Tusványosi közös nótázás
Fotó: Haáz Vince
A magyar kormány által működtetett harmincféle családtámogatás jelentős részéhez a külhoni magyarság is hozzáfér – mutatott rá a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára pénteken Tusnádfürdőn.
2023. július 21., 21:132023. július 21., 21:13
2023. július 21., 21:212023. július 21., 21:21
Beneda Attila a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Csíki Anyák Egyesülete által működtett rendezvénysátrában a magyar gyermekek és magyar családok jövőjéről rendezett kerekasztal-beszélgetésen vett részt, amelynek címét – Egy vérből valók vagyunk – a Tusványos idei nagyszínpados koncertprogramját szombat este záró Ismerős Arcok közismert dalszövegéből kölcsönözték a szervezők. Rámutatott: a magyar kormánynak a családpolitika terén a legfontosabb hivatása az, hogy támogassa a nemzet fenntartását, segítsen leküzdeni a népesedési akadályokat, és a magyar családokra zúduló hihetetlen terheket, nehézségeket.
Az MTI által idézett Beneda kifejtette: a magyarságot a keveredő társadalmak világában a kultúrája tartja össze. A „rendkívüli gazdagsággal bíró magyar nyelv”, a művészetek, a zene, a tudomány mellett a helyettes államtitkár ezek közé sorolta az olyan történelmi tapasztalatok miatt kialakult szokásokat is, mint például az, hogy a magyar emberek szeretik, ha van saját otthonuk, idegenkednek a bérlakásoktól.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke a beszélgetésen a szervezet egy friss, reprezentatív felmérésének eredményeit ismertette, amelyben azt vizsgálták: hogyan viszonyulnak az anyaországi magyarok a külhoni magyarokhoz, mennyire erős a kötődés. A legnagyobb, csaknem teljes egyetértés azt az állítást övezte, amely szerint „minden magyar gyermek kincs, bárhol szülessen a világon”. Az anyaországi magyaroknál nagyjából tízből nyolc ember azt gondolja, hogy „mi, magyarok összetartozunk, bárhol is éljünk a világon, fontos, hogy kultúránk és nyelvünk összeköt minket”.
Abban is a nagy többség egyetértett, hogy az elcsatolt területeken élő magyarokat a helyben maradásban kell segíteni. Beneda Attila emlékeztetett: a Minden magyar gyermek kincs a mottója a 2018-ban elindított Köldökzsinór programnak, amelynek lényege, hogy két magyarországi támogatási forma az anyasági támogatás és a babakötvény ugyanolyan feltételekkel igényelhető határon kívül is, ha legalább az egyik szülő magyar. Ezt eddig 50 ezer külhonban született gyerek után igényelték, kétharmaduk a Kárpát-medencében született, 25 ezer Erdélyben. Itt népszerű a támogatás, és általában a gyermek anyakönyveztetését is elindítják. A második legtöbb igény Németországból, azt követen Ausztriából jött.
Fotó: Haáz Vince
Csép Andrea Éva parlamenti képviselő, az RMDSZ nőszervezetének ügyvezető elnöke a magyar érdekképviselet azon kezdeményezéseiről beszélt, amelyekkel a román joggyakorlatba próbálnak átültetni sikeres magyar családvédelmi intézkedéseket. Beszámolt arról is, hogy egyik törvénymódosító kezdeményezésének eredményeképpen pénteken hirdette ki az államfő azt a törvénymódosítást, amely szerint a munkaadónak lehetővé kell tennie, hogy az alkalmazott – kérésre– havonta négy napot otthonról dolgozhasson, ha 11 évesnél fiatalabb gyereke van, és az otthoni munkavégzésre a munkaszerződés lehetőséget ad. A beteg gyerek felügyeletéért járó táppénz (romániai szóhasználattal betegszabadság) igénylésénél a korhatár 7-ről 12 évre emelkedett.
Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a szövetséghez közel 100 szervezet tartozik Magyarországról, Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és a Délvidékről. Úgy értékelte: a magyar kormány családpolitikája példaértékű, ezeket a kezdeményezéseket a külhoni vidékeken is népszerűsítik.
Újabb állami kezdeményezés kínál legtöbb tízezer lejes támogatást a polgároknak: a kályhaprogram új, energiatakarékosabb fa-, brikett- vagy pellettüzelésű fűtőkészülék beszerzésére ösztönzi 27 megye csaknem 900 hegyvidéki településének lakosságát.
Bezáratta csütörtök délelőtt a kolozsvári Széchenyi téri (Mihai Viteazul) piacot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
szóljon hozzá!