Mérlegen a „székely valuta”: összefogásra és egységes vízióra van szükség a burgonyatermesztésben

Mérlegen a „székely valuta”: összefogásra és egységes vízióra van szükség a burgonyatermesztésben

Az ország krumplitermésének mintegy felét Hargita és Kovászna megye adja, de a hatékonyabb értékesítés érdekében fejlesztésekre lenne szükség

Fotó: Gecse Noémi

Nem valószínű, hogy Románia egyhamar burgonya-nagyhatalommá válik az Európai Unióban, a technológia, valamint a termelés és az értékesítés megszervezése terén ugyanis komoly lemaradásai vannak az országnak, de a szakemberek szerint már az is komoly előrelépés lenne, ha a hazai szükséglet nagy részét sikerülne belső termelésből lefedni. Mint a lapunknak nyilatkozó illetékesektől megtudtuk, a romániai éves krumplitermés mintegy felét Hargita és Kovászna megye adja, az elmúlt néhány évben pedig különösen kedvezők voltak a körülmények a termelés szempontjából, miközben ennek épp ellenkezője jellemző az EU más országaiban. A szakértőktől egyebek mellett arról érdeklődtünk, hogyan lehetne hatékonyabbá, hosszú távon sikeressé tenni a székelyföldi pityókatermesztést.

Bíró Blanka

2020. január 03., 09:442020. január 03., 09:44

2020. január 03., 09:492020. január 03., 09:49

Románia Európa harmadik legnagyobb burgonyatermesztője, az ország krumplitermésének pedig mintegy felét Hargita és Kovászna megye adja. Az elmúlt években ugyan csökkent a pityókával bevetett területek nagysága, a hozam és a minőség azonban ezzel párhuzamosan növekszik. A szakértők egyetértenek abban, hogy

Székelyföldön olyannyira ideálisak a talaj és a klíma adottságai, hogy valósággal vétek lenne ezeket nem kihasználni burgonyatermesztésre.

Mint a lapunknak nyilatkozó illetékesek rámutattak: sok még a tennivaló, fejleszteni kellene elsősorban az öntözőrendszereket, növelni kellene a tárolókapacitást, és szakszerű stratégiát kellene alkalmazni az értékesítés terén. Bár így sem valószínű, hogy utolérhetjük az európai krumplinagyhatalmakat, de már az is komoly előrelépés lenne, ha a székely pityóka fedezné az ország szükségletének nagy részét és csökkenteni lehetne a burgonyaimportot.

Vétek lenne nem termeszteni

A burgonya az ember második kenyere, társadalomformáló kultúrnövény – magyarázta lapunknak Nyárádi Imre István agrármérnök, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánhelyettese. Felidézte, hogy amikor 1845-ben Írországban beütött a burgonyavész, a lakosság nagy része az ínség elől kivándorolt az Újvilágba. A burgonya fontos eledel, ráadásul a mindennapi étkezésen kívül számos más felhasználási lehetősége van az iparban, a keményítő- és szeszgyártásban is. Nem véletlen, hogy Romániában éppen a székelyföldi térségben, Hargita és Kovászna megyében van a burgonyatermő földek jelentős része, hiszen itt megtalálhatók az ideális termőhelyi körülmények, a megfelelő talaj és klíma.

Idézet
Ahol egy ilyen sokoldalúan felhasználható, fontos kultúrnövény otthonára talál, vétek, szakmai hiba lenne nem termeszteni”

– vélekedett Nyárádi Imre István.

Meglátása szerint ugyanakkor irreális elvárás lenne, hogy a székelyföldi pityóka betörjön az európai piacra, hiszen Nyugat-Európa a technológia és a nemesítési eredmények tekintetében is „fényévekkel jár előttünk”. Jelenleg Hollandia és Németország tekinthető krumplinagyhatalomnak, a fajtaválasztékukat és technológiájukat nehéz utolérni, viszont Románia számára már az is jelentős eredmény volna, ha csökkenteni lehetne az importot.

Idézet
Nem mi fogjuk a német piacra vinni a pityókát, de ha a hazai kínálatot nagymértékben lefedjük, csökkenteni tudjuk a behozatalt, az már nagy előrelépés”

– magyarázta a szakértő. Leszögezte: az egy-két hektáros termelésnek nincs jövője, fejlődni a „nagyok” tudnak, akik rendelkeznek a szükséges tőkével, felszereltséggel, tárolókapacitással.

A dékánhelyettes arra is kitért, hogy a burgonyatermesztés nem egyszerű, de sok pénzt hozhat a konyhára: miközben nagy költségvonzattal jár, szakszerű eljárással komoly volumenű termést és pazar jövedelmet eredményez. A kukorica esetében egy hektárnyi terület 3000 lej befektetést jelent, 10 tonnával számolva pedig már szép termésről beszélhetünk. A kukorica kilogrammját átlagosan 50 baniért lehet értékesíteni, így egy hektáron mintegy 2000 lejes nyereséggel számolhatunk.

Eközben egy hektár burgonyaföld esetében 15–20 ezer lej a befektetés, szakszerű gazdálkodással viszont a hozam a 40 tonnát is elérheti, kilogrammonkénti 1 lejes eladási árral számolva pedig már 20 ezer lejes profitnál járunk.

Nyárádi Imre István ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem megfelelők a körülmények és csak 20–25 tonna burgonya terem egy hektáron, az már szinte veszteséget jelent.

Az egységes termelési stratégia fontossága

Az agrármérnök úgy véli, a változó klimatikus időszakban döntő tényező lehet a termésstabilitás biztosításában az öntözés. A rendszerváltás idején Romániában az ország termőföldjeinek egyharmadán, mintegy 3 millió hektáron öntöztek, ez azóta a tizedére csökkent, emiatt az aszályos években, amikor hektáronként alig 20–25 tonna krumpli terem, a bevétel épphogy fedezi a költségeket. További gondot jelent, hogy a költségterhek folyamatosan növekednek: a szaporítóanyag, a növényvédő szerek, a tápanyag-utánpótlás évről évre drágul.

Nyárádi azt is bosszantónak tartja, hogy a bevétel nem egyenlően oszlik el, hiszen sokszor a felvásárlók olcsón megveszik a burgonyát a termelőtől, majd a tőzsdén jóval drágábban értékesítik, holott a kockázatot, a befektetést a termelő vállalta. „A mezőgazdasági termelés nem annyira szervezett, hogy egyenrangú tárgyalópartner lehessen a beszállító és a vásárló. Összefogásra lenne szükség. Ha több ezer gazda képviselője tárgyal egy műtrágyagyártóval, más árakat tudna kialkudni, hasonlóképpen az értékesítés is eredményesebb lenne.

Idézet
A termelő jelenleg kiszolgáltatott, a tárolókapacitás véges, a felvásárló pedig tudja, hogy a termelő kénytelen véges időn belül túladni a terményen”

– részletezte Nyárádi.

Galéria

A burgonyatermesztés nem egyszerű és nem olcsó, de sok pénzt hozhat a konyhára

Fotó: Veres Nándor

A szakember az állami beavatkozás nyomán elért egyensúly-biztosítást szorgalmazza, hiszen Románia a globális vagy az európai piacon egyébként is a mezőgazdasággal „rúghat labdába”. Az országnak az agráriumban van potenciálja: megvan a megfelelő területnagyság, a termőhelyalap, csak a stratégiai szintű intézkedés hiányzik.

Idézet
Sajnos még mindig ott tartunk, hogy kivisszük a terményt »bagóáron«, majd feldolgozva visszavásároljuk. Eladjuk külföldre a gabonát, majd importáljuk az ebből készült tápot”

– magyarázta az egyetemi oktató. Szerinte országos szintű vízióra lenne szükség, amelynek révén szabályoznák, hogy az ország egyes területein mit termeljenek, hogy az egyensúly mindenki számára ideális helyzetet eredményezzen. Székelyföldön például nem kell nagy meleget igénylő kukoricát termeszteni, az mindig jobban fogja érezni magát a román alföldön, ahol jó a talaj, sok a fény, Kovászna és Hargita megyében mindig „mostohagyerek” marad. „Nehézkes az előrelépés, amíg mindenki a maga útját járja kisebb-nagyobb sikerrel és nincs egységes vízió” – összegezte Nyárádi Imre István.

Nem készültek fel a gazdák a piac átalakulására

Hargita megyében a kilencvenes évek elején 15–20 ezer hektáron termesztettek burgonyát, a rendszerváltás előtt pedig több mint 5 ezer hektáron itt termett az ország vetőmagszükségletének nagy része is – magyarázta lapunknak Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője felidézte: a kilencvenes évek második felében lecsökkent a terület, 14–15 ezer hektárra ültettek burgonyát, ez a szint pedig mintegy tíz évig stagnált. Abban az időszakban jó ára volt a krumplinak, „székely valutaként” emlegették.

