Az ország krumplitermésének mintegy felét Hargita és Kovászna megye adja, de a hatékonyabb értékesítés érdekében fejlesztésekre lenne szükség
Fotó: Gecse Noémi
Nem valószínű, hogy Románia egyhamar burgonya-nagyhatalommá válik az Európai Unióban, a technológia, valamint a termelés és az értékesítés megszervezése terén ugyanis komoly lemaradásai vannak az országnak, de a szakemberek szerint már az is komoly előrelépés lenne, ha a hazai szükséglet nagy részét sikerülne belső termelésből lefedni. Mint a lapunknak nyilatkozó illetékesektől megtudtuk, a romániai éves krumplitermés mintegy felét Hargita és Kovászna megye adja, az elmúlt néhány évben pedig különösen kedvezők voltak a körülmények a termelés szempontjából, miközben ennek épp ellenkezője jellemző az EU más országaiban. A szakértőktől egyebek mellett arról érdeklődtünk, hogyan lehetne hatékonyabbá, hosszú távon sikeressé tenni a székelyföldi pityókatermesztést.
2020. január 03., 09:442020. január 03., 09:44
2020. január 03., 09:492020. január 03., 09:49
Románia Európa harmadik legnagyobb burgonyatermesztője, az ország krumplitermésének pedig mintegy felét Hargita és Kovászna megye adja. Az elmúlt években ugyan csökkent a pityókával bevetett területek nagysága, a hozam és a minőség azonban ezzel párhuzamosan növekszik. A szakértők egyetértenek abban, hogy
Mint a lapunknak nyilatkozó illetékesek rámutattak: sok még a tennivaló, fejleszteni kellene elsősorban az öntözőrendszereket, növelni kellene a tárolókapacitást, és szakszerű stratégiát kellene alkalmazni az értékesítés terén. Bár így sem valószínű, hogy utolérhetjük az európai krumplinagyhatalmakat, de már az is komoly előrelépés lenne, ha a székely pityóka fedezné az ország szükségletének nagy részét és csökkenteni lehetne a burgonyaimportot.
A burgonya az ember második kenyere, társadalomformáló kultúrnövény – magyarázta lapunknak Nyárádi Imre István agrármérnök, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánhelyettese. Felidézte, hogy amikor 1845-ben Írországban beütött a burgonyavész, a lakosság nagy része az ínség elől kivándorolt az Újvilágba. A burgonya fontos eledel, ráadásul a mindennapi étkezésen kívül számos más felhasználási lehetősége van az iparban, a keményítő- és szeszgyártásban is. Nem véletlen, hogy Romániában éppen a székelyföldi térségben, Hargita és Kovászna megyében van a burgonyatermő földek jelentős része, hiszen itt megtalálhatók az ideális termőhelyi körülmények, a megfelelő talaj és klíma.
– vélekedett Nyárádi Imre István.
Meglátása szerint ugyanakkor irreális elvárás lenne, hogy a székelyföldi pityóka betörjön az európai piacra, hiszen Nyugat-Európa a technológia és a nemesítési eredmények tekintetében is „fényévekkel jár előttünk”. Jelenleg Hollandia és Németország tekinthető krumplinagyhatalomnak, a fajtaválasztékukat és technológiájukat nehéz utolérni, viszont Románia számára már az is jelentős eredmény volna, ha csökkenteni lehetne az importot.
– magyarázta a szakértő. Leszögezte: az egy-két hektáros termelésnek nincs jövője, fejlődni a „nagyok” tudnak, akik rendelkeznek a szükséges tőkével, felszereltséggel, tárolókapacitással.
A dékánhelyettes arra is kitért, hogy a burgonyatermesztés nem egyszerű, de sok pénzt hozhat a konyhára: miközben nagy költségvonzattal jár, szakszerű eljárással komoly volumenű termést és pazar jövedelmet eredményez. A kukorica esetében egy hektárnyi terület 3000 lej befektetést jelent, 10 tonnával számolva pedig már szép termésről beszélhetünk. A kukorica kilogrammját átlagosan 50 baniért lehet értékesíteni, így egy hektáron mintegy 2000 lejes nyereséggel számolhatunk.
Nyárádi Imre István ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem megfelelők a körülmények és csak 20–25 tonna burgonya terem egy hektáron, az már szinte veszteséget jelent.
Az agrármérnök úgy véli, a változó klimatikus időszakban döntő tényező lehet a termésstabilitás biztosításában az öntözés. A rendszerváltás idején Romániában az ország termőföldjeinek egyharmadán, mintegy 3 millió hektáron öntöztek, ez azóta a tizedére csökkent, emiatt az aszályos években, amikor hektáronként alig 20–25 tonna krumpli terem, a bevétel épphogy fedezi a költségeket. További gondot jelent, hogy a költségterhek folyamatosan növekednek: a szaporítóanyag, a növényvédő szerek, a tápanyag-utánpótlás évről évre drágul.
Nyárádi azt is bosszantónak tartja, hogy a bevétel nem egyenlően oszlik el, hiszen sokszor a felvásárlók olcsón megveszik a burgonyát a termelőtől, majd a tőzsdén jóval drágábban értékesítik, holott a kockázatot, a befektetést a termelő vállalta. „A mezőgazdasági termelés nem annyira szervezett, hogy egyenrangú tárgyalópartner lehessen a beszállító és a vásárló. Összefogásra lenne szükség. Ha több ezer gazda képviselője tárgyal egy műtrágyagyártóval, más árakat tudna kialkudni, hasonlóképpen az értékesítés is eredményesebb lenne.
– részletezte Nyárádi.
A burgonyatermesztés nem egyszerű és nem olcsó, de sok pénzt hozhat a konyhára
Fotó: Veres Nándor
A szakember az állami beavatkozás nyomán elért egyensúly-biztosítást szorgalmazza, hiszen Románia a globális vagy az európai piacon egyébként is a mezőgazdasággal „rúghat labdába”. Az országnak az agráriumban van potenciálja: megvan a megfelelő területnagyság, a termőhelyalap, csak a stratégiai szintű intézkedés hiányzik.
– magyarázta az egyetemi oktató. Szerinte országos szintű vízióra lenne szükség, amelynek révén szabályoznák, hogy az ország egyes területein mit termeljenek, hogy az egyensúly mindenki számára ideális helyzetet eredményezzen. Székelyföldön például nem kell nagy meleget igénylő kukoricát termeszteni, az mindig jobban fogja érezni magát a román alföldön, ahol jó a talaj, sok a fény, Kovászna és Hargita megyében mindig „mostohagyerek” marad. „Nehézkes az előrelépés, amíg mindenki a maga útját járja kisebb-nagyobb sikerrel és nincs egységes vízió” – összegezte Nyárádi Imre István.
Hargita megyében a kilencvenes évek elején 15–20 ezer hektáron termesztettek burgonyát, a rendszerváltás előtt pedig több mint 5 ezer hektáron itt termett az ország vetőmagszükségletének nagy része is – magyarázta lapunknak Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője felidézte: a kilencvenes évek második felében lecsökkent a terület, 14–15 ezer hektárra ültettek burgonyát, ez a szint pedig mintegy tíz évig stagnált. Abban az időszakban jó ára volt a krumplinak, „székely valutaként” emlegették.
– idézte fel a régi időket Török Jenő. Ennek viszont az volt a hátulütője, hogy mindenki elkezdett burgonyát termeszteni, akár értett hozzá, akár nem. Az EU-s csatlakozás nyomán azonban a piac teljesen átalakult, a hazai termelők pedig nem voltak felkészülve a szervezett értékesítésre, nem volt lehetőségük nagyobb mennyiség tárolására, csomagolására. Egyenes út vezetett ahhoz, hogy az országba elkezdjen beáramlani az import, ez pedig a hazai termelés drasztikus visszaeséséhez vezetett.
