Felszeletelve. Fehér- és teljes kiőrlésű lisztből sütött kenyerek
Fotó: Kisréti Zsombor
Legnépszerűbb élelmiszerünk a kenyér, ezért sem mindegy, milyen minőségű pékárut vásárolunk. A nagyáruházak adalékanyagokkal ,,dúsított” kenyerei olcsóbbak, de ezek rendszeres fogyasztását kerüljük. Jó minőségű, kézműves kenyeret helyi pékségekben lehet vásárolni, vagy házi körülmények között süthetünk.
2022. július 31., 14:012022. július 31., 14:01
2022. július 31., 14:222022. július 31., 14:22
Az évi átlagfogyasztás alapján kijelenthető, hogy Romániában a legfontosabb élelmiszer a kenyér. Egy főre 95 kilogramm pékáru jut évente, ami messze fölötte áll a 60 kg-os Európai Uniós átlagnak. Utánunk következik Németország 72 kilogrammal, míg Olaszország a harmadik helyen 69 kilogramm átlagfogyasztással. Magyarország a középmezőnyben található, évi 40 kilogramm körüli kenyérfogyasztással. Ez a statisztika számunkra azért rossz, mert szakemberek szerint a túlzott kenyér- és krumplifogyasztás egészségtelen étkezési szokásokat mutat. Igazából nem a magas kenyérfogyasztás a gond, hanem a keresekedelemben megvásárolható olcsóbb, nagyüzemi kenyerek minősége. Ma Romániában a legtöbb adalékanyag a kenyérrel kerül be szervezetünkbe, hiszen ebből fogyasztunk a legtöbbet.
A búza és az egyéb gabonafélék árának elszabadulásával a minőségi kenyerek ára is drasztikusan emelkedett, így előtérbe kerültek az olcsóbb, de jóval gyengébb minőségű kenyerek, elsősorban a nagyáruházak választékában.
A La Lorraine belga–román vegyesvállalat Aranyosgyéresen létesített gyorsfagyasztásos kenyérgyárat, amely a romániai nagyáruházak fontos beszállítójává vált. A fagyasztással, illetve különböző mesterséges tartósítószerekkel kezelt kenyerek romániai térhódítása a nagyáruházak népszerűségével magyarázható.
Egyre népszerűbb az otthon sütött kenyér
Fotó: Kisréti Zsombor
A kisebb-nagyobb hazai pékségek többsége nem hajlandó olyan olcsó kenyeret gyártani a nagyáruházak számára, amit azok nagy tételben forgalmazhatnának, inkább saját boltokban vagy bolthálózatokban kínálják termékeiket.
Ismét divatossá válik a házi sütőkemence
Fotó: Kisréti Zsombor
A tiszta kenyér alapanyaga a liszt, víz, élesztő és só. Adhatnak hozzá különböző magvakat, szójalisztet, kukoricapelyhet, krumplit, a teljes kiőrlésű lisztből készülő kenyérben van korpa is. A rostokban gazdag kenyér a búzakorpa mellett tartalmaz rozslisztet is. Kizárólag rozslisztből nem lehet kenyeret sütni: a jó minőségű rozskenyér rendszerint fele-fele arányban tartalmaz rozs- és búzalisztet. A rozskenyér szerkezete jóval tömöttebb, mint a búzakenyéré, és a héja sima, barna színű, míg a búzalisztből készülő friss kenyér héja ropogós, cserepes és sárgás barna.
Kenyér az asztalon. Érdemes megkeresni a jó pékségeket
Fotó: Kisréti Zsombor
A maláta nem ártalmas a szervezet számára – az élelmiszer-biztonsági szabályok nem tiltják a használatát –, azonban így is közönséges átverés, mert adagolásával fehér kenyeret adnak el fekete kenyérként a fogyasztónak. Természetes úton készülő sötétbarna kenyér nincs, mert sem a búzának, sem a rozsnak nem barna, hanem fehér a belseje. A teljes kiőrlésű lisztekből készülő kenyér a korpa miatt sötétebb színű, amit viszont jól meg lehet különböztetni a malátával mesterségesen megfestett kenyértől. Jó hír, hogy Erdély-szerte kiváló minőségű kenyereket előállító kisebb-nagyobb pékségek működnek. Székelyföldön több pékség kenyere országos hírnévre tett szert. A Háromszéken gyártott Diószegi vagy a csíkszentmártoni Bocskor pékség kenyere a GastroPan nemzetközi sütőipari kiállításokon az elmúlt években elnyerte az Év kenyere díjat.
Nagyáruházi kenyérválaszték egy hipermarketben
Fotó: Kisréti Zsombor
Minőség szempontjából a kézműves kenyerek a legjobbak, ide sorolható a házikenyerek széles tárháza is. Évtizedekkel ezelőtt faluhelyen a legtöbb porta elengedhetetlen tartozéka volt a sütőkemence, ma napjainkban ismét divatba jött. Modern kivitelezésben sok ház mellett jelenik meg a grillezésre használt tűzhelyek mellett, ahol jó kenyerek süthetők, ha a háziak megfelelő minőségű kenyérlisztet vásárolnak.
Üzleti stand egy kolozsvári kézműves pékség kenyereivel
Fotó: Kisréti Zsombor
Az emberek többségének azonban vagy ideje, vagy pénze nincs hasonló pluszbefektetésekre, ezért megvásárolja a kész kenyeret. Ilyenkor érdemes tájékozódni, és megkeresni környékünkön azt a pékséget, amelynek termékeivel elégedettek vagyunk. Németországban például az a szokás, hogy a pékáruk 90 százaléka helyi pékségekben készül – a pék hátul süti a kenyeret és elöl árulja. Ez a modell nálunk is kezd kialakulni, illetve vásárlóként mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy az ilyen kezdeményezések megerősödjenek településünkön.
A hagyományos kenyér előállításához legalább 16 óra kell, amiből nyolc óra a kovászérés. Gyakran attól gyengébb, rosszabb minőségű a kenyér, hogy emberhiány miatt sok pékség elhagyja az éjszakai hagyományos kovászolást, és mesterséges kovászt használ, jelentősen csökkentve ezáltal a kenyér elkészítésének idejét. Erre is érdemes figyelni, amikor kenyeret vásárolunk, hiszen mindennapi élelmiszerünk összetételétől is függ egészségünk megőrzése.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot július 27-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!