Az elmúlt évek alatt ugyanis bár számos beavatkozás is történt, az esővíz beszivárgása miatt nagymértékben károsodtak is a műemlék egyes részei. A civileknek egyelőre csak a sürgősségi beavatkozásra van lehetőségük, az épület jogi helyzete ugyanis nem tiszta, így nem lehet teljes felújítást eszközölni rajta.

Ezek közül hétnek a megmentésére tízezer eurós kölcsönt biztosít a pénzintézet a „7Most Endangered 2022” program keretében.

Oana Chirilă szerint amennyiben a romániai fürdő bekerül a hét támogatandó veszélyeztetett műemlék közé, az nemcsak a Szapáry-fürdőnek jelenthet mentőövet, hanem Herkulesfürdőnek is. Ez esetben ugyanis az európai szakemberek kiszállnak a helyszínre, és maguk felügyelik a helyreállítási, megerősítési munkálatokat, illetve tesznek javaslatokat az újabb munkálatokra.

– fogalmazott a bukaresti lapnak a projektvezető. Úgy vélte, ez a „pénzcsapokat” is megnyithatja a fürdőépület felújításához, ahhoz azonban először a romániai hatóságoknak kellene tisztázni az ingatlan jogi helyzetét. Az épület ugyanis jelenleg a herkulesfürdői polgármesteri hivatal, a terület azonban, amelyre épült, egy magáncég tulajdonában van, mely ellen csődeljárás indult. Ahhoz, hogy elkezdődhessen a felújítás, a bíróság ezt is a polgármesteri hivatalnak kell ítélje.

egy, a 8845 telefonszámra küldött SMS-üzenettel (az SMS szövegébe azt kell írni, hogy „Herculane) két eurónak megfelelő összeggel lehet támogatni a műemlékmentést.

A Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában élte aranykorát, de a Cserna folyó völgyében levő termálvízforrásokat már a rómaiak is ismerték, akik templomot és oltárt emeltek itt a meleg források isteneként tisztelt Herkulesnek. Az első fürdőt valószínűleg Traianus császár építtette. A település 1817-ben, I. Ferenc király látogatásakor kapta a nevét, ekkor már ismert volt balneoturizmusáról. A Herkules-szobrot 1847-ben Károly osztrák herceg ajándékozta a városnak hálából azért, mert sok katonája itt nyerte vissza egészségét. Nemcsak katonák, császárok és császárnék is megfordultak itt: I. Ferenc, II. József és I. Ferenc József osztrák császár, Karolina és a Sissiként is ismert Erzsébet császárné, I. Károly román és I. Sándor szerb király.

A kétszintes, lapos tetős épülettömböket időnként megszakítja hat, gúla alakú tetővel záródó épülettömb, illetve középen a főbejárat kupolás, előreugró előcsarnokos tömege, melyhez egy fahídon át lehet eljutni.