Fotó: Facebook/Cseke Attila
A kivételezésből faragnak szabályt, sértik a demokrácia alapelveit, és az ország fejlődésének és gazdaságának ártanak a jelenlegi kormánykoalíció döntései – hívta fel a figyelmet Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikához csütörtökön eljuttatott közleményben.
2024. január 11., 11:162024. január 11., 11:16
A korább fejlesztési miniszter rámutatott: az év utolsó harmadában 99 kormányhatározattal 31,3 milliárd lejt osztott ki a kormány a sürgős, előre nem látható költségek fedezésére kialakított tartalékalapból olyan költségekre, amelyeket az elmulasztott költségvetés-kiegészítéssel kellett volna rendezni.
– fogalmazott a Bihar megyei politikus.
Mint részletezte, 2022-ben 28,7 milliárd lejt, 2021-ben 18,1 milliárd lejt, 2020-ban pedig 43,3 milliárd lej plusz költségvetési kiadást csoportosított át az akkori kormány költségvetés-kiegészítés formájában. Ehhez képest 2023 utolsó harmadában 31,3 milliárd lejt osztott ki a tartalékalapból.
Az RMDSZ közleménye emlékeztet: a mindenkori román kormány július elseje után egy vagy két költségvetés-kiegészítést fogadhat el. „Ennek elsődleges célja felmérni a minisztériumoknak az év elején kitűzött célok teljesítését azért, hogy ott, ahol nem működik a rendszer, a minisztérium nem dolgozik és a kijelölt pénzt nem sikerült befektetni, a kormány újragondolja a célokat, prioritásokat, és a fennmaradt összegeket más, működő finanszírozási eszközök mellé rendelje. Ezáltal forog a pénz a gazdaságban, és fejlődik az ország” – ecsetelte az RMDSZ-es szakpolitikus.
Hozzátette: „erre a kiértékelésre a kormány 2023-ban előszőr nem kerített sort, nem nézett szembe a valósággal”.
amikor elkezdett a kormány a tartalékalapból pénzeket kiutalni. Ez a gazdasági fejlődést gátolta hónapokon át, a beruházások leállásához vezetett, a vállalkozások csődöt mondtak, a munkaerő pedig külföldre vándorolt” – húzta alá Cseke Attila, aki szerint a kormány tartalékalapból való gazdálkodása demokráciadeficitet okoz, és sérti az állami hatalmak szétválasztásának elvét. Hiszen – érvelt –
„A négy hónap alatt összegyűjtött, rekordmennyiségű, 99 kivételes kormányhatározattal a kormány törvényhozói szerepet osztott magára, megkerülve ezzel a parlamentet és a demokrácia alapelveit” – nyilatkozta Cseke Attila. Az RMDSZ-es szenátor hozzátette: a nyári költségvetés-kiegészítés elkerülhette volna ezt a helyzetet, esélyt adott volna a kormánynak ara, hogy szembenézzen a teljesítésével, javítson ott, ahol erre szükség van, és a demokrácia szabályait betartva, egy jobb költségvetést alkosson az országnak, amely a gazdaságot, a fejlődést szolgálja.
Az európai uniós alapok befektetését veszélyezteti, és az ország fejlődését, a közigazgatás működését hátráltatja az az intézkedéssorozat, amelyet az év utolsó napjaiban fogadott el a kormány – hívta fel a figyelmet Cseke Attila RMDSZ-es szenátor.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!