Fotó: Beliczay László
Nyilvános adat, hogy 2017 decemberében az Erdélyi Médiatér Egyesület a magyar kormánytól 1,45 milliárd forintos támogatást kapott arra a célra, hogy Erdély legkorszerűbb médiaholdingját létrehozza. Az alábbiakban 2018 megvalósításait foglaljuk össze szakmai szempontból, amelyek meghatározzák a cégcsoport majdnem 300 alkalmazottjának, több mint 30 médiacsatornájának működését, és előrevetítik a 2019-es terveket.
2019. március 04., 11:082019. március 04., 11:08
2019. március 04., 13:182019. március 04., 13:18
A székelyudvarhelyi Príma Press Kft. megvásárlása (2018. január) volt az első lépése az építkezésnek, amivel a Príma Rádió (és az általa működtetett udvarhelyi képújság) is a portfólió része lett az eggyé, Székelyhonná vált négy helyi napilappal, a Vásárhelyi Hírlappal, az Udvarhelyi Híradóval, a Csíki Hírlappal és a Gyergyói Hírlappal együtt.
A Krónika erdélyi magyar közéleti napilapot, és az azóta már a Krónika, illetve a Székelyhon heti mellékleteként megjelenő Erdélyi Naplót szintén a Príma Press Kft. adja ki. Az akvizíciók során a cégcsoporthoz került a sepsiszentgyörgyi Friss FM-et üzemeltető Agotika Kft., valamint a gyergyószentmiklósi Mix FM-et, Fény TV-ét, valamint a helyi képújságot is üzemeltető Kelet Info Kft. Szintén a holding tulajdonába került a Nőileg havi magazin, valamint a Cimbora gyereklap portálja, a cimbora.net. A Főtér (foter.ro) 2018 vége óta tagja szervesen a csoportnak, az Előretolt Helyőrség című irodalmi havilap pedig az év közepétől jelenik meg a csoport kiadásában, jelenleg 40000 példányban (de erről majd később!).
A vásárlások kiterjedtek a médiumok minden megjelenési csatornájára is, tehát azok domaincímeit, portáljait, Facebook-oldalait stb. is magukba foglalják. 2018-ban társult a holdinghoz két kisebb oldal: a Nethuszár és a Székelyföld.ma.
A fent már megnevezett cégek (Príma Press, Agotika, Kelet Info) mellett létrejött a Varjúvár Kiadó és Transversum Kft. Előbbi a külön cégformával addig nem rendelkező projektekért felel (Előretolt Helyőrség, Nőileg, Nethuszár, Székelyföld.ma), illetve szintén a Varjúvár Kiadó működteti a portfólió Dokumentációs és Oknyomozó Műhelyét, a DOM-ot, mely a Székelyhon napilap KILÁTÓ című havi mellékletét is készíti.
A Transversum Kft. a holding pénzügyi-gazdasági-személyzeti-jogi ügyeiért felel, a Varjúvár Kiadó és a Kelet Info Kft. kivételével ő látja el a többi cég ügyvezetését is, valamint a cégcsoport vagyonkezelője és reklámügynöksége is egyben. Azaz a médiaportfólió saját, illetve a társult médiumok reklámfelületeit is a Transversum értékesíti. A céghalmozás nem cél, erre a rádió-, tévé- és képújság-licencek miatt van/volt szükség, különben a teljes engedélyeztetési eljárást újra le kellene folytatni az Audiovizuális Tanácsnál (CNA), a már meglévő audiovizuális engedélyek esetében is.
A cégcsoport teljes IT-támogatását a Magyarországon bejegyzett Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft. (MMTK) szervezi, egyéb feladatai mellett. Ugyanis az MMTK hivatott az erdélyi holding által megteremtett tudás (nem profitorientált) exportjára is a többi határon túli magyar régióba, azaz Felvidékre, Vajdaságra, Kárpátaljára — Erdély mellett.
A teljesség igénye nélkül: megtörtént a médiaportfólió kolozsvári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi (utóbbi küszöbön áll!) szerkesztőségeinek teljes felszerelése (székhely, infrastruktúra stb.).
Fotó: Beliczay László
A horizontális irány területi és regionális lefedést jelent, azaz a cél az, hogy minél nagyobb területen érjünk el olvasókat-fogyasztókat, tehát székelyföldi magyarokat. Ebben a megközelítésben egyértelmű, hogy Székelyföld megcélzásával tágult az a horizont, ahol helyi lapjainkkal jelen voltunk, hiszen azok beszűkítettek négy kisebb, helyi régióba: Udvarhelyre, Csíkba, Gyergyóba és Vásárhelyre. Ráadásul, az utóbbi két régióban az utolsókat rúgta mindkét napilapunk, a Vásárhelyi és a Gyergyói Hírlap is.
