Veszélyben a virtuális Erdély-projekt? Feljövőben a regionális identitás a transzilvanizmus rovására

Kiss Tamás és Totó Tibor a szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón •  Fotó: Bálványos Intézet

Kiss Tamás és Totó Tibor a szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón

Fotó: Bálványos Intézet

Egyre inkább erősödni látszik a regionalizmus, illetve a magyar nemzethez való tartozás érzése az erdélyi magyarok körében a transzilvanizmus rovására – derül a Bálványos Intézet legújabb kutatásából.

Pap Melinda

2021. november 10., 17:182021. november 10., 17:18

Egyre kevésbé tekintik szülőföldjüknek Erdélyt az erdélyi magyarok, helyette a regionális (székelyföldi, partiumi, bánsági stb. ) identitás erősödik – derül ki a Bálványos Intézet legújabb kutatásából. A Nemzeti identitás és Magyarországhoz való viszony az erdélyi magyarok körében című felmérés eredményeit szerdán ismertette Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa, valamint Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója.

A kolozsvári Planetarium kávézóban tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a 2012 óta végzett hasonló közvélemény-kutatások eredményeihez viszonyítva jelentős eltérések is felfedezhetők az erdélyi magyarok identitásának alakulása tekintetében. A legújabb, június–júliusban papíralapon, személyesen lekérdezett felmérés eredményei arra utalnak, hogy

az erdélyi magyarok körében kezd „kikopni” a transzilvanista identitás, és a regionális (székelyföldi, partiumi, bánsági stb.) identitás, illetve a magyar nemzethez való tartozás kerül előtérbe.

•  Fotó: Bálványos Intézet Galéria

Fotó: Bálványos Intézet

Kiüresedő összerdélyi magyarságtudat?

Ezt jelzi többek között, hogy míg 2016-ban arra a kérdésre, hogy mit tekint hazájának, a válaszadók 15 százaléka nevezett meg Erdélynél kisebb régiót, addig idén már 37 százalékuk döntött a kisebb tájegység vagy település mellett. A szülőföldre vonatkozó kérdésnél ennél is nagyobb volt az eltérés, ott a kisebb régiókat megnevezők aránya összességében túltett a szülőföldként Erdélyt megnevezők arányán, magyarázta a Krónika kérdésére a szerdai sajtótájékoztatón Kiss Tamás.

Mint mondta, ezzel párhuzamosan az is látható, hogy egyre többen hangsúlyozzák a magyar nemzethez való tartozást az identitás viszonylatában, így ez a két nézet háttérbe szorítja a korábban egyre erősödő transzilvanizmust. „A virtuális Erdély-projekt rovására erősödik a regionális identitás, illetve a magyar nemzethez való tartozás érzése” – vonta le a következtetést a szociológus.

A regionális identitás erősödése valamennyi régió (Székelyföld, Partium, Bánság stb.) esetében kimutatható, még ha erősségét tekintve lehetnek is különbségek. De erősödik a kisebb egységekhez, például településekhez való tartozás érzése is, mely Székelyföld esetében például a regionális székelyföldi identitás rovására megy:

inkább vallja magát gyergyóinak valaki, mint székelyföldinek.

Ezzel párhuzamosan még mindig jóval többen vannak azok, akik inkább Erdélyt tekintik hazájuknak, mint Romániát, világít rá a felmérés. 1997-ben a megkérdezettek 68 százaléka Romániát nevezte meg hazájának, és csupán 17 százalék Erdélyt, idénre az első halmazba tartozók aránya 10 százalékra csökkent. A szülőföld tekintetében 1997-ben is más volt az arány, az abszolút többség, 57 százalék Erdélyt tekintette annak, idén ez az arány 43 százalék, és a regionális identitások összege túltesz rajta.

•  Fotó: Bálványos Intézet Galéria

Fotó: Bálványos Intézet

Kiss Tamás szerint ez a múlt rendszerbeli diskurzusok hatása is lehet, hiszem a szocializmus alatt az erdélyi magyar nyilvánosságban a haza (románul patria) fogalma Románia számára volt vindikálva. Ezzel szemben az erdélyi magyar értelmiség irodalmi és egyéb eszközökkel az Erdélyhez való kötődést, a szülőföld szeretetét tematizálta. „Ez a kettősség fokozatosan eltűnik és ma már Románia egyik formában sem jelenik meg az identitás referenciájaként. Ezzel párhuzamosan elsősorban a kisebb területi egységek, mint a Székelyföld, a Partium, illetve a települések jelentősége emelkedik, míg

Idézet
Erdély jelentősége a szülőföld vonatkozásában hullámzik, a haza tekintetében pedig 50 százalék körül tetőzik. Ez az összerdélyi magyarságtudat fokozatos kiürülésével állhat összefüggésben” –

vonták le következtetést a kutatók. Kiderült, ez a nemzeti büszkeségre vonatkozó kérdésekre adott válaszokból is visszaköszön, ez is jobban kötődik a különböző településekhez, régiókhoz (például a Székelyföldön a székely zászló fontosabbá válik, mint a magyar).

Új elem: a magyar állampolgárság

A felmérés célpopulációja a 18 évesnél idősebb erdélyi magyar lakosság volt, a lekérdezés egy egész Erdélyt leképező, 1282 személyes mintán zajlott. A kutatók többek között az erdélyi magyarok nemzeti identitásával kapcsolatos kérdéseket tettek fel, de a Magyarországhoz való viszonyulásukra és a magyar állampolgárként való viselkedésükre is kíváncsiak voltak. A kérdések ugyanazok voltak, amelyeket korábbi, 1997-es, 2013-as, 2016-os hasonló felméréseknél is használtak, hangzott el. Mivel elég nagy az összehasonlítási potenciál, ezekből jól végigkövethető, hogy miként és milyen arányba változott az erdélyi magyarok identitása, hangzott el.

Kiss Tamás szerint bizonyos elemek stabilaknak mondhatók, például

konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet része, és területi felfogásban a román nemzetnek is részét képezi, román fennhatóság alatt áll. Utóbbi nem feltétlenül jelent érzelmi azonosulást,

hívta fel a figyelmet a szociológus. A kutatásba új elemként bejött a magyar állampolgárság kérdésköre is, és kiderült, hogy a megkérdezettek között többséget képeznek azok, akik szerint „az igazi magyarok magyar állampolgárok is”. Így azokra, akik nem akarnak állampolgárságot szerezni, idővel külön nyomás nehezedhet, hívta fel a figyelmet a kutató.

•  Fotó: Bálványos Intézet Galéria

Fotó: Bálványos Intézet

Homogénnek képzelt magyar ellenzék

A Magyarországhoz, illetve Romániához való viszonyt vizsgálva a kutatók az erdélyi magyarok informáltságára, politika iránti érdeklődésének fokára, illetve a különböző politikusok ismertségére voltak kíváncsiak. Míg Románia tekintetében nem változott az informáltság,

Magyarországról kevés és egysíkú az erdélyi magyarok információja, a főbb magyar ellenzéki pártokat sem tudják felsorolni, az ellenzéket homogén közegnek, az ellenzéki politikusokat egyöntetűen ellenszenvesnek tartják

– vázolta az eredményt Toró Tibor.

Kiderült, hogy az erdélyi magyarokat leginkább az erdélyi magyar politika érdekli, de ez iránt is csökken az érdeklődésük: a 2013-ban mért 46 százalékról 37-re. A magyarországi politika iránt azok érdeklődnek jobban, akik szavazni is akarnak. A magyarországi politikusokba vetett bizalom megközelíti az RMDSZ-ét, míg a román politikusok iránt bizalmatlanok az erdélyi magyarok.

Orbán Viktor neve ismertebb Erdélyben, mint a Kelemen Hunoré (előbbi nevét a megkérdezettek 94, utóbbiét 89 százaléka ismerte),

mellettük még Gyurcsány Ferenc (83 százalék), Szijjártó Péter (69 százalék), illetve Karácsony Gergely (59 százalék) neve volt ismerős. (Márki-Zay Péterre nem kérdeztek rá a felmérésben, mivel akkor még nem volt miniszterelnök-jelölt).

•  Fotó: Bálványos Intézet Galéria

Fotó: Bálványos Intézet

A felmérésből az is kiderül, hogy az erdélyi magyarok 60 százalékának van magyar állampolgársága, és egynegyedük továbbra sem szándékszik igényelni. 42 százalékuk részt szeretne venni a jövő tavasszal tartandó választásokon, így a korábbi növekedés után a választási hajlandóság 2016 óta stagnál.

Érdekes módon a voksolni szándékozók aránya Közép-Erdélyben, Kolozs és Maros megyében a legmagasabb. A pártpreferenciák a következők: a biztos szavazók közül 83 százalék szavazna a Fideszre, 4 százalék a Jobbikra és 10 százalék körüli a bizonytalanok aránya.

A választási procedúrával kapcsolatos kérdésekből kiderül, hogy bár nem először szavazhatnak, az erdélyi magyarok továbbra sem ismerik eléggé a magyarországi választási procedúrát. A megkérdezettek mintegy fele tudja, hogyan működik, fele örülne, ha segítenének neki a voksolásban, míg egynegyedüknek a levélszavazathoz csatolt űrlap kitöltése is gondot okoz, derül ki a felmérésből.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 05., csütörtök

Adócsalás elleni hadjárat Szatmárban, több ingatlant lefoglaltak

Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.

Adócsalás elleni hadjárat Szatmárban, több ingatlant lefoglaltak
2025. június 05., csütörtök

A csíksomlyói Fodor-ház udvarán felavatták Potápi Árpád János emléktábláját

Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.

A csíksomlyói Fodor-ház udvarán felavatták Potápi Árpád János emléktábláját
2025. június 05., csütörtök

Új útburkolati jelek okoztak fejtörést a sofőröknek

A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.

Új útburkolati jelek okoztak fejtörést a sofőröknek
2025. június 05., csütörtök

Egyre többen repülnek Brassó és Budapest között, új németországi járattal bővül a vidombáki kínálat

A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.

Egyre többen repülnek Brassó és Budapest között, új németországi járattal bővül a vidombáki kínálat
2025. június 05., csütörtök

„Hogy az élet tovább menjen, meg kell menteni a sóbányát” – Riport a bányakatasztrófa sújtotta Parajdról (VIDEÓ)

Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.

„Hogy az élet tovább menjen, meg kell menteni a sóbányát” – Riport a bányakatasztrófa sújtotta Parajdról (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

Biztonsági, egészségügyi szempontból is legyenek körültekintőek a csíksomlyói búcsú zarándokai

A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.

Biztonsági, egészségügyi szempontból is legyenek körültekintőek  a csíksomlyói búcsú zarándokai
2025. június 05., csütörtök

Továbbra is magas a vezetékes víz sókoncentációja Maros megyében

Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.

Továbbra is magas a vezetékes víz sókoncentációja Maros megyében
2025. június 05., csütörtök

Tánczos: azonnali támogatást nyújtanak az árvízkárosultaknak, finanszírozzák a Korond-patak záportározóját

Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.

Tánczos: azonnali támogatást nyújtanak az árvízkárosultaknak, finanszírozzák a Korond-patak záportározóját
2025. június 05., csütörtök

Parajd: a víz a mennyezetig ellepi a tárnákat, a régi bányánál elkerülhetetlen a beomlás

Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.

Parajd: a víz a mennyezetig ellepi a tárnákat, a régi bányánál elkerülhetetlen a beomlás
2025. június 05., csütörtök

Csíksomlyói búcsú: 300 ezer zarándokot várnak, adománygyűjtést hirdettek a háromszéki árvízkárosultak megsegítésére

Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.

Csíksomlyói búcsú: 300 ezer zarándokot várnak, adománygyűjtést hirdettek a háromszéki árvízkárosultak megsegítésére