Amit rosszul csinálnak a székelyföldi önkormányzatok – Geréb László a Krónika Live-ban

•  Fotó: Képernyőmentés

Fotó: Képernyőmentés

Biztató a székelyföldi önkormányzatok költségvetési helyzete, forráshiányra már nem lehet vagy nem szabadna panaszkodni, ennek ellenére van bőven olyan terület, amire sokkal jobban is oda lehetne figyelni – hangozott el a Krónika Live-ban. A műsornak dr. Geréb László közgazdász volt a vendége.

Krónika

2021. május 25., 22:132021. május 25., 22:13

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság székelyudvarhelyi szervezetének elnöke szerint például a polgármesteri hivatalok digitalizációjára sokkal több figyelmet kellene fordítsanak a székelyföldi településeken is, hogy például a koronavírus-járvány ne bénítsa le a fél várost azzal, ha betegség miatt kiesnek többen a hivatal munkatársai közül.

Idén a legnagyobb feladat ugyanakkor az önkormányzatok számára az országos helyreállítási terv, amelynek keretében nagyon gyorsan össze kellene rakni az elképzeléseket, a 30 milliárd eurós támogatási alapra nagyon komolyan fel kellene készülni.

Idézet
„Amelyik önkormányzat nem tud erre ráállni, és nem tudja kihasználni, az egy olyan lehetőségtől fog elesni, amelyik lehet, hogy a következő ötven-száz évben nem fog visszatérni”

– fogalmazott a Krónika Live újságíróinak, Pataky Istvánnak, Rédai Attilának és Szőke Lászlónak a kérdéseire válaszolva Geréb László.

A közgazdász szerint nem lehet sarkalatosan kijelenteni, hogy egyes városok gazdagabbak, mások szegényebbek volnának, hisz mindig kérdés az, hogy mihez képest. A városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenysége alapján Székelyudvarhely Marosvásárhelyt leszámítva az összes székelyföldi város közül a leggazdagabbnak tekinthető, az más kérdés, hogy a város költségvetésében ez a „gazdagság” nem köszön vissza.

Csíkszereda és Gyergyószentmiklós idei relatíve „gazdag” büdzséiben most még az előző évek munkájának gyümölcse látszik meg, mutatott rá Geréb László. Kolozsvárhoz képest pedig az összes székelyföldi város – Marosvásárhellyel együtt – szegénynek tűnhet, hiszen a kincses város egyedül kétszer annyi pénzből gazdálkodik, mint Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely együttvéve. De amíg Kolozsváron egymilliárd eurót költhetnek idén fejlesztésekre, a hat városban is rendelkezésre áll több mint félmilliárd euró, és azért ez sem kevés, csak ezeket a forrásokat le kell tudni hívni, ellenkező esetben nem fog tudni ezeken a településeken az életszínvonal javulni, mondta a közgazdász.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 24., kedd

Új nyaralási trend: a JOMO a jelszó a fiatalok körében

Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.

Új nyaralási trend: a JOMO a jelszó a fiatalok körében
2025. június 24., kedd

Concordia: aggasztják az üzleti szférát a tervezett adóemelések

A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.

Concordia: aggasztják az üzleti szférát a tervezett adóemelések
2025. június 24., kedd

A mezőgazdasági termelés további támogatását várják el az új kormánytól a falugazdászok

A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.

A mezőgazdasági termelés további támogatását várják el az új kormánytól a falugazdászok
2025. június 24., kedd

Bérszakadékok Romániában: egyes ágazatokban 11 ezer, másokban 3000 lej a nettó havi fizetés

Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.

Bérszakadékok Romániában: egyes ágazatokban 11 ezer, másokban 3000 lej a nettó havi fizetés
2025. június 24., kedd

Egyre többet költ étteremben a romániai lakosság, amire rátesz egy lapáttal az áfaemelés

A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.

Egyre többet költ étteremben a romániai lakosság, amire rátesz egy lapáttal az áfaemelés
2025. június 23., hétfő

A Bolojan-kormány „egyértelmű” kiadáscsökkentő intézkedései

A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.

A Bolojan-kormány „egyértelmű” kiadáscsökkentő intézkedései
2025. június 22., vasárnap

Elemzők: 5 lej alá süllyedhet az euró árfolyama, de nem marad ott sokáig

Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.

Elemzők: 5 lej alá süllyedhet az euró árfolyama, de nem marad ott sokáig
2025. június 21., szombat

Idén nyáron nem nő az általános áfa és nem lesz tranzakciós illeték, ígéri az USR elnöke

Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.

Idén nyáron nem nő az általános áfa és nem lesz tranzakciós illeték, ígéri az USR elnöke
2025. június 21., szombat

Alakul a deficitcsökkentő intézkedéscsomag

Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.

Alakul a deficitcsökkentő intézkedéscsomag
2025. június 21., szombat

Valós a fenyegetés: elzárhatják az uniós pénzcsapokat, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet

Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.

Valós a fenyegetés: elzárhatják az uniós pénzcsapokat, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet