 milliárd euróból megépült gyárkomplexum a Mol legnagyobb organikus beruházása, amelyhez a magyar állam 131 millió eurós támogatással és társasági adókedvezménnyel járult hozzá.

A rendezvényre meghívták a Magyarországgal szomszédos országok több Mol-munkatársát és számos újságírót is, közöttük a Krónika szerkesztőjét. A keddi rendezvényt megelőzően a kelet-európai újságírócsapatnak szakmai beszélgetés keretében mutatták be a beruházás történetét. Császár Péter, a Mol Petrolkémia vezérigazgatója, valamint a Mol Downstream Vegyi anyagok ügyvezető igazgatója a Krónika kérdésére elmondta, hogy

a Mol 2016-ban fogalmazta meg hivatalosan azt az álláspontját, hogy az olajfogyasztásnak lesz egy csúcsa, és ezt követően régiónkban is jelentősen csökkenni fog a motorhajtó üzemanyagok forgalma.

,,Kerestük a kiutat. Nagy gyártókapacitásunknak köszönhetően az a döntés született, hogy ez az út a petrolkémia felé vezet. Sokat beszéltünk az integrált modellről a kőolajtól a végtermékekig, azt akartuk, hogy mindent tudjunk ellenőrizni. Megnéztük, hogy a meglévő értékláncban mit tudnánk gyártani, és a száznál több terméktől eljutottunk egy szűkebb, egy számjegyű termékskáláig. A poliol üzem megépítése mögött részletes hatásvizsgálatok állnak, a létesítmény működéséhez pedig a piacon létező legkorszerűbb technológiát szereztük meg” – foglalta össze az előzményeket Császár Péter.

A szakember portálunknak azt is elmondta, hogy az olajipari cégeknél két markáns vonal figyelhető meg: az egyik a petrolkémiai részt erősíti, más viszont a jó üzemanyagok gyártását tartja fontosabbnak.

A több lábon állást választva a Mol mindkét irány mellett kitart, és idővel a piaci kereslet dönti el, hogy hosszabb távon merre fejlődik az ágazat. A műanyaggyártás alapanyagának számító poliol-termékeket a szakember szerint egész Európában szeretnék értékesíteni. A román piacról szólva Császár Péter azt mondta, hogy térségünkben a Mol számára a lengyel, a román és a törökországi ipar a legfontosabb felvevőpiac.

Galéria

A gyáravatás ünnepélyes pillanatai: Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, Orbán Viktor miniszterelnök, Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Ilse Henne, a Thyssenkrupp igazgatótanácsának tagja

Fotó: Makkay József

A magyar iparfejlesztés szembemegy az európai trenddel

A gyár területén felállított jókora vendégsátorban rendezett üzemavató ünnepségen Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy a Mol Poliol Komplexum az egész régió vegyiparában új fejezetet nyit, Tiszaújváros felkerül a vegyipari világtérképre. A Magyar Olajipari Társaság vezetője párhuzamba állította a környezetvédelmi célokkal magyarázott „európai ipartalanítást” azzal az iparosítási trenddel, ami az elmúlt években Magyarországon tapasztalható. A magyar óriásvállalat 2010 óta az anyaországban és a régióban több mint 4 ezermilliárd forintot költött beruházásokra és 2030-ig további 5 ezermilliárd forintot tervez fejlesztésekre.

Hernádi az építkezést levezénylő német nagyvállalat, a Thyssenkrupp környezetkímélő, innovatív technológiáját emelte ki, amellyel párhuzamosan Százhalombattán egy modern kutatási- és fejlesztési központ is felépült.

A gyár környezetkímélő technológiája kellemes meglepetést okozott a laikusok számára, hiszen korábban a vegyipari kombinátok szomszédságában orrfacsaró bűzhöz szokott emberek Tiszaújvárosban semmiféle kellemetlen szagot nem éreztek, annyira zárt rendszerben működő technológiai újításokról van szó.

