Navracsics Tibor (mikrofonnal) hangsúlyozta, az egyetemek Európa vívmányai, és mindig szerves részei voltak az adott térségnek, az termelte ki őket
Fotó: Haáz Vince
Az egyetem ma már nem csupán elméleti kutatóközpont, nem a tudás elefántcsonttornya, hanem olyan intézmény, amelynek egyre inkább be kell kapcsolódnia az adott térség gazdasági, tudományos és kulturális életébe – mondta Magyarország területfejlesztési minisztere csütörtökön Tusnádfürdőn.
2023. július 20., 20:102023. július 20., 20:10
2023. július 20., 20:142023. július 20., 20:14
Navracsics Tibor Az egyetemek szerepe a területfejlesztésben című pódiumbeszélgetésen rámutatott: az általa vezetett tárca stratégiai partnerségeket köt az egyetemekkel a különböző térségek fejlesztésére. Elmondta: az egyetemeknek az adott térségre vonatkozóan specifikus tudással kell rendelkezniük, így gyakorlati szempontból hasznosak tudnak lenni a befektetők számára, és a stratégiakészítésben is segíteni tudnak. A miniszter a moderátori szerepet betöltő Pató Viktória Lilla kutató kérdésére válaszolva emlékeztetett, hogy 2010-től közigazgatási és igazságügyi miniszterként kiépítette a stratégiai partnerségi hálózatot az egyetemekkel, ami jól működött, most ez zajlik a területfejlesztés terén.
Navracsics Tibor az MTI szerint hangsúlyozta, hogy az egyetemek Európa vívmányai, és mindig szerves részei voltak az adott térségnek, az termelte ki őket. Azt is fontosnak tartotta, hogy ne vonják meg tőlük az uniós támogatást, hiszen Európa versenyképességéhez járulnak hozzá.
Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár közölte: az együttműködés lényege, hogy az egyetemek legyen a térség része, összekapcsolják azt a gazdasági szereplőkkel, a társadalom más szereplőivel, és ehhez ki kell alakítani a kompetenciákat. Hozzátette, lényeges szempont, hogy átalakították az egyetemek finanszírozását, így jövőre „minden második forint” meghatározott eredmények alapján jár. Az államtitkár arra is kitért: fontos, hogy a magyarországi egyetemek csak hiánypótló képzéseket indítsanak határon túl, melyek nem teremtenek konkurenciát a külhoni egyetemeknek. „A magyar identitású egyetemeket kell erősíteni, nem csak a diáklétszám, hanem oktatói-képzési szinten is” – idézte a távirati iroda Hankó Balázst.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja rámutatott: az egyetemeket azért hozza létre az állam, hogy legfelsőbb szinten leképezzék egy adott régió igényeit. „A munka világára képezünk fiatal szakembereket, ezt pedig csak akkor lehet jól csinálni, hogyha a területi igényeket be tudjuk gyűjteni” – mondta. Hozzáfűzte: a teljesítményindikátor azt méri, hogy az egyetem jól végzi-e az adott régióban a dolgát, be tud-e vonzani gazdasági szereplőket. Szerinte ez a modellváltás legnagyobb előnye, és már materializálódik. Arra is kitért, hogy a különböző egyetemekre más-más szempontrendszer van, hiszen „nem klónokat gyárt az állam”, hanem a régiók konkrét igényeit képezi le az egyetemeken keresztül.
Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora emlékeztetett: az erdélyi magyar magánegyetem alapításakor vita tárgya volt, hogy csak Kolozsváron vagy más városokban is létesüljenek karok, de Marosvásárhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy bevonása jó ötletnek bizonyult. Elmondta, a Székelyföldön van egy masszív elvándorlás Erdély és a világ más régióiba, amit az egyetemmel sikerült csökkenteni. Tonk Márton rávilágított: a Sapientiának egyformán kell figyelnie a Románia-szintű, „makró” célokra, illetve a magyar közösség céljaira, ami „egy mindennapi kötéltánc”, hiszen ezek sokszor ellentétesek.
Erdőtűz ütött ki szerda este a Cibles-hegység Arcer-csúcsának oldalán, közel a csúcshoz.
A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.
Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. A magyar diákszövetségek vezetői rámutattak, a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, európai szintű oktatás felé vezető úton.
Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.
Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.
Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.
Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.
Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.
Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
szóljon hozzá!