Fotó: Képernyőmentés
Biztató a székelyföldi önkormányzatok költségvetési helyzete, forráshiányra már nem lehet vagy nem szabadna panaszkodni, ennek ellenére van bőven olyan terület, amire sokkal jobban is oda lehetne figyelni – hangozott el a Krónika Live-ban. A műsornak dr. Geréb László közgazdász volt a vendége.
2021. május 25., 22:132021. május 25., 22:13
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság székelyudvarhelyi szervezetének elnöke szerint például a polgármesteri hivatalok digitalizációjára sokkal több figyelmet kellene fordítsanak a székelyföldi településeken is, hogy például a koronavírus-járvány ne bénítsa le a fél várost azzal, ha betegség miatt kiesnek többen a hivatal munkatársai közül.
Idén a legnagyobb feladat ugyanakkor az önkormányzatok számára az országos helyreállítási terv, amelynek keretében nagyon gyorsan össze kellene rakni az elképzeléseket, a 30 milliárd eurós támogatási alapra nagyon komolyan fel kellene készülni.
– fogalmazott a Krónika Live újságíróinak, Pataky Istvánnak, Rédai Attilának és Szőke Lászlónak a kérdéseire válaszolva Geréb László.
A közgazdász szerint nem lehet sarkalatosan kijelenteni, hogy egyes városok gazdagabbak, mások szegényebbek volnának, hisz mindig kérdés az, hogy mihez képest. A városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenysége alapján Székelyudvarhely Marosvásárhelyt leszámítva az összes székelyföldi város közül a leggazdagabbnak tekinthető, az más kérdés, hogy a város költségvetésében ez a „gazdagság” nem köszön vissza.
Csíkszereda és Gyergyószentmiklós idei relatíve „gazdag” büdzséiben most még az előző évek munkájának gyümölcse látszik meg, mutatott rá Geréb László. Kolozsvárhoz képest pedig az összes székelyföldi város – Marosvásárhellyel együtt – szegénynek tűnhet, hiszen a kincses város egyedül kétszer annyi pénzből gazdálkodik, mint Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely együttvéve. De amíg Kolozsváron egymilliárd eurót költhetnek idén fejlesztésekre, a hat városban is rendelkezésre áll több mint félmilliárd euró, és azért ez sem kevés, csak ezeket a forrásokat le kell tudni hívni, ellenkező esetben nem fog tudni ezeken a településeken az életszínvonal javulni, mondta a közgazdász.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.
szóljon hozzá!