Bár az évszázadok során sokat változott, enyhült a böjti fegyelem, lényege nem módosult: olyan testi és szellemi lemondások önkéntes vállalása, amelyek lelkileg készítenek fel a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra. Érdemtelen lenne, ha egyfajta divatos böjtként értelmeznénk. Nem is fogyókúra. Olyan, a személyiség megerősítését szolgáló erénygyakorlat, amit semmi más nem pótolhat. Időszerű és felettébb fontos, hogy népünk évezredes tapasztalatát magunkénak érezve éljünk a szerdán elkezdődött nagyböjt lélekformáló lehetőségeivel.
2019. március 06., 15:332019. március 06., 15:33
2019. március 06., 15:522019. március 06., 15:52
Rengeteg böjtös ételféleség alapja a pityóka és a hagyma, de egy kis olajjal meglocsolva laktató és egészséges fogás
Fotó: Barabás Ákos
Bár az évszázadok során sokat változott, enyhült a böjti fegyelem, lényege nem módosult: olyan testi és szellemi lemondások önkéntes vállalása, amelyek lelkileg készítenek fel a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra. Érdemtelen lenne, ha egyfajta divatos böjtként értelmeznénk. Nem is fogyókúra. Olyan, a személyiség megerősítését szolgáló erénygyakorlat, amit semmi más nem pótolhat. Időszerű és felettébb fontos, hogy népünk évezredes tapasztalatát magunkénak érezve éljünk a szerdán elkezdődött nagyböjt lélekformáló lehetőségeivel.
2019. március 06., 15:332019. március 06., 15:33
2019. március 06., 15:522019. március 06., 15:52
Nagyböjt, régi szóval negyvenlőböjt az egyházi évben hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjedő, Jézus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére szentelt negyven hétköznapot számláló időszak.
– írja Bálint Sándor.
A szókapcsolat, a böjti fegyelem bennfoglaltan tartalmazza azt a rendet és regulát, amit a régiek nemcsak ismertek, de szigorúan be is tartottak. Mindennek rendelt ideje volt: például farsangban az evés-ivásnak, a nagy ünnepek előtt az elcsendesedésnek, befelé figyelésnek. Rendje volt az ünnepi asztalnak, rendszere az élelmiszerek évszakok szerinti észszerű beosztásának, hiszen a tavaszi, nyári, őszi kemény fizikai munka másféle táplálkozást kívánt, mint a téli, viszonylag pihenő időszak.
A babérleveles, savanyú krumplileves híg barna rántásos lében fő. Csak ki ne fusson!
Fotó: Barabás Ákos
Sem a pazarlást, sem a tékozlást nem bírta el a család behatárolt költségvetése. Noha nem beszéltek vitaminokról, ásványi anyagokról, fehérjefogyasztásról, cukorbevitelről, egészséges zsírokról, aligha mondhatnánk tápanyagszegénynek a hagyományos székely konyhát. Gondoljunk a frissen sajtolt olajakra, a hüvelyesek, gabonák és zöldségek sokféleségére, az aszalványokra, valamint az évszaknak és helynek megfelelő gyümölcsök fogyasztására. Szólhatnánk még a halfogyasztás fontosságáról, a téli tojás- és tejszűkéről, amelyek befolyásolhatták a böjt tartalmát.
Idei böjti kedvencünk a kétféle rántott káposztából készült fasírt
Fotó: Barabás Ákos
Kétségtelen, hogy a lé- és ilyen-olyan mentes böjtök az élelmiszeripar fejlődése utáni drága találmányok – pénztárcát és egészséget károsító hatása vitathatatlan.
Kutatási eredmények bebizonyították, hogy a változó időpontú, holdnaptárhoz igazított nagyböjt és húsvét az évnek az az időszaka, amikor a szervezet a tél után leghatékonyabban tudja méregteleníti önmagát, felkészülve az új évszakra.
A régi idők böjti fegyelme igen szigorú volt. A böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni, és csak egyszer ehettek napjában.
Ki ne szeretné a hagymatokányt puliszkával?
Fotó: Barabás Ákos
– állapítja meg Bálint Sándor. – Mutatja azonban azt is, hogy a nép vallásos életében is döntő a hagyományok kultusza. A hivatalos enyhítések következtében már nem volna kötelezve a szigorú böjtre, különleges kikötésekre, de apáinak jámbor élete megszentelte, és így ő is a legújabb időkig megtartotta őket. Nálunk is akadtak még a múlt század végén is faluk, illetőleg paraszti közösségek, amelyek a halat nem számítva csak növényi eredetű táplálékot vettek magukhoz. Még tejnéművel sem éltek. Nem zsírral, hanem olajjal főztek. Annyira mentek, hogy a böjtös eledelek számára több helyen, még nem is régen, külön edényeket használtak. (…) Ókeresztény regula szerint a húsfélék mellett lacticinium, keleti, görögkatolikus szóhasználat szerint fehér eledel (tej, túró, vaj, sajt, tojás) sem kerülhetett ilyenkor a hívek asztalára.”