Székelyföld, s az utódlap, azaz a Székelyhon név adta magát (portálunk már évek óta ezen a néven fut), nem csak előre menekülést jelentett, hanem ez és csakis ez jelenthette azt a garanciát, hogy fenntarthatóság szempontjából a négy napilap megújulásával új termék (a színes, 12 oldalas Székelyhon) keresse magának a helyét a székelyföldi (napilap)piacon.
Olvasótáborunk, ha nem is egyik napról a másikra, de cserélődni fog, a régióban (Székelyföld) való gondolkodás és a székek egymásra utaltsága el fog vezetni ahhoz, hogy a Székelyhon napilap ellenpróbája megtörténjen. Ráadásul, a nyomtatott napilapjainkra nem az eddigiek (kizárólag a példányszám!) szerint tekintünk, ugyanis ez csak egy csatorna, azaz csak egyik útja annak, ahogyan el tudjuk érni a székelyföldi fogyasztókat. Hiszen a Székelyhon és a hozzá tartozó portálok (kronika.ro, liget.ro, erdelyinaplo.ro), a három rádió, havilapjaink (Nőileg, Előretolt Helyőrség) és mindezek közösségi oldalai, a mobil alkalmazások adják-adhatják az elérés kiegészítő/új lehetőségeit.
Ez jelenti a vertikális terjeszkedést, amikor médiumaink egymást erősítik a tartalomfeldolgozás mélységét, minőségét-műfaját és technológiafüggő formáját tekintve is.
Az online first-től — ami már működik a Székelyhonnál — el kell jutni a mobil first-ig, a Székelyhon portál látogatóinak 60 százaléka már ma is mobilról követ-olvas minket. Ez jelenti különben a 2019-es fejlődési irányt: mobil alkalmazások fejlesztése.
Szakítottunk a hagyományos szerkesztőségek működési rendjével. A modulárisan felépített tartalomkezelő rendszerrel felszámoltuk a helyhez kötöttséget, munkatársaink úgy tudnak részt venni a mindennapi munkában, hogy fizikailag bárhol lehetnek. Ezzel növeltük a szakmai merítést, nem lokálisan keresünk, foglalkoztatunk újságíró-szerkesztőket, ami enyhíti a vidéki szakemberhiányt.
Ugyanakkor tematikus alkotói műhelyekbe szerveztük magunkat (közélet-aktuális, kultúra, gasztronómia, vallás, irodalom, sport, szórakoztatás, szolgáltatás, oknyomozás stb.), ahol az elsődleges cél a lehető legértékesebb-alaposabb tartalom létrehozása, másodlagos a megjelenés ideje, helye és formája. Ezzel változott a munkatársainkkal szemben támasztott kompetenciaelvárás is: a platform-független feldolgozás képessége előnyösebb, mint a hagyományos sajtóműfajok kielégítő művelése. Pontosabban: ez utóbbi már nem elég.
Együttműködésre ösztönözzük a szakmai, kutatói és alkotói műhelyeket, hiszen arra használhatnak minket (a médiacsoportot), hogy az általuk teremtett értékek/tartalmak a lehető legnagyobb nyilvánossághoz eljuthassanak ráadásul úgy, hogy a szakmai kontroll az övék marad, hiszen mi csak a formát és a publicitás lehetőségét adjuk. Ha kell.
2018 az építkezés éve volt: felnőtt korba lépett Erdély legnagyobb médiavállalkozása. Lezajlott az infrastruktúra-fejlesztés 5-6 erdélyi szerkesztőségben, az egységes vállalatirányítási rendszerrel, humán erőforrásaink kompetencia szerinti megújításával és átszervezésével kialakult egy modern, minden pénzügyi-szakmai elvárásnak megfelelő médiaholding működési feltétele.
mely alkalmas annak teljesítésére is, hogy például az Előretolt Helyőrség irodalmi havilapunk 40000 példányban jelenjen meg Brassótól Aradig a társult lapok (Háromszék, Székely Hírmondó, Nyugati Jelen és Brassói Lapok) közvetítésével. És ez még csak a kezdet…
A szerző a médiaportfólió fejlesztési igazgatója
Kilátó-ajánló
Cikkünk a Székelyhon napilap havonta megjelenő oknyomozó, háttérinformációs kiadványában, a Kilátó legfrissebb számában jelent meg. A Kilátó hasábjain munkatársaink többek között azt boncolgatják, hogy életképes-e az erdélyi magyar nyomtatott sajtó? A kiadványban közölt összeállításban megvizsgálják médiumaink működését, támogatási rendszerét, piac(nélkül)i túlélési gyakorlatát és „kényelmes” elkényelmesedését, valamint kísérletet tesznek arra, hogy eloszlassák, vagy inkább felszámolják a tévhiteket, amelyekkel az olvasókat-fogyasztókat nagyon ritkán szembesíti a hazai médiaszakma. Mégpedig azzal, hogy adósok vagyunk a nyomtatott erdélyi-székelyföldi magyar sajtó közép- és hosszú távú jövőképével. Is.
A legfrissebb Kilátó a Székelyhon napilap március 4-ei számában jelent meg.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!