Mindenkit érint. Máris több milliárd eurós veszteséget okozott a járvány a román gazdaságnak
Fotó: Veres Nándor
Két év telt el azóta, hogy észlelték az első koronavírusos esetet Romániában, azóta 2 728 727 Covid-19-es megbetegedést diagnosztizáltak, és a kór 63 353 ember életét követelte. Egy friss elemzés szerint a pandémia már tavaly decemberig 5,5 milliárd eurós egészségi és társadalmi veszteséget okozott. Az összeg azóta nőtt, ráadásul nincsenek benne a gazdasági károk.
2022. február 28., 08:472022. február 28., 08:47
Több milliárd eurós veszteséget okozott a koronavírus-világjárvány Romániának egy, a pandémia egészségügyi és egészségügyhöz köthető társadalmi kiadásairól szóló tanulmány szerint. A Kelet-Közép Európában elsőként összeállított, Lorenzovici László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója, Székely Andrea és Farkas-Ráduly Szabolcs, a Syreon Research Romania kutatói és Kató Zoltán, a Semmelweis Egyetem munkatársa által jegyzett, angol nyelvű egészségtani elemzés a koronavírus-járvány első huszonegy hónapját, vagyis a tavaly december végéig terjedő időszakot veszi górcső alá.
– avatott be a részletekbe Lorenzovici László egészségügyi közgazdász. Mint a Krónika kérdésére kifejtette, megvizsgálták, mennyibe került a koronavírus-fertőzöttek kórházi kezelése egy városi, egy megyei és egy egyetemi kórházban egy egyszerű fertőzés esetében, egy tüdőgyulladással súlyosbított esetben, mennyibe került az intenzív terápiás ellátás, illetve a lélegeztetőgépre került betegek kezelése. Felmérték továbbá az intézményi karantén és az izolálás költségeit, az online oktatás miatt fizetett szabadságra kényszerült szülők esetében az állami kiadásokat, valamint a koronavírus-fertőzés miatti korai elhalálozás okozta károkat.
Ez nem újdonság, rutinszerűen készülnek hasonló elemzések különböző betegségekre – mutatott rá Lorenzovici László. Felidézte: egy hónappal ezelőtt készítettek elemzést a szívelégtelenség kezelésének és hatásainak költségeiről, azelőtt az agyvérzés esetében vizsgálták a számokat, jelenleg az amputációk költségeit elemző tanulmány van folyamatban. Ezek esetében az éves mutatókat vizsgálják, míg a koronavírus-járvány első 21 hónapjának kiadásait vették górcső alá.
Az elemző összehasonlításképpen elmondta,
„Fontos, hogy az emberek és a döntéshozók fejében tisztázódjon, hogy több milliárd eurós veszteséget okozott a járvány” – szögezte le az elemző.
Hangsúlyozta: az oltás költségeit tudatosan nem számolták, mert az már a megoldást jelenti, azzal kell szembeállítani a veszteségeket. „Amikor a járványhelyzet világszinten normalizálódik, több hasonló tanulmány jelenik meg a különböző országokban, összehasonlító elemzések készülnek, és akkor derül ki, melyik ország milyen mértékben tudta menedzselni a válságot, hiszen még az elhalálozások számát illetően is nagy eltérések vannak országonként” – fogalmazott a szakember.
Kérdésünkre kifejtette, nem az volt a cél, hogy megvizsgálják, Románia miként teljesített ezen a téren, hanem hogy rámutassanak, minél súlyosabb anyagi terhe van egy betegségnek, annál többet kell beszélni róla, és annál fontosabb a megelőzés.
Aki akadályozta a járványhelyzet kezelését, hozzájárult, hogy a következő generációk költségei is növekedjenek. Ez egy összetett kérdés, de hidegvérrel szembe kell nézni a számokkal” – húzta alá Lorenzovici László.
Nem olcsó. Egy súlyos fertőzött intenzív terápiás ellátása 3582 euróba került a tanulmány szerint
Fotó: Beliczay László
A kutatást olvasva megtudhatjuk egyebek mellett, hogy a koronavírus-fertőzöttek kezelésére a 21 hónap alatt 1,6 milliárd eurót költött az ország.