Fuszulykafőzelék, de nevezhetjük paszulynak, babnak is – zamatát a pirított hagyma adja
Fotó: Barabás Ákos
Vallásos és szabálykövető családunkban meghatározó szerepe volt a nagyböjtnek, amire már napokkal előtte készültünk. Szülőfalum, Gyergyóditró farsangbúcsúztató hagyományai, szokásai is hozzájárultak ehhez. Gondolok itt a farsangvasárnapi és húshagyókeddi traktára, de még inkább a hamvazószerdára.
Úgy csukta be a kályhaajtót, hogy tudtuk: eledelszentelésig tilos megközelíteni az alkalmi éléstárat. Hamvazószerdán és nagypénteken olajos hagymát és hideg puliszkát tálalt fel főételként, langyos aszaltszilva-kompóttal. Nincs rá magyarázatom, mitől volt ez a fogás olyan páratlan, hogy ma is megkívánom.
Ínycsiklandó babgolyócskák párolt káposztával
Fotó: Barabás Ákos
Emlékezetesek a böjtben általa felkínált, mézes vízben főzött kukoricás és búzadarás ételek, a kifőtt tészták. Ilyenkor felhasználtuk a pincéből és a veremből az apróbb gyökérzöldségeket, a céklától a petrezselyemig – a legszebbeket húsvétra tartalékoltuk.
Igaz, hogy mai táplálkozásom már igazodott a városi kínálathoz, de a nagyböjt szent számomra. Tudom, ha felfogadok valamilyen nem táplálékalapú lemondást vagy egyéb szeretetcselekedetet, annak meglesznek a buktatói, ám folyamatos leküzdésük megerősít.
Hamar elkészül a karfiolpaprikás rizzsel
Fotó: Barabás Ákos
Hamvazószerdára készülve összedugtuk a fejünket Ambrus Zitával, Gizi nénivel és az udvarhelyi Gizi Csárda szakácsnőjével, Szilágyi Rózsika nénivel, és olyan alapanyagokból készítették el böjti ételkínálatunkat, amelyek bármelyik régi asszony konyhájából, kamrájából kikerülhettek volna. Gizi néni elmondta: régen, hogy egy család megéljen, kellett egy tehenet tartaniuk. Akinek nem volt tejforrása, paradicsomlével helyettesítette azt. Ezt a technikát a hús- és tejmentes böjtben mindenki alkalmazta. Szinte nincs is olyan zöldség, ami ne harmonizálna a befőzött paradicsom ízével. A kevés rántást olajjal készítették, krumplival is sűrítették a leveseket.
Barátfüle avagy derelye szilvaízzel, -befőttel
Fotó: Barabás Ákos
Bár a most bemutatott ételek nem képezik a vendéglő kínálatát, fotózáskor olyan asztalt terítettek, hogy kollégámmal soha nem felejtjük el az idei hamvazószerdát!
A hasábra vágott, dinsztelt hagymát csak a tokánykészítés végén sózzuk meg, hogy ne essen össze. A káposztafasírthoz külön-külön dinszteljük meg a fehér, illetve lila káposztát. Utóbbit egy kis karamellizált cukorral bolondítsuk meg, és kilónként adjunk hozzá egy felkockázott almát. A fehér káposzta fűszere egy szál kapor. Amikor roppanósra dinsztelődtek, elegyítjük, sózzuk, borsozzuk, panírban kisütjük.
A diós, kifőtt tészta pár karika almával – főétel és desszert is egyben
Fotó: Barabás Ákos
A szemespaszuly-főzelékhez olajos, sós vízben pároljuk meg a babszemeket. Amikor szinte kész, egy szál csomborral, babérlevéllel, kevés paradicsomlével, sóval, borssal ízesítsük, és rántással sűrítsük be.
A babgolyócskák Rózsika néni receptje szerint készültek. A megfőtt szárazpaszulyt összetörte, sóval, borssal fűszerezte, tojást adott a masszához, golyókat formált, és kisütötte. Ízesíthető paradicsompürével, pirított hagymával is.
A karfiolpaprikás zöldségalaplé hozzáadásával, pörköltalapban főtt, fűszerezett karfiol (készíthető zöldpaszullyal is). Kevés liszttel sűríthető a mártás, megszórható petrezselyemzölddel.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!