Gyümölcstermesztés a fókuszban. 40 fás Tündérkertet létesítenek a Kallós Zoltán Alapítványnál
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány
A hagyományos gyümölcstermesztés fellendítése céljából 40 fás Tündérkertet létesítenek szeptember 18-án a Kolozs megyei Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítványnál, az esemény keretében elültetik Petőfi körtefáját is – vagyis annak a székelykeresztúri fának az „utódját” amely alatt utoljára verset írt a költő. A válaszúti esemény jelentőségéről, az alapítvány keretében működő mezőgazdasági oktatásról Balázs-Bécsi Gyöngyit, a Kallós Zoltán Alapítvány elnökét kérdeztük.
2023. szeptember 10., 17:182023. szeptember 10., 17:18
Elültetik a Kolozs megyei Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítványnál Petőfi körtefáját a költő születésének bicentenáriuma alkalmából, a szeptember 18-i esemény keretében Tündérkertet is avatnak, amelynek létrehozásával a tangazdaság és a hagyományos gyümölcsészeti módszerek újraélesztését célozzák. Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke a Krónika megkeresésére elmondta,
Tangazdaság is működik a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány égisze alatt
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány
A Magyarországról indult Tündérkert-mozgalom a régi őshonos gyümölcsfajták megőrzésével foglalkozik, s mára Kárpát-medence-szerte elterjedt: elindítói – Szarvas József színész, Kovács Gyula pórszombati erdész, pomológus, valamint Ambrus Lajos író – a gazdag, de pusztuló vidéki világ gyümölcsfajtáinak megőrzését tűzte ki célul több mint tíz évvel ezelőtt. A szeptember 18-esemény keretében
A népzenei, népművészeti hagyományok ápolására is nagy hangsúlyt fektetnek az alapítványnál
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány
„A Kallós Zoltán Alapítványnál több mint tíz éve működik a mezőgazdasági szakképzésünk, biogazdálkodási szakiránnyal. Elsősorban az a célunk a mezőgazdasági szakképzéssel, hogy mezőségi falvakból nyolcadik osztályt végzett diákokat fogadunk, akik egyébként nem tanulnának tovább, viszont ha szakmát kapnak a kezükbe, akkor itthon tudnak maradni, másrészt pedig meg tudják dolgozni a földeket” – mondta Balázs-Bécsi Gyöngyi.
Földközelben. A földművelés, mezőgazdaság fortélyait is megismertetik a gyerekekkel
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány
Rámutatott, nagyon
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány
„A Tündérkert számunkra azért is lényeges, mert őshonos fákat – almát, szilvát, körtét – tudunk visszatelepíteni ide, erre a környékre” – mondta az alapítvány elnöke. Kérdésünkre arra is kitért, hogy az alapítvány célja az is, hogy minden gyerek, aki elvégzi az iskolát, vigyen magával haza ezekből a fákból. „Mezőgazdasági szakképesítésünkben az elmúlt években 130 gyereket engedtünk el, akik mintegy húszezer gyümölcsfát ültettek el Mezőségen, hiszen mindenki előkészítette és megcsinálta magának otthon a kis gyümölcsösét. Van intenzív gyümölcsösünk is, mert a modern technikával is meg kell ismertetni a gyerekeket, viszont nagyon fontos a Kallós Zoltán Alapítvány számára, hogy névadónk, a néprajzkutató szellemében a hagyományos mezőgazdálkodást, a hagyományos fajtákat is megismerjék, előnyben részesítsék a következő nemzedékek” – mondta Balázs-Bécsi Gyöngyi.
Fellendítik a hagyományos gyümölcstermesztést a Kolozs megyei Válaszúton
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány
Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a Kallós Zoltán Alapítvány keretében működő mezőgazdasági szakképzés sikeresnek bizonyul, hiszen az ott végzett gyerekek később megpróbálnak otthon boldogulni, tehát ilyen értelemben valóban eredményes az immár több mint tíz éve tartó fáradozásuk. A mezőgazdasági szakiskola 2013-ban nyílt meg,
Az állattenyésztés, állatgondozás oktatását is vállalja a Kallós Zoltán Alapítvány
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány
A diákok olyan elméleti és gyakorlati tudást szereznek, amelynek segítségével megélhetést biztosító gazdálkodást indíthatnak vagy folytathatnak a családi birtokon. 2016-ban a Kolozs megyei Felsőtökön a Kallós Zoltán Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre a tangazdaság, ahol valamennyi mezőgazdasági folyamatot láthatják és kipróbálhatják a diákok. A tangazdaság folyamatosan bővül: területileg, felszereltségben, és állatállományban egyaránt. A területen lévő, teljes körűen felújított Almási-kúriában kaptak helyet a tanulók számára kialakított többfunkciós termek, konyha, hálószobák, és pince. Saját gépparkkal is rendelkezik, amellyel minden fontos termelési folyamat is megvalósítható.