Ha tüdőgyulladása is volt, már 1720 euróra emelkedtek a költségek, az intenzív terápiás ellátás 3582 euróba került, és ha a beteg lélegeztetőgépre került, 5546 euróra rúgott átlagosan a kórházi ellátása. Átlagosan 2267 euróba került tehát egy beteg kórházi ellátása.
A vizsgált időszakban összesen 4,69 millió napnyi kórházi beutalást összesítettek, ez a szám az intenzív terápián 474 ezer nap. A tanulmányban megjegyzik, a vizsgált időszakban a kórházi ellátás, a protokoll sokat változott, például 2020 szeptemberéig minden fertőzött kötelezően kórházba került.
Azt is vizsgálták, mennyit veszített az államkassza a korai elhalálozás következményeként, tehát mennyit dolgoztak és adóztak volna nyugdíjba vonulásukig, akik az aktív életkorukban váltak a koronavírus áldozatává. Ez az összeg 2,31 milliárd euróra rúg.
– hívta fel a figyelmet az elemző. Mint az elemzés rámutat, az intézményi karantén, az izolálás esetén a táppénzzel járó költség mérhető, ez 951 millió euróra rúgott. A munkaügyi minisztériumtól kaptak számokat az online oktatás miatt a gyerekük mellé fizetett szabadságra kényszerülő szülőknek kifizetett összegekről, ez 72,5 millió euró volt az elmúlt év végéig.
A tesztelés eközben 575 millió euróra rúgott, de ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen mindössze azt számszerűsítették, amit hivatalosan jelentettek, tehát azt nem, amit az emberek és a cégek fizettek. A tanulmányban arra is kitérnek, hogy 2021. december végéig Románia felnőtt lakosságának 40,5 százaléka volt beoltva, míg abban az időpontban 61,2 százalék volt az európai átlag. Az elemzés a Researchgate.net weboldalon olvasható el.
Szent István királynak, az Erdélyi Ferences Rendtartomány névadójának ünnepén tette le első fogadalmát a csíksomlyói kegytemplomban Tölgyesi Kristóf, rendi nevén Teofil testvér.
Három kontinens közel 300 táncosa színesítette az augusztus 20-ai nemzeti ünnep kincses városi programjait. A 26. Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében elkísértük a Heltai Alapítványtól a Főtérig népviseletben felvonuló csoportokat.
Felújítják és korszerűsítik a nagyszebeni és a temesvári vasutas (CFR) kórházat – jelentette be a szerdai kormányülésen Marcel Ciolacu.
Újabb, kánikulára és légköri labilitásra vonatkozó figyelmeztetéseket adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amelyek csaknem a teljes országra érvényesek.
Miután már szombat óta kézműves és háztáji termékek vására várja a nagyváradiakat, a környékbelieket, valamint a városban és a környező fürdőkben turistáskodókat, kedden és szerdán igazi ünnepi hangulat lett úrrá a városközpontban.
Az előző évek gyakorlatához hasonlóan kedden este is piros-fehér-zöld díszkivilágítással köszöntötte a magyarokat az államalapítás ünnepe alkalmából a brassói önkormányzat. A gesztus heves indulatokat váltott ki nacionalista románok részéről.
Ökumenikus egyházi szertartással tartották meg az új kenyér ünnepét a kolozsvári Szent Mihály-templomban. A bensőséges hangulatú, Szent István-napi ünnepről videós összeállításunkban számolunk be.
Az ukrajnai és izraeli háború azt jelzi, hogy körülöttünk nem világrendváltás, hanem világrendszerváltás zajlik, amikor az egyes játékosok azt sem tudják egymásról, hogy milyen játékot játszanak. Van, aki sakklépéseket tesz, de a másik ultizik.
Párhuzamosan épül, sőt már a befejezéshez közeledik az új Maros-híd Öthalom és Angyalkút között, illetve az Arad–Temesvár vasútvonal feletti felüljáró, így már csak hónapok kérdése, hogy bezáruljon az aradi körgyűrű.
Magyar állami támogatással felépített óvodát és bölcsődét adtak át kedden Kolozsváron – a Makovecz Imre tervezte Donát úti református templomban tartott hálaadó istentiszteleten egyházi és világi elöljárók is felszólaltak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!