2011. szeptember 14., 07:542011. szeptember 14., 07:54
„A törvényalkotó valószínűleg abból indult ki, hogy a munkanélküliek kapnak valamilyen állami támogatást, ám azt nem vették figyelembe, hogy nagyon sokan a munkanélküli- segély lejárta után sem jutnak álláshoz, és közben a szociális segélyt sem igényelhetik” – magyarázta az igazgató. Kelemen Tibor a háromszéki parlamenti képviselők figyelmét is felhívta a helyzetre, reméli, hogy módosítják a törvényt, hogy azok a munkanélküliek is kapjanak csomagokat, akiknek semmilyen más jövedelmük nincs. A tegnapi sajtótájékoztatón Kelemen Tibor ugyanakkor elmondta, Kovászna megyében 7,8 százalékos a munkanélküliségi mutató, több mint hétezer személy szerepel a nyilvántartásukban, de közülük 5900, tehát a 80 százalékuk nem kap már munkanélküliségi-segélyt. Kovászna megyében országos szinten a legmagasabb a nem támogatott, de nyilvántartásba vett munkanélküliek aránya, ez azzal magyarázható, hogy sok állástalant meggyőztek, maradjanak a rendszerben, mert pénzt ugyan nem kapnak, de részt vehetnek ingyenes tanfolyamokon.
Az ügynökség az év elejétől 29 különböző szakmában 54 tanfolyamot szervezett, amelyeken több mint ezer munkanélküli vett részt. Kelemen Tibor elmondta, a legnépszerűbbek a számítógépes képzések, és bár a munkaerőpiacon a varrónők iránt a legnagyobb kereslet, szinte senki nem akarja ezt a szakmát megtanulni. „Különböző kifogásokat keresnek, hogy nem látnak jól, életükben nem varrtak soha, nem laknak városban, így nem tudnak ingázni, de nem vállalnak munkát a nadrággyárakban” – mondta el az igazgató. Kelemen Tibor azt is elmondta, Kovászna megyében 1130 lej a havi bruttó átlagkereset, ami messze elmarad az országos átlagtól. Háromszéken évek óta nem emelkednek a fizetések, visszafogott üzemmódban, éppen csak szociális védelemre van berendezkedve a gazdaság – szögezte le az igazgató.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.