Az elmúlt három év adatait nézve, Hargita megyében már csak mintegy 8000 hektáron termesztenek burgonyát, öröm az ürömben viszont, hogy eközben növekedett a hozam és a minőség. Az utóbbi három évben 24–26 tonna volt az átlagtermés egy hektáron, ami éppen kétszerese a húsz évvel ezelőtti termésátlagnak. „Akinek nem volt jövedelmező, felhagyott a krumplitermesztéssel. Azok maradtak, akik bírták a versenyt, megfelelő technológiát, vetőmagot használtak, nagyobb átlagtermést és jövedelmet valósítottak meg, és a piacon tudtak maradni” – magyarázta az igazgató.
Egy másik pozitívum a hazai termesztés szempontjából, hogy
Tavaly 1 lejes árral kezdődött az értékesítés, ami eljutott egészen 1,80-ig, 2019-ben pedig még magasabb értékről, 1,40–1,50 lejről indult a burgonya kilogrammonkénti eladási ára, vélhetően azonban nem emelkedik olyan mértékben, mint 2018-ban, ismertette Török Jenő. Legutóbb egyébként a kétezres években jellemezte válság a hazai piacot, akkor olyannyira megnőtt az import aránya, hogy az itthon megtermelt krumplit kilogrammonként alig 50–60 baniért tudták értékesíteni.
A szűkös tárolási kapacitás az egyik Achilles-ina a székelyföldi pityókatermesztésnek
Fotó: Gábos Albin
Hargita megyében a burgonyával beültetett területek mintegy fele kis parcella, átlagosan 5–20 áron, saját használatra, a családnak termelnek. Akik nagy mennyiséget termelnek, ipari krumpliként értékesítik a burgonyát, amiből így chips készül, mások eladják csomagolva a nagyáruházláncoknak vagy a nagybani kereskedőknek. A krumpli és a zöldségek ára egyébként jóval ingadozóbb, mint a gabonáé: előbbi esetében az elmúlt harminc évben hétszeres különbségek is voltak Európa-szerte, míg utóbbinál csak 20–30 százalékos volt az eltérés. Mindeközben a területalapú támogatás a krumpli előállítási költségeihez viszonyítva alacsony, hiszen a burgonya- és a gabonatermesztő gazdának is ugyanannyi szubvenció jár.
Török Jenő is osztja azt az álláspontot, hogy a pityóka Székelyföldön ugyan továbbra is az egyik legfontosabb növénykultúra, de nehéz felvenni a versenyt a nyugati termesztőkkel, akik egyrészt jóval nagyobb támogatásban részesülnek, másrészt a technológia terén is jobban állnak.
– véli a szakember. Meglátása szerint a kommunizmus emléke még kísért, emiatt sokan ódzkodnak a társulástól, de a fiatalokban egyre inkább tudatosul, hogy ez a járható út. Ők igyekeznek EU-s pályázatok révén, illetve a magyar állam támogatásával korszerűsíteni a gépparkot, és a szövetkezés is elkezdődött.
Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is megerősítette lapunknak, hogy két éve kifejezetten „jó idők járnak” a termesztőkre, holott korábban ritkán fordult elő, hogy egymás utáni években jó ára legyen a pityókának. Az Európai Unióban eközben a termelési szint a sokéves átlag alatt maradt, ez pedig kedvezett a székelyföldi gazdáknak, akiknek így kisebb mértékben kellett versengeniük az importtal. A szakértő szerint
A tavalyi év kiemelkedő volt a háromszéki gazdáknak, ahhoz képest idén 8,4 százalékkal csökkent a burgonyatermés, de ez is kiváló eredmény – értékelt az igazgató. Kovászna megyében idén mintegy 300 ezer tonna krumpli termett, ennek egyharmadát már jó körülmények között el tudják tárolni. A kilogrammonkénti eladási ár 1,20 lejről indult, viszont aki kivár és van tárolási lehetősége, jobb árra számíthat. A tavalyi kiemelkedő évnek köszönhetően eközben mintegy ezer hektárral bővült a burgonyával beültetett terület Háromszéken, így idén 13 800 hektáron termesztettek krumplit.
Könczei Csaba ugyancsak az átfogó stratégiát és a szervezettséget hiányolja a hazai burgonyatermesztés tekintetében. „Románia az Európai Unióban a harmadik legnagyobb krumplitermesztő, de még mindig viszonylag sokat importál, mert nincs szervezett értékesítés. Ősszel dömpingáron eladják, februárban már hozzák be külföldről. Most már vannak nyertes pályázatok feldolgozó építésére, ez megmozdíthatja a piacot, de ez még mindig csak a jövő zenéje. A megoldás az, ha megfelelő kapacitású tárolókat építenek” – részletezte a szakember. Az igazgató ugyanakkor bizakodó: elmondása szerint
A szakember leszögezte: a székelyföldi termesztők akkor tudnak meghatározó piaci szereplővé és árformáló tényezővé válni, ha az áruházláncoknak folyamatosan tudnak szállítani – megmosott, csomagolt, megfelelő kiszerelésű alapélelmiszert. Már most is szinte mindegyik üzletlánc forgalmaz háromszéki pityókát, de csak február-márciusig tudják beszállítani, utána a következő termésig megint be kell hozni a szíriai, egyiptomi, görög krumplit. Viszont ha lennének megfelelő tárolók, ki lehetne húzni az újpityókáig, folyamatosan ellátva a piacot. Megtudtuk, hogy a nagytermelők már szövetkeznek, de nem annyira az együttműködési szándék, mint inkább a pályázati kiírások nagyobb pontszámának elérése érdekében teszik ezt.
A háromszéki szakértő az öntözés fontosságára is felhívta a figyelmet. Mint hangsúlyozta:
„Hosszú távon, a következő 15–20 évben el kell jutnunk oda, hogy Felső-Háromszék termőföldjeit öntözhetővé tegyük. Ki kell találni egy olyan rendszert, amivel a többletvizet be lehet vezetni a mezőgazdaságba, hiszen egyre nehezebb körülmények között kell termelni, az éves csapadékmennyiség nem változott ugyan, de egyszerre nagy mennyiség hull le, majd aszályos hetek következnek. Ezért kell a felesleget völgyzáró tavakba felfogni, majd lassan beengedni a földekre. Székelyföld mezőgazdaságának 20–25 év múlva így kellene kinéznie: öntözött területek és megfelelő kapacitású tárolók” – fogalmazott Könczei Csaba.
A krumplitermesztésnek csak ott van jövője, ahol szakszerűen dolgoznak, a technológiai folyamatokat pontosan betartják, és hektáronként legalább harminc tonna burgonyát kivesznek a földből – vallja Bartha János mérnök. A háromszéki nagygazdának meggyőződése, hogy a burgonyának kell legyen jövője, hiszen nincs olyan család ebben az országban, ahol egy-két naponta ne kerülne valamilyen formában az asztalra.
– fogalmazott. Bartha Jánosnak meggyőződése, hogy a termelési folyamat során egyetlen lépést sem szabad kihagyni. „Hiába ültetsz jó minőségű vetőmagot, használsz kitűnő műtrágyát, elvégzed a munkálatokat, ha a kezeléseket kispórolod, a ragya elviszi a pityókát, és amit korábban betettél, az is kidobott pénz” – érvelt. Hozzátette, már a franciák is úgy tartották, hogy a krumpli a gazdagok kultúrája és a szegények eledele, hiszen áprilisban még senki nem tudja, mennyi lesz a termés.
– magyarázta a gazda. Rámutatott, nem mindenki engedheti meg magának a hatalmas befektetést, a kockázatot, de aki belevág, annak tudnia kell, hogy csak így érdemes: aki nem fektet be, nem várhat eredményt. Hobbiból nem éri meg krumplit termeszteni, mert elpusztítják a kártevők, megüti a ragya. „Olyan minőséget kell termelni, ami felveszi a versenyt az importtal, és akkor vevő és megfelelő ár is van” – szögezte le a vállalkozó, aki egyébként úgy véli, hogy aki nem szakszerűen dolgozik, előbb-utóbb úgyis kirostálódik.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot december 30-án.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
szóljon hozzá!