A gyógypedagógiának vannak olyan formái, melyeket csak szemtől szemben lehet végezni
Fotó: Facebook/Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája
A járványhelyzet nem csak a többségi iskolákban határozza meg a mindennapokat. A korábbi korlátozások ugyanúgy vonatkoztak a speciális nevelési igényű gyerekek oktatására is. A legnagyobb kihívásokról Gherman Cristina, a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának gyógypedagógusa beszélt a Krónikának.
2021. november 16., 13:422021. november 16., 13:42
2021. november 16., 13:442021. november 16., 13:44
A koronavírus-járvány berobbanása „szabadeséses” helyzet volt mindenkinek. Gherman Cristina elmondása szerint nem voltak felkészülve az infrastruktúra terén, bizonyos tanácsadási mechanizmusaik nem voltak bejáratva egyes családokkal. Tavaly március közepén mindenkit haza kellett küldeni: külön szervezést igényelt, hogy minden gyermekért eljöjjenek a hozzátartozók. Emellett a mindennapi kommunikációban is nehézséget okozott, hogy egyes családoknál telefonjel sem volt. Hiszen 2020-ig a világ legfejlettebb részein sem létezett 100 százalékos online gyógypedagógia.
– ismertette a gyógypedagógus.
Hangsúlyozta, hogy az online oktatás teljesen szembemegy mindazzal, ahogy a speciális nevelési igényű gyerekek fejlődnek, tanulnak, megtapasztalják a világot. A Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája mindenki rendelkezésére álló módszerek alapján próbálta kihozni a maximumot, hogy biztosítani tudja diákjai továbbtanulását. Bizonyos oktatási „szoftokat” vezettek be, és különböző pályázatokra jelentkeztek, hogy eszközöket adjanak a gyerekek kezébe.
– érzékeltette a helyzetet Gherman Cristina.
Azt is elmondta, hogy az egészségesen fejlődő gyerekekkel ellentétben, a speciális nevelési igényű gyerekek esetében az életre nevelődés, az önállóságban fejlődés is a tanulás folyamatait jelentik, melyet az iskola kismillió eszközeivel próbálnak élvezhetően, kihívásokkal, megerősítéssel fejleszteni. Ám ezek a gyerekek hazakerültek egy olyan környezetbe, ahol nincsenek meg az eszközök, se gyógypedagógus, se túlképzett gyógypedagógus szülő.
– hívta fel a figyelmet a gyógypedagógus.
Annak köszönhetően, hogy a legtöbb szülő Facebook-használó vagy jelen van valamilyen közösségi oldalon, a kisgyerekek esetében sikerült megszervezni a közvetett oktatást, a tanácsadásszerű, szülő által kísért fejlesztő foglalkozásokat. A nagyobb gyerekeknek pedig „hazaküldték” a házi feladatot.
Fotó: Facebook/Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája
„Az egyik gyermekünk szomszédja helyi tanácsos. Felhívott és megkérdezte, hogy ő segíthet-e a mellette lakó kisfiúnak. Ez a nő márciustól júniusig – a munkaprogramja után – másfél órát tanult az én diákommal. Megértette, hogy ilyen környezetben ez a kisfiú nem rúg labdába, és az idő úgy fog eltelni fölötte, hogy nem lesz belőle semmi haszon” – idézte fel Gherman Cristina. A besegítő nőt „kiképezték” kihelyezett gyógypedagógusnak. Elmondták neki, hogy milyen jellegű feladatokat kell elvégezni, valamint arra is „megtanították”, hogy nem az a segítség, ha elárulja a gyermeknek a választ, hanem ha például megpróbál háromféleképpen feltenni egy kérdést vagy szemléltetni.
A Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának gyógypedagógusa elmondta, hogy
Ugyanakkor voltak olyan gyerekek is, akiket érdemben nem tudtak elérni, mert a család nem reagált a hívásokra. Mindent összevetve a csoportok zöménél működött a távoktatás.