Összegyűjtik a szórványban élő gyerekeket. A Kallós Zoltán Alapítvány épülete a mezőségi faluban
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány
A Petőfi 200 emlékév alkalmából a Magyar Kulturális Alap kezdeményezéséhez csatlakozva ültetik el Válaszúton Petőfi körtefáját, így tiszteleg az alapítvány a költő emléke előtt.
A csemete a költő székelykeresztúri, az 1960-as években kipusztult körtefájából származik, amelynek genetikája kalandos úton-módon maradt fenn. Az emlékév keretében számos településen elültették már Petőfi körtefáját. „A Kallós Zoltán Alapítvány gondozza a 2018-ban elhunyt Kallós Zoltán örökségét, hagyatékát. Mindenképp az értékmegőrzés áll a tevékenységünk középpontjában: Válaszút az a hely, ahol a magyar kultúrához tartozó értékeket hangsúlyosan igyekszünk megtartani. És nemcsak a népművészet terén, hanem kultúránk minden területén. Ugyanakkor lényegesnek tartjuk felhívni a figyelmet gyökereink ápolására” – mondta az alapítvány elnöke.
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány
Úgy fogalmazott, ebbe a szellemiségbe illeszkedik Petőfi körtefájának elültetése is, hiszen a költő életműve szintén fontos kincse a magyar irodalomnak, de nemcsak.
Mintegy megerősíti az értékőrzés szellemiségét” – mondta az alapítvány elnöke.
Hagyományőrzés a mezőségi településen a Kallós Zoltán Alapítványnál
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány
Hozzátette, a Mezőségen, szórványban ennek a szellemiségnek különösen hangsúlyos a jelentősége.
Szórványtábort szerveznek minden évben a környékbeli szórványtelepülések számára, oda is több mint száz gyerek érkezik, de a népdal- és népzenekincset népszerűsítő rendezvényeikre, vetélkedőkre, seregszemlékre szintén rengeteg gyerek jelentkezik a környékről – több százan is. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató 1992-ben hozta létre az alapítványt. Szállóigévé vált mondása ,,Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk” az intézmény mottója.
„Kertész leszek, fát nevelek”. Előtérbe helyezik Válaszúton a tangazdaság fejlesztését, a hagyományos gyümölcsészeti módszereket
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány
Amint honlapján szerepel,
„Missziónk a magyar népi kultúra továbbörökítése, a szórványmagyarság összefogása, erősítése, Kallós Zoltán hagyatékának gondozása, és az erdélyi népi hagyományok megőrzése, ezek átadása a fiatal nemzedékeknek. Tudjuk, megmaradásunk titka anyanyelvünk ápolása mellett az énekelt és táncolt kultúrában rejlik. Munkánk bizonyítja, hogy ez a tárgyi és szellemi hagyaték felfrissített tartalommal átörökíthető. Ezért hisszük, hogy mindazok, akik betérnek Válaszútra olyan útravalót kapnak, ami értékét vesztett korunkba támpont, követendő értékrendet tükröz” – olvasható az alapítvány bemutatkozásában a honlapon.
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány
Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány
Búzaösszeöntő ünnepséget tartottak szombaton a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében a Kolozs megyei Válaszúton, a rendezvénynek a Kallós Zoltán Alapítvány adott otthont.
Végéhez közeledik a válaszúti Bánffy-kastély európain uniós alapokból finanszírozott felújítása, az épületegyüttes nem csak Kolozs megye, de egész Erdély különleges ékköve és büszkesége lesz
.
Idén is verses-zenés megemlékezést, fáklyás felvonulást szervezett a kincses városban a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.
A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.
Bár még csak október van, idén már másodszor szorul javításra a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő, idén március végén átadott gyorsforgalmi út.
A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta két már megkezdett vasúti beruházás, a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki és a Karánsebes–Temesvár–Arad, összesen több mint 320 kilométeres vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását.
A román köztévé marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Horațiu Sermășan ellen eljárást indított a csatorna fegyelmi bizottsága, amiért a helyhatósági választások eredményéről szóló tudósításában azon sajnálkozott, hogy „nem közülünk való” jelölt nyert.
Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.
Egy hat méter mély kútba zuhant és életét vesztette egy férfi a Hargita megyei Kissolymoson.
Hét házkutatást tartanak a gépkocsijába rejtett robbanószerkezettel három évvel ezelőtt megölt Ioan Crișan aradi üzletember elleni merénylet ügyében – jelentette be szerdán reggel a rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!