Fotó: MTI/Kiss Gábor
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program elsődleges célja az volt, hogy a szórványban, például itt, Dél-Erdélyben megerősítsük a magyar nemzetet, megerősítsük a gyerekekben, fiatalokban a magyar identitást, és mindent megtegyünk, hogy a magyarság meg tudjon maradni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Vajdahunyadon.
2023. július 17., 20:462023. július 17., 20:46
2023. július 18., 00:442023. július 18., 00:44
Potápi Árpád János a dél-erdélyi szórvány végvárának számító városban részt vett a magyar kormány támogatásával épült új magyar bölcsőde átadásán. „Köszönjük a dél-erdélyi magyaroknak azt a kitartást, amellyel a magyar nemzet részeként megmaradtak minden nehézség ellenére, hogy kitartottak a magyar anyanyelv, a magyar kultúra mellett” – idézte Potápi Árpádot az MTI. Az államtitkár a történelmi magyar egyházak munkáját is megköszönte. „Ez nem csak óvoda és bölcsőde, hanem mindenekelőtt római katolikus közösségi hely, ahol minden magyarra, szülőkre, nagyszülőkre is számítunk” – mondta.
Potápi Árpád János közölte, hogy a magyar kormány 3000 közösségi teret – plébániákat, parókiákat, templomokat – újít fel a Kárpát-medencében, és ezek fele Magyarország határain túl van. Közölte, a program keretében 250 új templom épült.
A 2016 decemberében indított Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében 155 új beruházást fejeztek be, és 730 meglévő épületet újítottak fel. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyarság csak úgy tud megmaradni, ha az intézményrendszert megerősítik, és ennek alapja a bölcsőde és az óvoda, melyekre később a gimnáziumi és egyetemi oktatás is épül. „Mivel szórványban vagyunk, nem csak a magyar gyerekekre számítunk, hanem a vegyes házasságban született gyerekekre is” – jelentette ki Potápi Árpád János, hozzátéve, hogy számtalan példa van arra is, hogy a többségi nemzethez tartozó gyermekeket is beiratnak a magyar csoportokba.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A magyar bölcsőde az Erdélyi Ferences Rendtartomány tulajdonában lévő telekre épült, mely ötven évre átengedte a használati jogát a vajdahunyadi római katolikus plébániának – közölte az MTI. A beruházás értéke 402 millió forint (1 lej 75 forint). A 2025 négyzetméteres telken 749 négyzetméter hasznos területű bölcsőde épült, földszinttel és manzárddal, utóbbin szolgálati lakásokat, vendégszobákat alakítottak ki. A bölcsőde két csoport, 20 gyerek befogadására alkalmas, az épületben két-két nappali foglalkoztató terem és hálóterem, fürdőszoba, egészségügyi szoba, konyha, tároló és irodahelyiségek vannak.
Mint ismert, ugyanez a Kolozs megyei Bánffyhunyadon román pártok ellenállása miatt nem működhetett, emiatt a tavaly – ugyancsak magyar állami finanszírozással – átadott óvodát idén ősszel a református egyház kezdi el működtetni.
Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök beszédében hangsúlyozta: a katolikus egyház mindig fontosnak tekintette az oktatási intézmények építését, támogatását a közösségért, melyet szolgál. Marton Ferenc, a Vas vármegyei közgyűlés alelnöke az utóbbi évtizedek legnagyobb eredményének nevezte a magyar bölcsődét. Szabó Ákos korábbi plébános a projekt kezdeteit idézte fel, hangsúlyozva, hogy „magyar gügyögőre volt szükség”, mivel a magyar szülők gyerekei már nem beszéltek magyarul. Zsargó János református esperes és Korom Imre plébános azt hangoztatta: aki bölcsődét épít, az reménykedve tekint a jövőbe.
A vajdahunyadi magyarság nevében Ferenczi István, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke köszönte meg a támogatást. „Nagyon sok ideig úgy tűnt, hogy itt felejtettek minket, de kiderült, hogy nem így van” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a vajdahunyadi magyarság bizakodva tekint a jövőbe és továbbra is építkezni szeretne. Az ünnepség a Hunyadi János-díjak átadásával, szalagvágással és áldással ért véget.
Magánóvodaként lát neki a református egyház Bánffyhunyadon a magyar állam finanszírozásával épült, a román többségű önkormányzat által megtorpedózott oktatási intézmény működtestésének – tudta meg a Krónika Jakab Mihály református lelkipásztortól.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.
Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.
A rendőrség gyanúja szerint egy Kolozs megyei férfi több késszúrással megölte feleségét, majd elmenekült a helyszínről.
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.
Sepsiszentgyörgyön augusztus 28–30. között zajlik az első MindFormers fesztivál, amely a tudomány, a művészet és a közösségi alkotás találkozási pontját kívánja megteremteni.
Háztetőmunkálatokat végző Maros megyei csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség. A két férfi házról házra járva vélhetően több személyt is becsapott.
Támogatja a Kolozs megyei önkormányzat a Mária-út népszerűsítését, a megyei tanács pénteki ülésén jóváhagyta a partnerségi megállapodást Kolozs megye és a Mária-út Egyesület Kolozs megyei fiókja között.
szóljon hozzá!