„Az én csoportomnál működött az online oktatás, a frontális tevékenységek, amelyekhez interaktív anyagok vannak. Minden gyerek ott van, mindenki szóhoz jut, mindenki elvégzi a feladatát. Értelmi akadállyal és járulékos sérülésekkel élő gyerekekről lévén szó, kiemelném, hogy saját jegyzeteik is voltak. Mindenki a saját füzetét önálló módon tudta használni” – közölte Gherman Cristina.
Szóvá tette, hogy az államtól semmilyen támogatást nem kaptak, habár a speciális nevelési igényű gyermekek fejlődése különleges elbírálást érdemelne, amikor az oktatás prioritásait tárgyalják. Egy évet váratott magára az a felismerés, hogy a speciális oktatásban a nagyobb gyerekeket is vissza kell engedni az iskolába. Így a pandémia ideje alatt a speciális igényű gyerekek oktatása többszörösen kiszolgáltatott helyzetbe került.
A korábban felsorolt nehézségeken kívül ott volt a törvényhozás, amely egyáltalán nem figyelt rájuk: olyan mértékű szükséglethalmazt hagytak lefedetlenül, hogy a gyógypedagógusok nem tudtak hirtelen reagálni a helyzetre.
„Én nagyon hálás vagyok, hogy az osztályommal már hatodik éve lehettünk együtt. Hosszú utat tettünk meg közösen, nagyon erős kapcsolat köt minket össze. A kooperáció teljesen »készpénz« számunkra. Csak meg kellett keresnünk a módját annak, hogy mindennap találkozhassunk és együttműködjünk, mert az egy pillanatra sem volt kérdéses, hogy ők vajon élnének-e a lehetőséggel” – jellemezte a pandémiás időszakot Gherman Cristina.
Panelbeszélgetést szervez Kolozsváron a Valláskutató Intézet az egyházak szervezési gondjairól, a közösségépítők előtt álló kihívásokról, a digitális gyülekezetek témájáról.
Az Arad megyei törvényszék elrendelte 11 személy előzetes letartóztatását és két személy házi őrizetbe helyezését kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt.
Előzetes letartóztatásba helyezte szerdán este a legfelsőbb bíróság a három évvel ezelőtti aradi robbantás során megölt üzletember, Ioan Crișan lányát, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő adott megbízást a merénylet elkövetésére.
A Magyarok Kenyere a Jövőért ösztöndíjprogramban 25 felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági és anyaországi fiatal agrárszakembert díjaztak.
Hosszas „titkolózás” után végre kiderült, milyen díjszabásokkal működtethetik majd Kolozsvár első Park and Ride (parkolj és utazz) típusú, azaz P+R parkolóját.
A Máramaros megyei hegyimentő szolgálat (Salvamont) munkatársai szerda hajnalban megtaláltak a Máramarosi-havasokban egy ukrán állampolgárt, aki öt napot töltött a hegyekben a Romániába jutása után.
Temesvárnak új megközelítést kell alkalmaznia, a stratégiai autonómiát – jelentette ki kedd esti eskütételén Dominic Fritz újraválasztott polgármester.
Egy 40 MW teljesítményű napelemparkot helyeztek üzembe az Aradtól tíz kilométerre északkeletre fekvő Újpanád községben. A beruházó osztrák tőkéjű vállalat két másik Arad megyei településen tervez hasonló, zöldenergiát termelő telepet létesíteni.
A hideg beállta óta először volt szükség hóeltakarítási munkálatokra Hargitafürdőn és a Bucsin-tetőn, miután a térségben kedd este havazni kezdett.
Hamis riasztásért 2000 lejre bírságoltak egy Maros megyei nőt, mert a 112-es segélyhívó számon valótlan bejelentést tett a hatóságoknak arról, hogy egy férfi fejszével fenyegeti.
szóljon hozzá!