Veszélyben a virtuális Erdély-projekt? Feljövőben a regionális identitás a transzilvanizmus rovására

Kiss Tamás és Totó Tibor a szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón •  Fotó: Bálványos Intézet

Kiss Tamás és Totó Tibor a szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón

Fotó: Bálványos Intézet

Egyre inkább erősödni látszik a regionalizmus, illetve a magyar nemzethez való tartozás érzése az erdélyi magyarok körében a transzilvanizmus rovására – derül a Bálványos Intézet legújabb kutatásából.

Pap Melinda

2021. november 10., 17:182021. november 10., 17:18

Egyre kevésbé tekintik szülőföldjüknek Erdélyt az erdélyi magyarok, helyette a regionális (székelyföldi, partiumi, bánsági stb. ) identitás erősödik – derül ki a Bálványos Intézet legújabb kutatásából. A Nemzeti identitás és Magyarországhoz való viszony az erdélyi magyarok körében című felmérés eredményeit szerdán ismertette Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa, valamint Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója.

A kolozsvári Planetarium kávézóban tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a 2012 óta végzett hasonló közvélemény-kutatások eredményeihez viszonyítva jelentős eltérések is felfedezhetők az erdélyi magyarok identitásának alakulása tekintetében. A legújabb, június–júliusban papíralapon, személyesen lekérdezett felmérés eredményei arra utalnak, hogy

az erdélyi magyarok körében kezd „kikopni” a transzilvanista identitás, és a regionális (székelyföldi, partiumi, bánsági stb.) identitás, illetve a magyar nemzethez való tartozás kerül előtérbe.

•  Fotó: Bálványos Intézet Galéria

Fotó: Bálványos Intézet

Kiüresedő összerdélyi magyarságtudat?

Ezt jelzi többek között, hogy míg 2016-ban arra a kérdésre, hogy mit tekint hazájának, a válaszadók 15 százaléka nevezett meg Erdélynél kisebb régiót, addig idén már 37 százalékuk döntött a kisebb tájegység vagy település mellett. A szülőföldre vonatkozó kérdésnél ennél is nagyobb volt az eltérés, ott a kisebb régiókat megnevezők aránya összességében túltett a szülőföldként Erdélyt megnevezők arányán, magyarázta a Krónika kérdésére a szerdai sajtótájékoztatón Kiss Tamás.

Mint mondta, ezzel párhuzamosan az is látható, hogy egyre többen hangsúlyozzák a magyar nemzethez való tartozást az identitás viszonylatában, így ez a két nézet háttérbe szorítja a korábban egyre erősödő transzilvanizmust. „A virtuális Erdély-projekt rovására erősödik a regionális identitás, illetve a magyar nemzethez való tartozás érzése” – vonta le a következtetést a szociológus.

A regionális identitás erősödése valamennyi régió (Székelyföld, Partium, Bánság stb.) esetében kimutatható, még ha erősségét tekintve lehetnek is különbségek. De erősödik a kisebb egységekhez, például településekhez való tartozás érzése is, mely Székelyföld esetében például a regionális székelyföldi identitás rovására megy:

inkább vallja magát gyergyóinak valaki, mint székelyföldinek.

Ezzel párhuzamosan még mindig jóval többen vannak azok, akik inkább Erdélyt tekintik hazájuknak, mint Romániát, világít rá a felmérés. 1997-ben a megkérdezettek 68 százaléka Romániát nevezte meg hazájának, és csupán 17 százalék Erdélyt, idénre az első halmazba tartozók aránya 10 százalékra csökkent. A szülőföld tekintetében 1997-ben is más volt az arány, az abszolút többség, 57 százalék Erdélyt tekintette annak, idén ez az arány 43 százalék, és a regionális identitások összege túltesz rajta.

•  Fotó: Bálványos Intézet Galéria

Fotó: Bálványos Intézet

Kiss Tamás szerint ez a múlt rendszerbeli diskurzusok hatása is lehet, hiszem a szocializmus alatt az erdélyi magyar nyilvánosságban a haza (románul patria) fogalma Románia számára volt vindikálva. Ezzel szemben az erdélyi magyar értelmiség irodalmi és egyéb eszközökkel az Erdélyhez való kötődést, a szülőföld szeretetét tematizálta. „Ez a kettősség fokozatosan eltűnik és ma már Románia egyik formában sem jelenik meg az identitás referenciájaként. Ezzel párhuzamosan elsősorban a kisebb területi egységek, mint a Székelyföld, a Partium, illetve a települések jelentősége emelkedik, míg

Idézet
Erdély jelentősége a szülőföld vonatkozásában hullámzik, a haza tekintetében pedig 50 százalék körül tetőzik. Ez az összerdélyi magyarságtudat fokozatos kiürülésével állhat összefüggésben” –

vonták le következtetést a kutatók. Kiderült, ez a nemzeti büszkeségre vonatkozó kérdésekre adott válaszokból is visszaköszön, ez is jobban kötődik a különböző településekhez, régiókhoz (például a Székelyföldön a székely zászló fontosabbá válik, mint a magyar).

Új elem: a magyar állampolgárság

A felmérés célpopulációja a 18 évesnél idősebb erdélyi magyar lakosság volt, a lekérdezés egy egész Erdélyt leképező, 1282 személyes mintán zajlott. A kutatók többek között az erdélyi magyarok nemzeti identitásával kapcsolatos kérdéseket tettek fel, de a Magyarországhoz való viszonyulásukra és a magyar állampolgárként való viselkedésükre is kíváncsiak voltak. A kérdések ugyanazok voltak, amelyeket korábbi, 1997-es, 2013-as, 2016-os hasonló felméréseknél is használtak, hangzott el. Mivel elég nagy az összehasonlítási potenciál, ezekből jól végigkövethető, hogy miként és milyen arányba változott az erdélyi magyarok identitása, hangzott el.

Kiss Tamás szerint bizonyos elemek stabilaknak mondhatók, például

konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet része, és területi felfogásban a román nemzetnek is részét képezi, román fennhatóság alatt áll. Utóbbi nem feltétlenül jelent érzelmi azonosulást,

hívta fel a figyelmet a szociológus. A kutatásba új elemként bejött a magyar állampolgárság kérdésköre is, és kiderült, hogy a megkérdezettek között többséget képeznek azok, akik szerint „az igazi magyarok magyar állampolgárok is”. Így azokra, akik nem akarnak állampolgárságot szerezni, idővel külön nyomás nehezedhet, hívta fel a figyelmet a kutató.

•  Fotó: Bálványos Intézet Galéria

Fotó: Bálványos Intézet

Homogénnek képzelt magyar ellenzék

A Magyarországhoz, illetve Romániához való viszonyt vizsgálva a kutatók az erdélyi magyarok informáltságára, politika iránti érdeklődésének fokára, illetve a különböző politikusok ismertségére voltak kíváncsiak. Míg Románia tekintetében nem változott az informáltság,

Magyarországról kevés és egysíkú az erdélyi magyarok információja, a főbb magyar ellenzéki pártokat sem tudják felsorolni, az ellenzéket homogén közegnek, az ellenzéki politikusokat egyöntetűen ellenszenvesnek tartják

– vázolta az eredményt Toró Tibor.

Kiderült, hogy az erdélyi magyarokat leginkább az erdélyi magyar politika érdekli, de ez iránt is csökken az érdeklődésük: a 2013-ban mért 46 százalékról 37-re. A magyarországi politika iránt azok érdeklődnek jobban, akik szavazni is akarnak. A magyarországi politikusokba vetett bizalom megközelíti az RMDSZ-ét, míg a román politikusok iránt bizalmatlanok az erdélyi magyarok.

Orbán Viktor neve ismertebb Erdélyben, mint a Kelemen Hunoré (előbbi nevét a megkérdezettek 94, utóbbiét 89 százaléka ismerte),

mellettük még Gyurcsány Ferenc (83 százalék), Szijjártó Péter (69 százalék), illetve Karácsony Gergely (59 százalék) neve volt ismerős. (Márki-Zay Péterre nem kérdeztek rá a felmérésben, mivel akkor még nem volt miniszterelnök-jelölt).

•  Fotó: Bálványos Intézet Galéria

Fotó: Bálványos Intézet

A felmérésből az is kiderül, hogy az erdélyi magyarok 60 százalékának van magyar állampolgársága, és egynegyedük továbbra sem szándékszik igényelni. 42 százalékuk részt szeretne venni a jövő tavasszal tartandó választásokon, így a korábbi növekedés után a választási hajlandóság 2016 óta stagnál.

Érdekes módon a voksolni szándékozók aránya Közép-Erdélyben, Kolozs és Maros megyében a legmagasabb. A pártpreferenciák a következők: a biztos szavazók közül 83 százalék szavazna a Fideszre, 4 százalék a Jobbikra és 10 százalék körüli a bizonytalanok aránya.

A választási procedúrával kapcsolatos kérdésekből kiderül, hogy bár nem először szavazhatnak, az erdélyi magyarok továbbra sem ismerik eléggé a magyarországi választási procedúrát. A megkérdezettek mintegy fele tudja, hogyan működik, fele örülne, ha segítenének neki a voksolásban, míg egynegyedüknek a levélszavazathoz csatolt űrlap kitöltése is gondot okoz, derül ki a felmérésből.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét
2025. július 14., hétfő

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)

Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)
2025. július 14., hétfő

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért

Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért
2025. július 14., hétfő

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
2025. július 14., hétfő

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben

Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben
2025. július 14., hétfő

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány

A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány
2025. július 14., hétfő

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők

Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők
2025. július 13., vasárnap

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe

Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe
2025. július 13., vasárnap

Külföldi valutát tartalmazó táskát talált, a Fehér megyei rendőrség nyilvánosan megköszönte

Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.

Külföldi valutát tartalmazó táskát talált, a Fehér megyei rendőrség nyilvánosan megköszönte
2025. július 13., vasárnap

Jubilált a torockói Double Rise, minőségi kínálat várta a „napfelkelőket” (KÉPRIPORT)

Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.

Jubilált a torockói Double Rise, minőségi kínálat várta a „napfelkelőket” (KÉPRIPORT)