Élhető székelyföldi jövő: nagy szükség lenne egy egységes fejlesztési stratégiára

Bíró Blanka 2022. szeptember 17., 19:50

Egyelőre nem létezik az egész Székelyföldet érintő, egységes, társadalmi konszenzuson alapuló fejlesztési stratégia, pedig igény és nagy szükség volna rá. Egy ilyen projekt megvalósítása jó ideje kihívás a politikum és a gazdasági szakemberek számára is, és noha többek között az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is állított már össze ilyen jellegű terveket, egységes stratégia erre vonatkozóan még nem készült. De ha létezne, hogyan épülne fel egy ilyen terv, milyen prioritások, gazdasági ágazatok és cselekvési tervek mentén lehetne megfogalmazni egy közös, élhető székelyföldi jövőt?

Élhető székelyföldi jövő: nagy szükség lenne egy egységes fejlesztési stratégiára
galéria
Az értékes, érintetlen természeti környezet nagy lehetőségeket kínál a régió gazdaságfejlesztését tekintve, az infrastruktúra fejlesztése pedig ennek az előfeltétele Fotó: Pinti Attila

Székelyföld lehetséges jövőképét a magyar identitás, a méltóságteljes élet és az önállóság határozza meg. Ezek alapján lehetne összeállítani a térség egységes fejlesztési stratégiáját, és ezen belül meghatározni a kitörési pontokat, szögezte le megkeresésünkre Geréb László közgazdász, a REGA régiókutató egyesület elnöke.

Úgy látja, Székelyföld a hagyományai és sajátos értékei megőrzése révén szeretne magának élhető magyar jövőt az adott történelmi-földrajzi térségben,

egy ilyen, társadalmi konszenzuson alapuló székelyföldi fejlesztési stratégia azonban – amely ezt a jövőt meghatározza – még nem készült. Holott egy ilyen projekt megvalósítása régi kihívás a politikum és a gazdasági szakemberek számára. Ezt jól mutatja az is, hogy különböző, a témába vágó terveket az RMDSZ és az EMNT is állított már össze, de az egységes stratégia még várat magára.

Fejlesztési prioritások a jövőkép megvalósulásáért

A szakma három pillérre építi egy térség jövőképét: a társadalmi, a gazdasági és a környezeti tényezőkre – magyarázta Geréb László. A társadalmi jövőkép a  közös célok érdekében együttműködő politikai és gazdasági elitet jelenti.

A gazdasági jövőkép arra alapszik, hogy Székelyföld a sajátos adottságait, erőforrásait gazdaságosan hasznosítani képes centrum legyen, amit a gazdasági együttműködés jellemez. A környezeti jövőkép a környezettel való szerves együttélést feltételezi, ennek része a fenntarthatóság biztosítása.

A legfontosabb stratégiai döntés ezen belül a kitörési pontok meghatározása, amelyek a területi egység kiemelt erősségeire, sajátos erőforrásaira épülő fejlesztési prioritások kell legyenek.

A közgazdász szerint nem lehet minden ágazatot egyformán prioritásként kezelni. Ehelyett ki kell választani azt a néhány területet, amelyek a fejlődés szempontjából meghatározóak, majd ezekre érdemes összpontosítani, azokra az ágazatokra, amelyek más gazdasági területek esetében is fejlődést tudnak indukálni.

Székelyföld esetében több szempontot is figyelembe kell venni a prioritások meghatározásakor: szolgálják a magyar nemzeti érdekeket, illeszkedjenek a régió jövőképéhez, segítsék annak megvalósulását, integráljanak több iparágat, követeljenek meg magas hozzáadott értéket, növeljék a foglalkoztatottság szintjét, kezeljék a vidéki lakosság megélhetési problémáit, támaszkodjanak és használják ki a régió természeti adottságait.

Geréb László hangsúlyozta, a gazdaságfejlesztési stratégiának támaszkodnia kell a meglévő adottságokra, struktúrákra, figyelembe kell vennie, mit örököltünk a rendszerváltás előtti gazdaságfejlesztésből, és milyen új gazdasági erővonalak léteznek.

A csakis Székelyföldre jellemző sajátosságok komparatív előnyt biztosítanak.