Idézet
Megálltak a gépkocsik a falvakban, dudáltak, és lehetett cserélni a burgonyát szőlőre, kukoricára, lisztre, olajra, és jó pénzt is adtak érte”

– idézte fel a régi időket Török Jenő. Ennek viszont az volt a hátulütője, hogy mindenki elkezdett burgonyát termeszteni, akár értett hozzá, akár nem. Az EU-s csatlakozás nyomán azonban a piac teljesen átalakult, a hazai termelők pedig nem voltak felkészülve a szervezett értékesítésre, nem volt lehetőségük nagyobb mennyiség tárolására, csomagolására. Egyenes út vezetett ahhoz, hogy az országba elkezdjen beáramlani az import, ez pedig a hazai termelés drasztikus visszaeséséhez vezetett.

Az elmúlt három év adatait nézve, Hargita megyében már csak mintegy 8000 hektáron termesztenek burgonyát, öröm az ürömben viszont, hogy eközben növekedett a hozam és a minőség. Az utóbbi három évben 24–26 tonna volt az átlagtermés egy hektáron, ami éppen kétszerese a húsz évvel ezelőtti termésátlagnak. „Akinek nem volt jövedelmező, felhagyott a krumplitermesztéssel. Azok maradtak, akik bírták a versenyt, megfelelő technológiát, vetőmagot használtak, nagyobb átlagtermést és jövedelmet valósítottak meg, és a piacon tudtak maradni” – magyarázta az igazgató.

Egy másik pozitívum a hazai termesztés szempontjából, hogy

az elmúlt pár évben a nagy krumplitermelő államokban kedvezőtlenek voltak az időjárási körülmények, így Románia kevesebbet és drágábban importált, ami kedvezett a hazai termesztőknek.

Tavaly 1 lejes árral kezdődött az értékesítés, ami eljutott egészen 1,80-ig, 2019-ben pedig még magasabb értékről, 1,40–1,50 lejről indult a burgonya kilogrammonkénti eladási ára, vélhetően azonban nem emelkedik olyan mértékben, mint 2018-ban, ismertette Török Jenő. Legutóbb egyébként a kétezres években jellemezte válság a hazai piacot, akkor olyannyira megnőtt az import aránya, hogy az itthon megtermelt krumplit kilogrammonként alig 50–60 baniért tudták értékesíteni.

Galéria

A szűkös tárolási kapacitás az egyik Achilles-ina a székelyföldi pityókatermesztésnek

Fotó: Gábos Albin

Hargita megyében a burgonyával beültetett területek mintegy fele kis parcella, átlagosan 5–20 áron, saját használatra, a családnak termelnek. Akik nagy mennyiséget termelnek, ipari krumpliként értékesítik a burgonyát, amiből így chips készül, mások eladják csomagolva a nagyáruházláncoknak vagy a nagybani kereskedőknek. A krumpli és a zöldségek ára egyébként jóval ingadozóbb, mint a gabonáé: előbbi esetében az elmúlt harminc évben hétszeres különbségek is voltak Európa-szerte, míg utóbbinál csak 20–30 százalékos volt az eltérés. Mindeközben a területalapú támogatás a krumpli előállítási költségeihez viszonyítva alacsony, hiszen a burgonya- és a gabonatermesztő gazdának is ugyanannyi szubvenció jár.

Török Jenő is osztja azt az álláspontot, hogy a pityóka Székelyföldön ugyan továbbra is az egyik legfontosabb növénykultúra, de nehéz felvenni a versenyt a nyugati termesztőkkel, akik egyrészt jóval nagyobb támogatásban részesülnek, másrészt a technológia terén is jobban állnak.

Idézet
Egyre ügyesebben, egyre többet kell termelni, és ki kell jutni a piacra. Gépsorra, tárolókra kell pályázni, és értékesítő szövetkezeteket kell alakítani”

– véli a szakember. Meglátása szerint a kommunizmus emléke még kísért, emiatt sokan ódzkodnak a társulástól, de a fiatalokban egyre inkább tudatosul, hogy ez a járható út. Ők igyekeznek EU-s pályázatok révén, illetve a magyar állam támogatásával korszerűsíteni a gépparkot, és a szövetkezés is elkezdődött.

Öntözni és tárolni – a siker kulcsa

Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is megerősítette lapunknak, hogy két éve kifejezetten „jó idők járnak” a termesztőkre, holott korábban ritkán fordult elő, hogy egymás utáni években jó ára legyen a pityókának. Az Európai Unióban eközben a termelési szint a sokéves átlag alatt maradt, ez pedig kedvezett a székelyföldi gazdáknak, akiknek így kisebb mértékben kellett versengeniük az importtal. A szakértő szerint

az ár stabilitása annak is köszönhető, hogy a nagy termelők területük egy részén áttértek az ipari krumpli termesztésére, amit ugyan olcsóbban, de biztosabban felvásárolnak a chipsgyárak, így az étkezési krumpli piacán a kisebb termesztőknek nagyobb teret adtak.

A tavalyi év kiemelkedő volt a háromszéki gazdáknak, ahhoz képest idén 8,4 százalékkal csökkent a burgonyatermés, de ez is kiváló eredmény – értékelt az igazgató. Kovászna megyében idén mintegy 300 ezer tonna krumpli termett, ennek egyharmadát már jó körülmények között el tudják tárolni. A kilogrammonkénti eladási ár 1,20 lejről indult, viszont aki kivár és van tárolási lehetősége, jobb árra számíthat. A tavalyi kiemelkedő évnek köszönhetően eközben mintegy ezer hektárral bővült a burgonyával beültetett terület Háromszéken, így idén 13 800 hektáron termesztettek krumplit.

Könczei Csaba ugyancsak az átfogó stratégiát és a szervezettséget hiányolja a hazai burgonyatermesztés tekintetében. „Románia az Európai Unióban a harmadik legnagyobb krumplitermesztő, de még mindig viszonylag sokat importál, mert nincs szervezett értékesítés. Ősszel dömpingáron eladják, februárban már hozzák be külföldről. Most már vannak nyertes pályázatok feldolgozó építésére, ez megmozdíthatja a piacot, de ez még mindig csak a jövő zenéje. A megoldás az, ha megfelelő kapacitású tárolókat építenek” – részletezte a szakember. Az igazgató ugyanakkor bizakodó: elmondása szerint

pályázatoknak köszönhetően a korábbi 10 százalékról eljutottak 30 százalékos tárolási kapacitásra, hosszú távon pedig az a cél, hogy legalább a termés kétharmadát tárolni tudják.

A szakember leszögezte: a székelyföldi termesztők akkor tudnak meghatározó piaci szereplővé és árformáló tényezővé válni, ha az áruházláncoknak folyamatosan tudnak szállítani – megmosott, csomagolt, megfelelő kiszerelésű alapélelmiszert. Már most is szinte mindegyik üzletlánc forgalmaz háromszéki pityókát, de csak február-márciusig tudják beszállítani, utána a következő termésig megint be kell hozni a szíriai, egyiptomi, görög krumplit. Viszont ha lennének megfelelő tárolók, ki lehetne húzni az újpityókáig, folyamatosan ellátva a piacot. Megtudtuk, hogy a nagytermelők már szövetkeznek, de nem annyira az együttműködési szándék, mint inkább a pályázati kiírások nagyobb pontszámának elérése érdekében teszik ezt.

Galéria

A háromszéki szakértő az öntözés fontosságára is felhívta a figyelmet. Mint hangsúlyozta:

megfelelő időben történő öntözéssel szinte meg lehet kétszerezni a hozamot – ugyanazzal a vetőmaggal és technológiával az öntözött területeken 45 tonna burgonya terem, míg öntözés nélkül 30 tonna.

„Hosszú távon, a következő 15–20 évben el kell jutnunk oda, hogy Felső-Háromszék termőföldjeit öntözhetővé tegyük. Ki kell találni egy olyan rendszert, amivel a többletvizet be lehet vezetni a mezőgazdaságba, hiszen egyre nehezebb körülmények között kell termelni, az éves csapadékmennyiség nem változott ugyan, de egyszerre nagy mennyiség hull le, majd aszályos hetek következnek. Ezért kell a felesleget völgyzáró tavakba felfogni, majd lassan beengedni a földekre. Székelyföld mezőgazdaságának 20–25 év múlva így kellene kinéznie: öntözött területek és megfelelő kapacitású tárolók” – fogalmazott Könczei Csaba.

„Termelni csak szakszerűen szabad”

A krumplitermesztésnek csak ott van jövője, ahol szakszerűen dolgoznak, a technológiai folyamatokat pontosan betartják, és hektáronként legalább harminc tonna burgonyát kivesznek a földből – vallja Bartha János mérnök. A háromszéki nagygazdának meggyőződése, hogy a burgonyának kell legyen jövője, hiszen nincs olyan család ebben az országban, ahol egy-két naponta ne kerülne valamilyen formában az asztalra.

Idézet
Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy csak húst és halat együnk s ne foglalkozzunk a pityókával”

– fogalmazott. Bartha Jánosnak meggyőződése, hogy a termelési folyamat során egyetlen lépést sem szabad kihagyni. „Hiába ültetsz jó minőségű vetőmagot, használsz kitűnő műtrágyát, elvégzed a munkálatokat, ha a kezeléseket kispórolod, a ragya elviszi a pityókát, és amit korábban betettél, az is kidobott pénz” – érvelt. Hozzátette, már a franciák is úgy tartották, hogy a krumpli a gazdagok kultúrája és a szegények eledele, hiszen áprilisban még senki nem tudja, mennyi lesz a termés.

Idézet
Mint a pókerben, folyamatosan teszel be, és nem tudod, a végén mennyit veszel ki. Nem kizárt, hogy végül ráfizetsz, hiszen a krumpli előállítási ára négyszer-ötször akkora, mint a gabonáé”

– magyarázta a gazda. Rámutatott, nem mindenki engedheti meg magának a hatalmas befektetést, a kockázatot, de aki belevág, annak tudnia kell, hogy csak így érdemes: aki nem fektet be, nem várhat eredményt. Hobbiból nem éri meg krumplit termeszteni, mert elpusztítják a kártevők, megüti a ragya. „Olyan minőséget kell termelni, ami felveszi a versenyt az importtal, és akkor vevő és megfelelő ár is van” – szögezte le a vállalkozó, aki egyébként úgy véli, hogy aki nem szakszerűen dolgozik, előbb-utóbb úgyis kirostálódik.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot december 30-án.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2022. december 27., kedd

Hagyományok és vendéglátás: a Székelykő lábánál fekvő két magyar falut a román turisták is kedvelik

Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik. 

Hagyományok és vendéglátás: a Székelykő lábánál fekvő két magyar falut a román turisták is kedvelik
2022. december 23., péntek

Ünnepi várakozás hajnali misével

Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.

Ünnepi várakozás hajnali misével
Ünnepi várakozás hajnali misével
2022. december 23., péntek

Ünnepi várakozás hajnali misével

2022. december 18., vasárnap

Házi és ipari savanyúságok: az életmódváltással előtérbe kerülnek az üzletből vásárolt termékek

Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk. 

Házi és ipari savanyúságok: az életmódváltással előtérbe kerülnek az üzletből vásárolt termékek
2022. december 17., szombat

Akit Bölöni a vállán cipelve ünnepelt: beszélgetés az érmihályfalvi Klán Jánossal, az ASA egykori középcsatárával

Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban. 

Akit Bölöni a vállán cipelve ünnepelt: beszélgetés az érmihályfalvi Klán Jánossal, az ASA egykori középcsatárával
2022. december 11., vasárnap

Disznóvágások idején: helyspecifikusan készül a véres, májas hurka és a kolbász

Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat. 

Disznóvágások idején: helyspecifikusan készül a véres, májas hurka és a kolbász
2022. december 10., szombat

A román labdarúgás sötét mélységei: visszaemlékezések a bányászcsapatok egykori hazai mérkőzéseire

Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét. 

A román labdarúgás sötét mélységei: visszaemlékezések a bányászcsapatok egykori hazai mérkőzéseire
2022. december 03., szombat

(L)ehetnénk jobban is: egyre több megbetegedést okoz a helytelen táplálkozás

Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód. 

(L)ehetnénk jobban is: egyre több megbetegedést okoz a helytelen táplálkozás
2022. december 01., csütörtök

Szorítsunk a nadrágszíjon: takarékosságra intenek a szakértők, 2024-re már optimistábban tekintenek

Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe. 

Szorítsunk a nadrágszíjon: takarékosságra intenek a szakértők, 2024-re már optimistábban tekintenek
2022. november 30., szerda

Saját termés, saját termékek: a kebelei kisüzemben tucatnyi gyümölcsfélét dolgoznak fel marosvásárhelyi üzleteknek

Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár. 

Saját termés, saját termékek: a kebelei kisüzemben tucatnyi gyümölcsfélét dolgoznak fel marosvásárhelyi üzleteknek
2022. november 27., vasárnap

Advent a szeretetszolgálat jegyében: hogy az ajándék mellett Jézus is bekerüljön az otthonokba

A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is. 

Advent a szeretetszolgálat jegyében: hogy az ajándék mellett Jézus is bekerüljön az otthonokba
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.

Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM