Fotó: MTI
2011. szeptember 07., 07:192011. szeptember 07., 07:19
A tárcavezető újra kifejtette, azt szeretné elérni, hogy amikor a zagytározóba kerül a ciántechnológia végterméke, mérőműszer már ki se mutassa a ciánkoncentrációt. A tárcavezető szerint ugyanennek a feltételnek a teljesülését kérte az Roşia Montană Gold Corporation-től (RMGC) is, vagyis hogy szorítsák a mérési határszint alá a cián mennyiségét a zagytározóban. „A bányaberuházást indítványozó kanadai–román vegyesvállalat csak akkor fog környezetvédelmi engedélyt kapni, ha az általunk kért feltételeket biztosítani tudja. Az Európai Unióban a gyenge sav hatására bomló cianid legnagyobb megengedett koncentrációja 10 ppm-es (milliomodrészes), a vállalat pedig 5-7 ppm-et javasolt. Ez azt jelenti, hogy egy liter zagyban 5-7 milligramm cianidra kérnek engedélyt.
Eközben a gazdasági tárca honlapján megjelent, a kitermelést kezdeményező bányavállalat megalapítására vonatkozó dokumentumokból kiderült: az RMGC már a kitermelés előtt értékesíthet aranyat és ezüstöt anélkül, hogy az államnak kifizesse a keretszerződésbe foglalt részesedést. Az RMGC-ben a Minvest Déva nevű bányavállalat révén magának a román államnak is van 19 százaléknyi részesedése. Amint arról már beszámoltunk, Dragoş Tănase, a kanadai–
román vegyesvállalat vezérigazgatója az elnökkel folytatott megbeszélés után közölte: abban bíznak, hogy a román kormány engedélyének birtokában jövőre nekiláthatnak a bánya kiépítésének, három-négy éven belül pedig kiönthetik az első aranyrudat Verespatakon.
Tănase szerint a környezeti hatástanulmányt elemző tárcaközi bizottság kilencet már áttanulmányozott a tíz fejezetből, így van esély arra, hogy jövőre megkapják a kormány jóváhagyását. Ha ez a forgatókönyv beválik, az RMGC két, két és fél éven belül üzemképessé tenné színesfémbányáját, ahol 2014–2015-ben hozzáláthatnának a kitermeléshez. Az RMGC, mint ismeretes, 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni Verespatakon ciántechnológia alkalmazásával, a beruházást a szomszédos Magyarországon kívül a Román Tudományos Akadémia és az ortodox egyház, illetve számos civil szervezet is ellenezni.
Közhasznú beruházássá válhat a verespataki bányabefektetés, ha a képviselőház is áldását adja a bányatörvény módosításáról szóló tervezetre, amelyet 2009-ben a szociáldemokrata Toni Greblă és a demokrata-liberális Ion Ruşeţ szenátor terjesztett elő. A parlamenti ülésszak megkezdése után az Alburnus Maior Egyesület és több más civil szervezet is kifogásokat fogalmazott meg a jogszabály ellen. Az ellenzők szerint a készülő törvény az RMGC érdekeit szolgálja, és megkönnyíti a verespatakihoz hasonló beruházások beindítását Romániában. A tervezetet a szenátus már elfogadta, jelenleg a képviselőház ipari szakbizottságának véleményére vár, mielőtt a plénum elé kerülne. |
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.