Erdélyi beruházási nagyüzem – Csupán a rendelkezésére álló uniós pénzek negyedét hívta le Románia

Ráfér a felújítás. Még jelentős összeget hívhat le Románia infrastrukturális fejlesztésekre

Fotó: CFR

Erdélybe érkeztek a legnagyobb összegek a nagy infrastrukturális fejlesztésekre előirányzott európai uniós anyagi erőforrásokból, ám az ország összességében a rendelkezésére álló pénzek alig negyedét hívta le. Pedig az összegekből megújulhatna a vasúti infrastruktúra, és autópályák épülhetnének.

Bálint Eszter

2019. szeptember 08., 09:192019. szeptember 08., 09:19

2019. szeptember 08., 09:312019. szeptember 08., 09:31

A nagy infrastrukturális projektekre elkölthető európai uniós források alig negyedét hívta le Románia a folyó költségvetési ciklusban: az előirányzott 9,2 milliárd euróból 7 milliárd euró még mindig „parlagon van” – irányította rá a figyelmet a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap és portál.

A fejlesztések legnagyobb nyertese amúgy Erdély, a jelenleg zajló három legnagyobb beruházás mindegyike itt zajlik. Ami a beruházásokat illeti, a legnagyobb összegek a vasúti infrastruktúra fejlesztésére érkeztek, a jelenleg zajló munkálatok értéke 3 milliárd lej körül mozog.

Mint bizonyára mindenki tapasztalta, a romániai vasúti hálózat rendkívül leromlott állapotban van, a hivatalos adatok szerint a sínhálózat alig 3,8 százaléka teszi lehetővé, hogy a szerelvények 160 kilométer/órával közlekedjenek. Eközben a személyvonatok átlagsebessége 42 kilométer/óra, a tehervonatoké pedig alig 15 kilométer/óra. Így jócskán ráfér a korszerűsítés. Ehhez képest kevés szakaszon zajlanak jelenleg munkálatok. A legnagyobb európai uniós finanszírozás 1,7 milliárd lejre rúg, a pénzből pedig a tervek szerint megújul a vasút a magyar–román határon található Arad megyei Kürtöstől a Hunyad megyei Piskiig.

A második legnagyobb összeg, összesen 892 millió lej eközben a Szászsebes–Torda- autópálya megépítésére érkezett Brüsszelből, a harmadik pedig kevéssel „lemaradva” a Lugos–Déva-sztráda, amelynek megépítéséhez 852 millió lejt hívott le a román állam.

Roxana Mînzatu európai uniós forrásokért felelős miniszter eközben azt nézi, mit lehet tenni ezután. „Mi konstruktívan állunk hozzá – mit tehetünk ezután? Nekünk finanszírozóként biztosítanunk kell, hogy az Európai Uniótól kapott pénzek ezekre a projektekre mennek, és a gazdaságra jótékony hatással bírnak. A Nagy Infrastruktúra Operatív Program haszonélvezőit 30 százalékban kifizettük. Romániának hatalmas szüksége van a nagy infrastrukturális beruházásokra” – idézi a Ziarul Financiar az EU-forrásokért felelős tárca vezetőjét.

EU-pénzek: sok a csalásgyanú Romániában

Csaknem 170 vizsgálatot folytatott le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), és ezek alapján több mint 370 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot – közölte a hivatal. Az értékelés szerint a lezárt 167 vizsgálat nyomán 256 ajánlást adtak ki az illetékes közösségi és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik több mint 370 millió euró visszautaltatását. A szervezet ezen időszakban 1259 előzetes elemzés alapján 219 új eljárást indított. A legtöbb vizsgálatot Magyarországon (9) zárták le, amelyet Görögország és Lengyelország követett (8-8). A legtöbb bejelentés Romániában történt (58), ezután Bulgária (48) és Magyarország (33) következett. A szervezet a legszembetűnőbb tendenciákat is elemezte. Mint írták, elterjedt a színlelt vállalatok alapítása és a hamis üzleti tranzakciók álcázása, gyakoriak a csalások a mezőgazdasági termékek promóciója kapcsán, amelynek során a pénzt gyakran harmadik országokon keresztül mossák tisztára, illetve számos példa van nemzetközi bűnözői struktúrák vámcsalásaira is. „Az eredmények jól mutatják, hogy tevékenységünk valódi következményekkel jár. Nem csupán az EU pénzügyi érdekeit védjük, hanem az európai polgárok egészségét és jólétét is” – nyilatkozott Ville Itala, az OLAF főigazgatója.
Amint arról korábban beszámoltunk, egy évvel korábban, 2017-ben az EU csalás elleni hivatala rekordnagyságú összeget, körülbelül 3,1 milliárd eurót utaltatott vissza.