Ez elsősorban az értékes, több esetben is érintetlen természeti környezetet jelenti, másrészt pedig az itt élő emberekre vonatkozik – itt a székelyek pozitív és negatív tulajdonságaira egyaránt lehet alapozni. A természeti környezet kihasználása egyébként azért is ajánlott fejlesztési irány, mert így a nehéz körülmények között élő vidéki lakosság is bevonható a fejlesztési célok közé.

Miben lehetünk erősek?

A szakember szerint az első kitörési pont egyértelműen az erdőgazdálkodás. Székelyföld meghatározó természeti eleme az erdő, ez a lakosság legnagyobb vagyona, a legnagyobb székelyföldi cégek tulajdonképpen a közbirtokosságok. A rendszerváltást követően a székely közösségek visszakapták az erdők nagy részét, erős közbirtokosságok jöttek létre, ezek megfelelő működtetése a vidéki lakosság nagy százalékának biztosíthat munkát és megélhetést, mutatott rá Geréb László.

Szintén a természeti adottságok hatékony kihasználásának egyik lehetősége a turizmus, ezt már sok székelyföldi vállalkozó felismerte, vendéglátóipari egységek, panziók épültek az elmúlt években. Létezik tehát egy elfogadható infrastruktúra, ám ennek kihasználtsági foka meglehetősen alacsony, a képzett szakemberek hiánya komoly problémát jelent, sokan elmennek külföldre dolgozni.

Geréb László szerint az ágazat régiószintű megszervezését tovább kell gondolni, nem elég, ha csak egy szálláshelyet adunk el, fel kell építeni magát a turisztikai desztinációt is.

További fontos kitörési pont a mezőgazdaság, ami azért is kézenfekvő, mert a lakosság jelentős része az agráriumban dolgozik. A közgazdász rámutatott: ezen a téren is szükség van a hatékonyság növelését célzó újraszervezésre, korszerűsítésre, hiszen a háztáji jellegű földművelés nem tudja felvenni a versenyt az európai vagy éppen a világpiacokkal.

Ebben az ágazatban szerinte hatékonyan lépett közbe a magyar állam a Pro Economica Alapítványon keresztül a mezőgazdasági gépek vásárlására szánt támogatással. Innen továbblépve szükség van az élelmiszeripar fejlesztésére, ami a vidéki lakosságot nagy számban foglalkoztató agráriumnak felvásárlópiacot biztosít, és szavatolja a helyi termékek versenyképességét az import élelmiszeripari termékekkel szemben.

Ezen a területen már vannak pozitív példák – tej- és gyümölcsfeldolgozók –, Geréb szerint ezeket kell erősíteni a helyben megtermelhető mezőgazdasági termékekre alapozva. A kereskedelem célirányos fejlesztése is ezt a célt szolgálhatja: a helyi termékek forgalmazását felvállaló székelyföldi üzletlánc jelentené a harmadik elemét annak, hogy a helyi mezőgazdasági termékek eljussanak a végső fogyasztóhoz.

Geréb László kiemelte, a kommunizmus alatti erőltetett iparosítás ellenére a nehézipar nem tudott fennmaradni a térségben, ám a könnyűiparra még lehet alapozni.

Hátrány, hogy a textilgyárak többsége bérmunkában, vagyis lohn-rendszerben dolgozik, de most talán lehetőség van a fejlődésre, hiszen a fuvarozási költségek drasztikus emelkedése miatt inkább lemondanak a vállalatok az olcsó távol-keleti munkaerőről és közelebb hozzák a termelést. A másik meghatározó könnyűipari ágazat a nyomdaipar, amely ugyan Székelyudvarhelyre korlátozódik, de ott nagyon erős.

A szolgáltató ágazat és a számítástechnika (IT) szintén jó kitörési pontnak számítanak. Ezek közül az utóbbi egyre erősebb, hiszen mivel megemelkedtek a kolozsvári megélhetési költségek, egyre több szakember hajlandó hazaköltözni Székelyföldre. A székelyföldi IT klaszter jó keretet tud biztosítani az ágazatnak, ezen a területen pedig magas a hozzáadott érték.

A jó fizetések magasabb életszínvonalat, a helyi közösség számára pedig nagyobb adót eredményeznek, ami tükröződni fog a térség fejlődésében, magyarázta Geréb László.

A szakértő hozzátette: fontos az infrastruktúra fejlesztése is, azonban az nem kitörési pont, hanem a gazdaságfejlesztés egyik előfeltétele. Marosvásárhely ugyan Székelyföld perifériáján van, de Románia közepén óriási logisztikai potenciállal rendelkezik, tette hozzá ehhez kapcsolódóan.

