román nyelv, a kisebbségek esetében anyanyelv; idegen nyelvek; matematika, tudományok és technológia; digitális-információtechnológiai ismeretek; társadalmi és polgári ismeretek; vállalkozói, pénzügyi és jogi ismeretek; kulturális érzékenység és megnyilatkozás; a tanulás módjának elsajátítása.

Hasznosak a jogi információk

„Ez azt jelenti, hogy új kompetenciákat kell beiktatni a tantervbe, és nem azt, hogy új tantárgy kerül be a gyerekek órarendjébe, hiszen senki nem szeretné még inkább terhelni a diákokat” – fejtette ki az oktatási államtitkár. Kallós rámutatott, a törvénnyel

Ezeket már részlegesen most is taglalják az iskolában, hiszen ötödik osztályban tanítják a „kritikai gondolkodás és gyermekek jogai” tantárgyat, hatodik osztályban a „tolerancia és interkulturális nevelést”, hetedikben a „jogi és demokratikus állampolgári nevelést”, nyolcadikban pedig a „gazdasági, pénzügyi és vállalkozói nevelést”. Ezeket a tárgyköröket kell majd újabb elemekkel kibővíteni.

A következőkben megvizsgálják, miként lehet a gyerekek pénzügyi és jogi kompetenciáit a leghatékonyabban fejleszteni, a már meglevő tantervekbe beleszőni olyan tevékenységeket, amelyek ezeket a készségeket alakítják – részletezte a szakpolitikus. Hasznosnak tartja, hogy már az iskolában olyan pénzügyi és jogi információkhoz jutnak a diákok, melyeknek a mindennapi életben is hasznát veszik, különös tekintettel az online világ kihívásaira. Példaként említette, hogy

Sőt a diákokon keresztül el lehet érni a szülőket is, hiszen amikor a mostani felnőttek jártak iskolába, nem voltak ilyen elemek a tantervben, így most nehezebben igazodnak el az információk sűrűjében: például, hogy milyen előnyökkel és kockázatokkal jár egy hitelfelvétel – mutatott rá az államtitkár.

mi a különbség a zárt végű és nyílt végű befektetési alapok között, vagyis hogy az utóbbinak nincs meghatározott futamideje. De kevesen tudják, mi a kamatláb, az életjáradék, az örökjáradék, nem tudnak kamatot számolni – sorolta a közgazdász. Hangsúlyozta,

A fiatalok most könnyen elmennek „feketén” vagy „szürkén” dolgozni, nem tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy minimálbéren vannak bejelentve, ami lehet, hogy ezekben az években nem probléma, viszont nagyon fájó lehet, amikor nyugdíjminimumot kapnak. „Gyakorlati ismeretekre érdemes hangsúlyt fektetni, olyan egyszerű trükkökre, hogy listával kell menni elintézni a nagy bevásárlást, és csak azt megvásárolni, ami szerepel a listán.

– részletezte Szabó Árpád. Mint mondta, arra is gondot kellene fordítani, hogy a fiatalok tudják megvédeni magukat az esetleges átverésektől, internetes csalásoktól, rendelkezzenek alapvető internet biztonsági ismeretekkel, ne töltsenek le minden applikációt, ne kattintsanak rá mindenre, beleegyezve bármibe, kockáztatva, hogy kiürítik a bakszámlájukat. Olvassák el a szerződések kisbetűs részleteit, a különböző hivatalos értesítőket, hiszen a figyelmetlenségen ma már sokat lehet bukni.

Szabó Árpád példaként említette azt az amerikai édesanyát, aki a gyerekével bepótoltat az internetköltségbe, a kamasznak úgy kell beosztania a zsebpénzét, hogy erre is fussa. Ezzel alapvető ismeretekre tesz szert a gyerek, megtanulja, hogy költségeket kell fizetni, be kell osztani a jövedelmet, ha kölcsönt kell felvennie, kamatot számolnak fel. A közgazdász fontosnak tartja, hogy gyakorlatias, de ugyanakkor időtálló ismeretekre tegyenek szert a gyerekek az iskolában, mert feleslegesen tanítják meg nekik, hogy kell kitölteni egy fizetési meghagyást, az a tudás elavul, mire felnőnek.