Fotó: Facebook/Mark Rutte
Mark Rutte holland miniszterelnök csütörtökön ismét elmondta a holland parlamentben tartott felszólalásában, hogy elvileg semmi akadálya Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának, amely akkor fog megtörténni, amikor az említett két ország készen áll rá.
2022. október 21., 09:272022. október 21., 09:27
Rutte kifejtette, mindkét ország esetében szükség van az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) aktualizálására. Ez Románia esetében most zajlik, Bulgária esetében viszont nem, ami problémát jelent – derül ki a holland törvényhozói testület honlapján idézett miniszterelnöki nyilatkozatból.
A holland kormányfő azt is kijelentette, hogy nem zárultak le a schengeni csatlakozáshoz szükséges ellenőrzési mechanizmus keretében folyamatban lévő látogatások.
– hangsúlyozta Mark Rutte.
Mint ismeretes, csütörtökön a holland parlament egy olyan állásfoglalást fogadott el, mely szerint Hollandiának nem kellene megszavaznia Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Sophie in'T Veld, aki a Renew képviselőcsoport koordinátora az Európai Parlament Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságában (LIBE), arról tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget, hogy a holland kormánypártok zöme nem akarja a két ország schengeni csatlakozását, és attól tart, hogy a holland miniszterelnök „nagyon keveset fog tenni annak érdekében, hogy rábírja a holland parlamentet” Románia és Bulgária csatlakozási kérelmének elfogadására.
„Értsék meg, hogy nem ellenzi mindenki Hollandiában. Az én pártom (a 66-os Demokraták – szerk. megj.) azt akarja, hogy Románia és Bulgária azonnal csatlakozzon a Schengenhez, de a kormánypártok zöme nem akarja ezt” – fogalmazott az AGERPRES-nek a holland politikus.
A határozatban az EP megállapítja, hogy a schengeni térség „az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya”, és bírálja a tagállamokat, amiért még nem döntöttek Románia és Bulgária felvételéről, annak ellenére, hogy ez a két ország már hosszú ideje teljesíti a csatlakozás feltételeit. A belső határellenőrzés fenntartása diszkriminatív, és negatívan hat a mobilis munkavállalók és a polgárok életére; az import, az export és az áruk szabad mozgásának akadályozása az EU egységes piacának is árt – olvasható a határozatban.
Jelenleg Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével az EU valamennyi tagállama tagja a schengeni övezetnek. Emellett tagja a térségnek Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!