A legnehezebb időszakban. A hospice ellátás a súlyos betegségük végstádiumában levő betegeken segít
Fotó: 123RF
Több évtizedes késéssel végre Románia is felsorakozna a civilizált országok sorába a palliatív kezelés bevezetése és állami finanszírozása terén. A bukaresti szakhatóságok eddig mellőzték a gyógyíthatatlan betegek alap- és szakellátását, ugyanakkor még most is szinte teljesíthetetlen követelményeket támasztanak a hiánypótlásra törekedő civil szervezetekkel szemben.
2022. december 19., 14:302022. december 19., 14:30
Akinek közvetlen környezetében volt már gyógyíthatatlan állapotba került daganatos, vagy demenciában szenvedő beteg, jól tudja, mit jelent a palliatív kezelés, pontosabban annak a hiánya.
Eközben a civilizált világban régóta bevezették az úgynevezett hospice ellátást, amely a súlyos betegségük végstádiumában levő, elsősorban daganatos betegek humánus, összetett ellátását jelenti multidiszciplináris csoport (orvosok, ápolók, gyógytornászok, pszichológusok vagy mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások, lelkészek, dietetikusok és képzett önkéntesek) segítségével.
Ám most – több évtizedes késéssel – a bukaresti egészségügyi minisztérium helyrehozná teljesen érthetetlen mulasztását.
„Valóban nagyon el vagyunk maradva a palliatív kezelést biztosító hospice központok létesítésével és működtetésével. A minisztérium minden ez irányú kezdeményezést támogat, függetlenül attól, hogy a kórházakat fenntartó helyhatóságoktól, a civil társadalom vagy az egyház részéről érkezik” – jelentette ki a napokban Marosvásárhelyen Alexandru Rafila tárcavezető.
Kérdésünkre, hogy miért csak harminchárom esztendővel a rendszerváltást követően jutott a minisztérium illetékeseinek eszébe az állami hospice szolgáltatás megteremtése és a privát szféra jelentősebb támogatása, Rafila ingerlékennyé vált.
A miniszternek nem tetszett, hogy ezt miért tőle kérdezzük: megítélése szerint akár az RMDSZ is kezdeményezhette volna a palliatív kezelés felkarolását, „elvégre az évek során több egészségügyi minisztere is volt”. A szociáldemokrata politikus arra is kitért, hogy a liberális párt képviselői hosszabb ideig álltak az egészségügyi tárca élén, mint a PSD-sek.
„Nem hinném, hogy így kellene ehhez a kérdéshez viszonyulni” – fejtette ki álláspontját Alexandru Rafila.
Eközben a miniszter egy pillanatig sem tagadta, hogy az állam adós a palliatív kezelés biztosítása terén, mely feladatot jelen pillanatban sokkal inkább a civil társadalom és az egyházak által létrehozott karitatív szervezetek látnak el. A román hatóságok olyan körülmények között szeretnék végre meghonosítani a palliatív kezelést, hogy az ország vállalta a kórházi ágyak számának jelentős csökkentését.
„Ezt nem mi találtuk ki, világszerte ez a trend. Mindenütt visszaveszünk a kórházi ágyakból, kivételt mindössze a majdani palliatív kezelési részlegek jelentenek” – válaszolta lapunk érdeklődésére Alexandru Rafila.
Fotó: Pixabay
Romániában a háromféle hospice ellátás közül lényegében csak kettő működik: az otthoni és az intézeti hospice. A harmadik ágazat, a klinikai palliatív ellátás csupán néhány magánkórházban van jelen. Erdélyben főként a történelmi magyar egyházak szervezetei – a Kolozsváron székelő Diakóniai Keresztyén Alapítvány és a gyulafehérvári Caritas – végeznek efféle betegközpontú gondozást.
A karitatív ellátást az egészségbiztosítási pénztár csak részben finanszírozza: biztosítja a hospice házak fenntartását, de nem támogatja az otthoni betegellátást. Utóbbit a munkaügyi minisztérium segíti – némi aprópénzzel. Amúgy a hospice szolgáltatás nem csak anyagi akadályokba ütközik.
– hívta fel a figyelmet Péter György, a Caritas ágazati igazgatója. A legnagyobb gondot a palliatív kezeléshez megkövetelt kompetenciával rendelkező orvosok hiánya jelenti. Egy-egy intézmény hiába rendelkezik szakképzett személyzettel: ha nem talál egy okleveles irányító orvost, csak félhivatalosan működhet.
„A 32 férőhelyes székelyudvarhelyi Szent Lukács-központunk nem köthet szerződést az egészségbiztosítási pénztárral, mert hiányzik a kompetenciával rendelkező orvos. Szakszemélyzetünk otthoni beteggondozóként került nyilvántartásba. Ilyen körülmények közt csak szociális támogatásra számíthatunk, ami lényegesen kevesebb, mint amennyit a biztosító fizetne. Magyarán: csak pult alatt van kielégítve a hospice iránti igény” – taglalta az igazgató.
Fotó: Pixabay
Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazásában a palliatív ellátás a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat.
A palliatív ellátás értékeli, becsüli az életet, a haldoklást természetes folyamatnak tekinti. Hangsúlyozza a fájdalomcsillapítás és más kínzó tünetek enyhítésének fontosságát, magában foglalja a betegellátás fizikai, pszichológiai és spirituális oldalát, valamint támogató rendszert biztosít, amely segíti a beteget, hogy a halál pillanatáig a lehetőségek szerint aktívan élhessen, és segíti a családot, hogy a betegség és a gyász idején megbirkózzanak a nehézségekkel.
A palliatív ellátás célja nem a betegség gyógyítása, hanem a daganatos betegség gyógyíthatatlan stádiumába került páciensek fájdalmainak és egyéb kínzó tüneteinek csökkentése, megszüntetése. A palliatív ellátás az alap- és szakellátás szintjén egyaránt működik. A civilizált országok állami egészségügyi rendszerében térítésmentesen igénybe vehető.
Vasárnap reggelre a rossz időjárás által érintett összes Hargita megyei településen helyreállt az áramszolgáltatás – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szombat délután az összes vasútvonalon továbbra is télies körülmények között közlekedtek a vonatok, különösen a iaşi-i és brassói regionális kirendeltség körzetében, a sűrű havazás és az alacsony hőmérséklet miatt – számolt be a CFR.
Tizenegy Hargita megyei település közel 4000 lakójának háztartásában még mindig szünetel az áramszolgáltatás, miután a heves havazás és az erős szél megrongálta az elektromos hálózatot.
A szél erősödésére és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat 23 megyére.
Tűz ütött ki szombat hajnalban egy székelyudvarhelyi tömbházban, tíz lakót evakuáltak.
Közös tudományünnepi rendezvény tartott az EME és a KAB. Az ünnepi alkalom a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet dísztermében köszöntésekkel és megemlékezéssel kezdődött.
Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.
Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.
Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!