A gyár építését bemutató kisfilmből az is kiderült, hogy a Thaiföldön felépített üzemet darabjaira szedték szét, és vízi úton juttatták el a Tisza-parti városba. A beruházáson több ezer fős nemzetközi szakembergárda dolgozott, a mérnöki tervezés Németországban, Thaiföldön, Indiában és Magyarországon zajlott. Az üzemek berendezései 24 országból érkeztek. A komplexum építéséhez 75 000 köbméter betont, 13 000 tonna acélt használtak fel, 2500 kilométer kábelt és 700 km csővezetéket fektettek le több mint 18 millió munkaóra alatt.

Galéria

Orbán Viktor: a poliolt a laikusok hívhatják „a műanyaggyártás svájci bicskájának”

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor: a magyar ipar a Mol útját járja

A keddi avatóünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte, hogy a magyar iparstratégia jó terv, szemben az európai törekvésekkel, amelyek nem támogatják az ipart, hanem veszélyesnek tartják, és környezetszennyezési okokra hivatkozva le akarják építeni. „Ezt zöldítésnek hívják, de rengeteg ipari kapacitás vesz el ebben a rosszul megtervezett folyamatban” – fogalmazott a kormányfő, aki hangsúlyozta, hogy a magyar iparstratégia fontos eleme az ágazat állami eszközökkel történő ösztönzése. A magyar állam erre külön programot hirdet a kis és közepes vállalkozások számára: a következő időszakban mintegy ötezer kkv-nak szeretnének támogatást nyújtani, amellyel ezek kiléphetnek a nemzetközi piacokra.

Orbán Viktor kifejtette: a Mol ugyanazt az utat járja, mint a magyar gazdaság. Az olajipari cég tevékenységi köre 20 évvel ezelőtt ,,egyfelfüggesztésű” volt, csak kőolaj-kereskedelemmel foglalkozott. A miniszterelnök kiemelte Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerepét az irányváltás folyamatában.

Orbán Viktor szerint a Mol a Poliol Komplexum megvalósításával nemcsak feljebb lépett a termelési láncban, hanem ő maga vált teljes termelési lánccá, hiszen Tiszaújvárosban egy olyan vegyipari komplexumot hozott létre, amelyben a megtermelt és feldolgozott nyersanyagot késztermékké alakítja úgy, hogy közben még a szállítmányozásban is érdekelt.

„A poliolt a laikusok hívhatják »a műanyaggyártás svájci bicskájának« is, hiszen mindenre jó, az autóipartól a bútorgyártáson át az építő- és textiliparig mindenhol szükség van rá” – fogalmazott a miniszterelnök, aki azt is kiemelte, hogy az egész magyar nemzet sokat köszönhet a Molnak. Ez a cég volt a ,,mentsvár az ínséges időkben”, amikor a rendszerváltoztatás hajnalán az egyébként elavult szocialista ipart a ,,privatizáció jogcímén elkótyavetyélték”, akkor a Mol maradt az egyetlen komolyan vehető magyar cég, amely sikeres volt a legnehezebb időkben is.

Orbán a magyar iparfejlesztés jövőjéről szólva kifejtette: ,,lesznek nyugati és keleti autógyáraink, a zöldenergia tárolásához szükséges technológiánk és gyártókapacitásunk, részt veszünk az űrkutatásban, bekapcsoljuk Magyarországot a legkorszerűbb információs technológiai vérkeringésbe, felépítjük a legmodernebb európai hadiipart, feljebb lépünk az élelmiszeriparban, a gyógyszer- és a vegyiparban is”.

A teljes európai piacot megcélozó, ultramodern technológiával ellátott tiszaújvárosi Mol Poliol Komplexum háromszáz képzett szakembert és szakmunkást foglalkoztat. A MOL-csoport egy nemzetközi, integrált olaj-, gáz-, petrolkémiai és fogyasztói kiskereskedelmi vállalat, melynek székhelye Budapesten, Magyarországon található. Több mint 30 országban aktív, 25 000 fős dinamikus nemzetközi munkaerővel és több mint 100 éves múlttal. A MOL-csoport három finomítót és két petrolkémiai komplexumot üzemeltet integrált ellátási lánc irányítás alatt Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban, valamint több mint 2400 töltőállomásból álló hálózattal rendelkezik Közép- és Délkelet-Európa 10 országában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 14., kedd

A kormány eltökélt szándéka 3700 lejre emelni a minimálbért a miniszterelnök szerint

A kormány „eltökélt szándéka” 3700 lejre emelni a minimálbért – jelentette ki kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök.

A kormány eltökélt szándéka 3700 lejre emelni a minimálbért a miniszterelnök szerint
2024. május 14., kedd

Szakszervezet: a romániai alkalmazottak 60 százaléka kevesebbet keres az átlagbérnél

A teljes munkaidőben foglalkoztatott romániai alkalmazottak 15 százalékát az országos bruttó minimálbérrel javadalmazzák a munkaadóik – mutat rá az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) kedden közzétett elemzésében.

Szakszervezet: a romániai alkalmazottak 60 százaléka kevesebbet keres az átlagbérnél
2024. május 14., kedd

Hat százalék alá csökkent az infláció, tavaly április óta a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben

A márciusi 6,61 százalékról 5,9 százalékra csökkent áprilisban az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Hat százalék alá csökkent az infláció, tavaly április óta a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben
2024. május 13., hétfő

Több ezer eurós fizetést kínálnak a több százezer eurós gépek vezetéséért, még sincs jelentkező

Továbbra sem találni elegendő mezőgazdasági gépkezelőt Romániában, annak ellenére, hogy egyes helyeken – főleg Erdélyben – már 2-3 ezer eurós fizetéseket kínálnak.

Több ezer eurós fizetést kínálnak a több százezer eurós gépek vezetéséért, még sincs jelentkező
2024. május 13., hétfő

Románia biztosítja Izrael búzaellátásának nagy részét

Izrael élelmezésbiztonságának erősítése érdekében Avi Dichter mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter vészhelyzeti búzaellátási megállapodást kötött Bukarestben román hivatali partnerével, Florin Barbuval.

Románia biztosítja Izrael búzaellátásának nagy részét
2024. május 13., hétfő

Hét százalékon tartotta az alapkamatot a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa hétfői ülésén úgy döntött, hogy 7 százalékon tartja az alapkamatot.

Hét százalékon tartotta az alapkamatot a román jegybank
2024. május 13., hétfő

A munkabérek adóterheinek csökkentését követelték Bukarestben a szakszervezetek, amelyek nem hisznek a kormánynak

Bukarestben szervezett tiltakozó megmozdulást hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) és 29 tagszervezete. A tüntetők 10 órától a kormánypalota előtt gyűltek össze, majd dél körül elindultak a gazdasági, a munkaügyi és a pénzügyminisztérium felé.

A munkabérek adóterheinek csökkentését követelték Bukarestben a szakszervezetek, amelyek nem hisznek a kormánynak
2024. május 13., hétfő

Felpörgött az autópiac, az e-kocsiknál csaknem 50 százalékos növekedést jegyeztek áprilisban

Idén áprilisban 33,2 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett új személyautók száma Romániában 2023 negyedik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 46,8 százalékos növekedést jegyeztek.

Felpörgött az autópiac, az e-kocsiknál csaknem 50 százalékos növekedést jegyeztek áprilisban
2024. május 12., vasárnap

Aszályos nyarak várhatóak, sorsdöntővé válik az öntözhető romániai területek nagysága

Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.

Aszályos nyarak várhatóak, sorsdöntővé válik az öntözhető romániai területek nagysága
2024. május 12., vasárnap

Tíz érv a totális elektromos átállás kikényszerítése ellen

Miközben uniós szintű törekvés a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában.

Tíz érv a totális elektromos átállás kikényszerítése ellen