Tündérkertet avat és elülteti Petőfi körtefáját a Kallós Zoltán Alapítvány a Kolozs megyei Válaszúton

Elültetik a Kolozs megyei Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítványnál Petőfi körtefáját a költő születésének bicentenáriuma alkalmából, a szeptember 18-i esemény keretében Tündérkertet is avatnak, amelynek létrehozásával a tangazdaság és a hagyományos gyümölcsészeti módszerek újraélesztését célozzák. Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke a Krónika megkeresésére elmondta,

a mezőségi szórványban mezőgazdasági szakképzést is működtetnek, így nagy jelentőségű az alapítvány számára a Tündérkert létesítése.

A Magyarországról indult Tündérkert-mozgalom a régi őshonos gyümölcsfajták megőrzésével foglalkozik, s mára Kárpát-medence-szerte elterjedt: elindítói – Szarvas József színész, Kovács Gyula pórszombati erdész, pomológus, valamint Ambrus Lajos író – a gazdag, de pusztuló vidéki világ gyümölcsfajtáinak megőrzését tűzte ki célul több mint tíz évvel ezelőtt. A szeptember 18-esemény keretében

40 őshonos és tájfajta gyümölcsfacsemete érkezik Válaszútra, amelyeket Kovács Gyula pomológus oltott az általa gyűjtött és kapott Kárpát-medencei oltóágakból. Ezek a fák az első példányai egy újonnan létrejövő Tündérkertnek Válaszúton.

„A Kallós Zoltán Alapítványnál több mint tíz éve működik a mezőgazdasági szakképzésünk, biogazdálkodási szakiránnyal. Elsősorban az a célunk a mezőgazdasági szakképzéssel, hogy mezőségi falvakból nyolcadik osztályt végzett diákokat fogadunk, akik egyébként nem tanulnának tovább, viszont ha szakmát kapnak a kezükbe, akkor itthon tudnak maradni, másrészt pedig meg tudják dolgozni a földeket” – mondta Balázs-Bécsi Gyöngyi.

Rámutatott, nagyon

fontos számukra, hogy a mezőgazdálkodás minden területéhez értsenek a fiatalok, tehát az oktatás tulajdonképpen gazdaképzés is egyben: gyümölcsfákat tudnak metszeni, oltani, karbantartani, állattenyésztéssel, zöldségtermesztéssel foglalkoznak – ily módon a mezőgazdaság minden szeletébe belekóstolnak.

„A Tündérkert számunkra azért is lényeges, mert őshonos fákat – almát, szilvát, körtét – tudunk visszatelepíteni ide, erre a környékre” – mondta az alapítvány elnöke. Kérdésünkre arra is kitért, hogy az alapítvány célja az is, hogy minden gyerek, aki elvégzi az iskolát, vigyen magával haza ezekből a fákból. „Mezőgazdasági szakképesítésünkben az elmúlt években 130 gyereket engedtünk el, akik mintegy húszezer gyümölcsfát ültettek el Mezőségen, hiszen mindenki előkészítette és megcsinálta magának otthon a kis gyümölcsösét. Van intenzív gyümölcsösünk is, mert a modern technikával is meg kell ismertetni a gyerekeket, viszont nagyon fontos a Kallós Zoltán Alapítvány számára, hogy névadónk, a néprajzkutató szellemében a hagyományos mezőgazdálkodást, a hagyományos fajtákat is megismerjék, előnyben részesítsék a következő nemzedékek” – mondta Balázs-Bécsi Gyöngyi.

Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a Kallós Zoltán Alapítvány keretében működő mezőgazdasági szakképzés sikeresnek bizonyul, hiszen az ott végzett gyerekek később megpróbálnak otthon boldogulni, tehát ilyen értelemben valóban eredményes az immár több mint tíz éve tartó fáradozásuk. A mezőgazdasági szakiskola 2013-ban nyílt meg,

8. osztály után az ide beiratkozó tanulók bentlakásos rendszerben hároméves képzésen vehetnek részt, amelynek kimeneti feltétele a szakdolgozat megírása és a sikeres gyakorlati vizsga letétele.

A diákok olyan elméleti és gyakorlati tudást szereznek, amelynek segítségével megélhetést biztosító gazdálkodást indíthatnak vagy folytathatnak a családi birtokon. 2016-ban a Kolozs megyei Felsőtökön a Kallós Zoltán Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre a tangazdaság, ahol valamennyi mezőgazdasági folyamatot láthatják és kipróbálhatják a diákok. A tangazdaság folyamatosan bővül: területileg, felszereltségben, és állatállományban egyaránt. A területen lévő, teljes körűen felújított Almási-kúriában kaptak helyet a tanulók számára kialakított többfunkciós termek, konyha, hálószobák, és pince. Saját gépparkkal is rendelkezik, amellyel minden fontos termelési folyamat is megvalósítható.

A Petőfi 200 emlékév alkalmából a Magyar Kulturális Alap kezdeményezéséhez csatlakozva ültetik el Válaszúton Petőfi körtefáját, így tiszteleg az alapítvány a költő emléke előtt.

A csemete annak a gyümölcsfának a továbboltott ivadéka, amely alatt Petőfi feltehetően az utolsó versét írta.

A csemete a költő székelykeresztúri, az 1960-as években kipusztult körtefájából származik, amelynek genetikája kalandos úton-módon maradt fenn. Az emlékév keretében számos településen elültették már Petőfi körtefáját. „A Kallós Zoltán Alapítvány gondozza a 2018-ban elhunyt Kallós Zoltán örökségét, hagyatékát. Mindenképp az értékmegőrzés áll a tevékenységünk középpontjában: Válaszút az a hely, ahol a magyar kultúrához tartozó értékeket hangsúlyosan igyekszünk megtartani. És nemcsak a népművészet terén, hanem kultúránk minden területén. Ugyanakkor lényegesnek tartjuk felhívni a figyelmet gyökereink ápolására” – mondta az alapítvány elnöke.

Úgy fogalmazott, ebbe a szellemiségbe illeszkedik Petőfi körtefájának elültetése is, hiszen a költő életműve szintén fontos kincse a magyar irodalomnak, de nemcsak.

Mintegy megerősíti az értékőrzés szellemiségét” – mondta az alapítvány elnöke.

Hozzátette, a Mezőségen, szórványban ennek a szellemiségnek különösen hangsúlyos a jelentősége.

Balázs-Bécsi Gyöngyi azt is elmondta, hogy az alapítvány bentlakásos rendszerében 117 gyerekkel foglalkoznak, a nyári táboraikban több mint ezren megfordulnak.

Szórványtábort szerveznek minden évben a környékbeli szórványtelepülések számára, oda is több mint száz gyerek érkezik, de a népdal- és népzenekincset népszerűsítő rendezvényeikre, vetélkedőkre, seregszemlékre szintén rengeteg gyerek jelentkezik a környékről – több százan is. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató 1992-ben hozta létre az alapítványt. Szállóigévé vált mondása ,,Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk” az intézmény mottója.

Amint honlapján szerepel,

a Kallós Zoltán Alapítvány széleskörű, több lábon álló intézmény, amelynek három fő tevékenységi része van: oktatási tevékenység, közművelődési tevékenység, és a névadó néprajzi gyűjteményének gondozása.

„Missziónk a magyar népi kultúra továbbörökítése, a szórványmagyarság összefogása, erősítése, Kallós Zoltán hagyatékának gondozása, és az erdélyi népi hagyományok megőrzése, ezek átadása a fiatal nemzedékeknek. Tudjuk, megmaradásunk titka anyanyelvünk ápolása mellett az énekelt és táncolt kultúrában rejlik. Munkánk bizonyítja, hogy ez a tárgyi és szellemi hagyaték felfrissített tartalommal átörökíthető. Ezért hisszük, hogy mindazok, akik betérnek Válaszútra olyan útravalót kapnak, ami értékét vesztett korunkba támpont, követendő értékrendet tükröz” – olvasható az alapítvány bemutatkozásában a honlapon.

Búzagyűjtő és -összeöntő napot rendeztek a mezőségi Válaszúton

Búzaösszeöntő ünnepséget tartottak szombaton a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében a Kolozs megyei Válaszúton, a rendezvénynek a Kallós Zoltán Alapítvány adott otthont.

Egész Erdély különleges ékköve lesz a válaszúti Bánffy-kastély, végéhez közeledik a Kolozs megyei épületegyüttes felújítása

Végéhez közeledik a válaszúti Bánffy-kastély európain uniós alapokból finanszírozott felújítása, az épületegyüttes nem csak Kolozs megye, de egész Erdély különleges ékköve és büszkesége lesz

.