Minden bizonnyal mégis az államnak kell kifizetnie a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Szászváros közötti szakasza egy részének javítását, holott korábban a kormány biztos volt abban, hogy a pluszköltséget a kivitelező olasz cégnek kell állnia.
2015. december 11., 20:482015. december 11., 20:48
Az ügyben a közlekedésügyi minisztérium ellenőrző testülete vizsgálódott, a sztrádaszakasz megépítésére vonatkozó szerződés ellenőrzése nyomán pedig arra jutottak, hogy a megállapodás egyértelműen kimondja: amennyiben az autópályát azelőtt adják át, hogy azt teljes mértékben befejezte volna az építő, minden felelősséget a megrendelő vállal.
Tovább építik az erdélyi sztrádákat
A jövő évi állami költségvetés elkészítésekor prioritásként tekintettek a Lugos és Déva, a Szászsebes és Nagyszeben, valamint az Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti autópálya-szakaszok megépítésére – nyilatkozta Dacian Cioloş.
A miniszterelnök sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: ezeket a szakaszokat, valamint az észak-erdélyi sztrádát biztosan folytatják 2016-ban, emellett a Brassó és Segesvár közötti vasútvonal korszerűsítésére is készülnek.
A testület tagjai rámutattak: Victor Ponta volt kormányfő és Ioan Rus volt közlekedésügyi miniszter „az államfőválasztás küszöbén túlságosan sietett a sztrádaszakasz átadásával”, ezzel pedig az államra hárították a munka minőségére vonatkozó felelősséget.
A jelentés szerint nyilvánvaló, hogy az illetékes hatóságok, köztük az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) vezetői tisztában voltak azzal, hogy a szakasz nem készült el teljes egészében, sőt a kivitelezés kapcsán súlyos problémák merültek fel, azonban mindezt figyelmen kívül hagyták, mint ahogy azzal sem számoltak, hogy a korai avatás veszélybe sodorhatja az autópályát használó sofőröket.
Az ellenőrző testület a kivitelezési szerződés vonatkozó előírását is közölte, eszerint amennyiben a megrendelő a szakasz bármelyik részét azelőtt használhatóvá teszi, mielőtt a kivitelező kibocsátja a munkálatok befejezésére vonatkozó átadási elismervényt, bármiféle felelősség a kedvezményezetet fogja terhelni, vagyis az esetleges javításokkal járó költségeket is neki kell állnia.
Az építőcég ráadásul tavaly november 10-én – négy nappal az avatás előtt – írásban is értesítette Ioan Rus volt minisztert arról, hogy további munkálatokat kell elvégezniük annak érdekében, hogy a szakasz teljesen biztonságos legyen az autóvezetők számára. Ennek ellenére Rus és Victor Ponta november 14-én, két nappal az államfőválasztás második fordulója előtt hivatalosan is felavatta a Nagyszeben–Szászváros-sztrádaszakaszt.
A Digi24 hírtelevíziónak több építkezési szakember is úgy nyilatkozott: egyértelműen politikai döntés következtében avatták fel a szakaszt elkészülte előtt. Mint ismeretes, az érintett 22 kilométeres szakasz alig 9 hónapig volt használható, idén szeptemberben ugyanis lezárták, mert javítási munkálatokat kell végezni rajta.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
szóljon hozzá!