Ki tudná összefogni a szálakat?

Mindegyik kitörési területen vannak kezdeményezések, jó megmozdulások – közbirtokossági uniók, feldolgozók, turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szövetség –, az RMDSZ-nek is vannak stratégiai anyagai, az EMNT elkészítette a Mikó-tervet, míg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) a Pro Economica Alapítvány felkérésére dolgozott ki gazdaságfejlesztési tanulmányt, hogy a magyarországi támogatási rendszert jó irányba lehessen becsatornázni.

Geréb László úgy látja, mindezeket az RMDSZ tudná leginkább összefogni, hiszen egy stratégia végrehajtásához politikai akarat kell, és a szövetségnek van meg az ereje és az intézményi háttere ahhoz, hogy Székelyföld konszenzusos fejlesztési stratégiáját összerakja, ahhoz forrásokat keressen és a végrehajtását koordinálja.

„Olyan stratégiára van szükség, amely tartalmazza Székelyföld jövőképét, lebontva akciókra, vagyis, hogy mit kell tegyünk a jövőkép megvalósulása érdekében a következő húsz évben, és azt is, hogy ebben kinek milyen feladata van” – összegezte a közgazdász.

A mezőgazdaság is egy kitörési pont lehetne. Az élelmiszeripari fejlesztések által pedig nőne az agrárium felvásárlópiaca, és a helyi termékek versenyképessége erősödne az import élelmiszerekkel szemben

Ne a nyersanyagot, hanem a terméket adjuk el

Miklós Zoltán, az RMDSZ gazdasági szakértője szintén emlékeztetett: Székelyföldön a kommunizmusban az erőltetett iparosítás határozta meg a térség profilját. A nehézipar viszont mostanra gyakorlatilag megszűnt, sőt például Erdővidék leépített bányaipara miatt van most hátrányos helyzetben.

A könnyűipar viszont fontos eleme tudott maradni a térség gazdaságának: a nadrággyárak sok embert foglalkoztatnak, igaz, nem túl nagy fizetésekkel.

Ezt a függőséget szerinte lassan érdemes lenne új befektetők idevonzásával csökkenteni. A szakpolitikus szerint arra kell törekedni, hogy úgy teremtsünk Székelyföldön hozzáadott értéket, hogy egy terméknek minél nagyobb feldolgozottsága legyen.

„Ez kulcskérdés. Ha a megtermelt nyersanyagot eladjuk, exportáljuk, majd visszahozzuk a félkész vagy kész terméket, nehezebben tudunk előrelépni” – magyarázta. Példaként azt hozta fel: eladjuk az élő állatot, és visszavásároljuk a hústerméket, exportáljuk a gabonát, és külföldről szerezzük be a lisztet vagy a kekszet.

Ehelyett a feldolgozóipart lenne érdemes fejleszteni, hogy a helyben megtermelt termékeket magasabb hozzáadott értékkel tudjuk értékesíteni.

Ebből a szempontból (is) nagy szerep hárul a vállalkozóbarát önkormányzatokra, amelyek olyan környezetet tudnak teremteni, amely segíti a gazdaság fejlődését. Ipari parkok, közművesített parcellák, inkubátorházak létrehozásával, működtetésével, adókedvezmények megítélésével.

A képviselő ugyanakkor fontosnak tartja a humánerőforrás fejlesztését: szerinte a beiskolázási terveket úgy kell alakítani, olyan szakembereket kell nevelni, akikre szüksége van a jövő munkaerőpiacának. A politikus arra is kitért, az önkormányzatok közötti intézményesített együttműködésnek katalizátor szerepe lehet a térség fejlődésében.

E tekintetben fontos szempont, hogy Székelyföldön viszonylag stabil a politikai környezet, az önkormányzatok politikai színezete jellemzően nem változik, így az együttműködés is sokkal hatékonyabb lehet, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek a térség fejlődését szolgálják.

A természeti környezet kihasználása azért is ajánlott fejlesztési irány, mert így a nehéz körülmények között élő vidéki lakosságra is kiterjeszthetők a fejlesztési célok Fotó: Veres Nándor

Hátrányból indulva

„Székelyföldnek le kell dolgoznia a hátrányait” – szögezte le Miklós Zoltán. Romániában ugyanis a különböző térségek, önkormányzatok nem ugyanarról a rajtkockáról indulnak. Versenyelőnyhöz jutnak azok a térségek, ahol már eleve nagyobb az egy főre eső GDP, tehát élénkebb a gazdasági tevékenység, több pénz van fejlesztésre, infrastruktúra kiépítésére. A befektetők pedig oda mennek, ahol kedvezőbbek a feltételek.

A személyi jövedelemadó ugyan helyben marad, és az önkormányzatok abból tudnak fejleszteni, ám ahol több a munkavállaló, magasabbak a fizetések, ez az összeg is nagyobb.

Ezzel szemben az áfából begyűlt összegeket a kormány osztja újra, ám nem mindig a régió szükségletei alapján. Az például nem generál fejlődést, ha célirányosan csendőrkaszárnya építésére osztanak le pénzt Bukarestből, mutatott rá a képviselő. Hozzátette, kormányzati döntések szintén növelhetik egy térség versenyelőnyét, például amikor állami támogatást nyújtanak a Boschnak, hogy a Kolozs megyei Zsukon építsen gyárat.

A földrajzi elhelyezkedés szintén befolyásolja egy adott térség versenyképességét – a határ közelébe például könnyebb elvinni egy befektetőt, mint az ország közepére. A Központi Fejlesztési Régió az egyetlen az országban, amely nem rendelkezik határ menti területtel, ez azzal a hátránnyal jár, hogy nem pályázhat a határokon átívelő projektekre.

Miklós Zoltán abban bízik, a helyzet lassan javulni fog. A nagy infrastrukturális projektek megvalósulnak, megépülnek az autópályák, elkészül a brassói repülőtér, ezek pedig hangsúlyosabban felhelyezik Székelyföldet a potenciális befektetők térképére.

Könnyebb a fiatalokat itthon tartani, mint hazacsábítani

Zsigmond József, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója ugyancsak úgy véli: a humán tőke kezelése kulcskérdés Székelyföld jövője szempontjából. „Ha erősödő gazdaságot akarunk, humánerőforrásra van szükség. Ez demográfiai szempontból is fontos” – hangsúlyozta.

Ennek megfelelően prioritásnak tartja az oktatásfejlesztést, ha ugyanis a székelyföldi fiatalok itthon folytatják tanulmányaikat, könnyebb itthon tartani, mint hazacsábítani őket.

Szerinte ugyanakkor Székelyföld kiemelkedő erőssége, hogy olyan élhető kisvárosok vannak a térségben, amelyek nagyvárosi jellemzővel is rendelkeznek – mindkettő előnyeit kínálják, ami viszonylag ritka Romániában. Ezekben a városokban például rövid idő alatt el lehet vinni a gyereket a kiválasztott iskolába, vagy mindenféle programokra.

Viszonylag gyorsan és egyszerűen lehet közlekedni, gépkocsival, kerékpárral vagy gyalogosan. Sepsiszentgyörgyön is van ugyan naponta kétszer 15 perces közlekedési dugó, de ez mégsem olyan mértékű, mint egy nagyvárosban.

Ugyanakkor a székelyföldi kisvárosok a nagyvárosokra jellemző kulturális, oktatási, sport- és szabadidős programokat kínálnak. Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is országos szinten kimagasló a kultúrára fordított pénzösszeg.

Nem mellékes szempont az sem, hogy tiszták a települések, jó a levegő minősége, a klímaváltozás nem csapódik le elviselhetetlen mértékben, nyáron nincs 40-45 Celsius fok.

„Egy Kolozsváron vagy Budapesten a tanulmányait befejező fiatal akkor tér haza Székelyföldre, ha itthon is el tud menni színházba, koncertre, moziba, uszodába – olyan közösségi élményekhez van hozzáférése, amit a nagyvárosban megszokott. Nagyon elhivatott kell legyen valaki, ha akkor is hazatér a szülőföldjére, ha nem adottak az életminőségi feltételek” – hangsúlyozta Zsigmond József.

Hozzátette, ezen a téren még van amit fejleszteni, de az alapszolgáltatások biztosítása fontos tényező. Egy önkormányzat például akkor tud kedvezményeket biztosítani a nagycsaládosoknak, ha sok szolgáltatása van, strandot, színházat, mozit működtet, és ott kedvezményeket tud felkínálni.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport