Verespatak a köbön

A jelek szerint megpecsételődött Verespatak sorsa, miután Traian Băsescu államfő néhány nap leforgása alatt másodszor tett hitet a ciántechnológiás beruházás megvalósítása mellett. Az elnök hétfőn este a közszolgálati televíziónak adott interjúban közölte, pragmatikus okokból támogatja a Fehér megyei településre tervezett aranybánya megnyitását: a valuták bizonytalansága miatt Romániának minél nagyobb aranytartalékra van szüksége. Rámutatott: a román nemzeti bank jelenlegi 103 tonnás aranytartalékát 200 tonnára kell növelni a következő években.

Rostás Szabolcs

2011. augusztus 24., 07:072011. augusztus 24., 07:07

Miközben titkosítása miatt mindeddig homály fedte a kanadai Gabriel Resources és a dévai Minvest bányavállalat között tíz évvel ezelőtt kötött szerződést, továbbá a két társaság nyolcvan-húsz százalékos részesedésével létrejött Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kitermelési jogának részleteit, Băsescu felfedte a megállapodás lényegét. Eszerint a verespataki arany- és ezüstbányászat nyomán a román államot négyszázalékos járadék illeti meg a kanadai vállalattal kötött szerződés értelmében, vagyis a kitermelésre váró 300 tonna aranyból Románia 12 tonnát, míg az 1600 tonna ezüstből 64 tonnát kaphat. Az államfő szerint a szerződés újratárgyalása esetén Bukarest ennél valamivel többet is kisajtolhat a kanadaiaktól.

Csakhogy Románia járadéka nyilvánvalóan alacsony a verespataki lelőhely gazdagságához, továbbá ahhoz képest, hogy mekkora környezeti kockázatot rejt magában az RMGC projektje. Az arany jelenlegi 1900 dolláros unciánkénti árfolyamán számolva a 300 tonna arany értéke mintegy 20 milliárd dollár, amiből a mostani szerződés szerint Románia mindössze 730 millió dollárt kapna. E téren tehát túlzónak és félrevezetőnek tűnik a kanadai–román cég ígérete, miszerint a bányaprojekt üzleti terve összesen négymilliárd dollár bevételt biztosít a nemzetgazdaságnak.

Az RMGC szerint 1,8 milliárd dollár gyarapítaná a központi költségvetést a társaság részvényei után járó osztalékokból, a bányajáradékból, adókból és illetékekből, további 2,4 milliárdot tenne ki ugyanakkor a cég által humán erőforrásokra, építkezésre, villamos energiára, anyagokra, szállításra, alkatrészekre és egyebekre fordított pénz.

Pajzos Csaba nagyváradi közgazdász szerint azonban a bányakoncesszió és a kitermelés feltételeit tartalmazó szerződés ismeretének hiányában nehéz megállapítani, mit kap a román állam a kitermelés után, illetve mit kell megvásárolnia. „Nem mindegy, hogy milyen jogokat gyakorol az RMGC, például termelni vagy szolgáltatni fog. Ha termelni, akkor valószínűleg piaci áron akarja majd eladni Romániának az aranyat, amiből az ország nem nyerhet. Ugyanakkor ha az állam adók és járulékok formájában remél majd bevételt ebből az üzletből, akkor szintén nem lehet arról beszélni, hogy Románia kedvezményezettje lenne ennek a megállapodásnak” – nyilatkozta a Krónikának a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdaság-tudományi karának adjunktusa. Pajzos hozzátette: 80 százalékos többségi tulajdonosként a kanadaiak minden jogot gyakorolnak az RMGC-ben, amelyben a román állam alkupozíciója lecsökken, ilyen körülmények között a szerződés sokkal inkább hátrányos Romániának – tekintve a ciántechnológia jelentette veszélyeket.

Traian Băsescu egyébként bejelentette azt is, hogy a verespatakin kívül a következő időszakban két másik aranybányát is megnyitnak Romániában, részleteket azonban nem volt hajlandó elárulni. Lapunkban azonban már két évvel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy egy szintén kanadai tulajdonú bányavállalat több mint harmincmillió tonna aranyércet kíván kitermelni tizenegy év alatt Déva mellett.

A Deva Gold Rt.-ben 80 százalékos részesedéssel bíró European Goldfields az RMGC-hez hasonlóan ciántechnológián alapuló színesfémbányát nyitna az Erdélyi-szigethegység déli peremén fekvő Felsőcsertésen, ahol becslések szerint 68 tonnára rúg az aranytartalék. Ugyanez a torontói tőzsdén jegyzett kanadai cég szerezte meg öt évvel ezelőtt a kitermelési jogot a Hunyad megyei Kisbányán nyugvó bányamezőn is, ahol az aranylelőhely meghaladja az ötven tonnát.

Alexandru Pătruţi, az Ásványkincsek Országos Ügynökségének elnöke tegnap az Adevărul napilapnak elmondta, ennek a két bányaberuházásnak az engedélyezése ugyanabban a szakaszban tart, mint a verespatakié, vagyis már csak a környezetvédelmi engedélyt kell megkapniuk a beruházóknak a kitermelés elkezdéséhez. Különben a felsőcsertési bányával kapcsolatosan Magyarország 2009 végén ismertette álláspontját Romániával, és – akárcsak nemrég a verespataki kitermelés kapcsán – leszögezte: elutasítja a ciántechnológiás beruházást.

Borbély László környezetvédelmi minisztert azonban nem hatják meg az újabb ciánkatasztrófától tartó budapesti kormány érvei, hiszen Magyarországnak nincs vétójoga a kérdésben. Az RMDSZ-es tárcavezető tegnap újfent közölte, csak abban az esetben javasolja jóváhagyásra a kormánynak a verespataki bánya megnyitását célzó projektet, ha a kitermelés nem lesz ártalmas a környezetre. Borbély elmondta, felhívta a beruházó figyelmét arra, hogy olyan szintre kell csökkentenie a cianidkoncentrációt, hogy ne legyen ártalmas a környezetre, továbbá az RMGC-nek a kitermelés első éveiben biztosítania kell 160 millió dollárt a régió élőhelyeinek helyreállítására. A miniszter tájékoztatása szerint miközben európai szinten a cianid legnagyobb megengedett koncentrációja 10 ppm (rész a millióban), arra kérte az amúgy 5 ppm-es ciánkoncentrációval számoló társaságot, hogy javasoljon megoldást a gyenge sav hatására bomló cianid koncentrációjának további csökkentésére. Mint ismeretes, a magyar kormány is azt kifogásolja többek között, hogy az RMGC terve nem teljesíti az EU csúcstechnológiáját, amely legtöbb 1 milligramm/liter ciánkoncentrációt engedélyez a zagytározóban.

Egyébként a verespataki bányaterv várható engedélyezése heves politikai nyilatkozatháborút robbantott ki Bukarestben. Traian Băsescu cáfolta Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) pártelnök állítását, miszerint azért támogatja a bányanyitást, mert „honorálni” szeretné a Gold Corporationtól kapott kampányfinanszírozást, sőt az államfő azt sugallta, hogy éppenséggel 2009-es elnökjelölt ellenfele, Mircea Geoană volt PSD-elnök részesült goldos támogatásban. Ponta tegnap ugyancsak tagadta, hogy a PSD vagy elődje RMGC-pénzekben részesült, a kanadai–román társaság ugyanakkor közleményben utasította vissza, hogy bármilyen pénzügyi kapcsolatban állna romániai pártokkal vagy politikusokkal.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 29., vasárnap

Jelentések helyett a valóság: „igen, Parajdon valakik hibáztak”

Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.

Jelentések helyett a valóság: „igen, Parajdon valakik hibáztak”
2025. június 29., vasárnap

Kidőlt fa okozta egy fiatalember halálát az erdélyi nagyvárosban

Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.

Kidőlt fa okozta egy fiatalember halálát az erdélyi nagyvárosban
2025. június 29., vasárnap

Elúszhat a Székelyföld első autópályájára szánt uniós pénz

Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.

Elúszhat a Székelyföld első autópályájára szánt uniós pénz
2025. június 29., vasárnap

Ég a megye szemétlerakója Szásztörpényben

Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).

Ég a megye szemétlerakója Szásztörpényben
2025. június 28., szombat

Lakástüzek: hogyan előzzük meg a tragédiát, mit tegyünk tűzvész esetén?

Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.

Lakástüzek: hogyan előzzük meg a tragédiát, mit tegyünk tűzvész esetén?
2025. június 28., szombat

Sóstó lehet a sóbánya helyén – Elégedetlen a parajdi medermunkálatokkal a gazdasági miniszter

A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.

Sóstó lehet a sóbánya helyén – Elégedetlen a parajdi medermunkálatokkal a gazdasági miniszter
2025. június 28., szombat

A Kis-Küküllő sótalanításáról határozott a vészhelyzeti bizottság

Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.

A Kis-Küküllő sótalanításáról határozott a vészhelyzeti bizottság
2025. június 28., szombat

Közel 13 millió liter vizet osztottak szét két hét alatt Maros megyében

A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.

Közel 13 millió liter vizet osztottak szét két hét alatt Maros megyében
2025. június 27., péntek

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között

„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között
2025. június 27., péntek

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján

Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján