Lovász László matematikus tiszteletbeli doktorrá avatását követően előadást tartott a kolozsvári egyetemen
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem csütörtökön ünnepélyes keretek között tiszteletbeli doktorrá (Doctor Honoris Causa) avatta Lovász László akadémikust, egyetemi tanárt, Abel-díjas matematikust Kolozsváron. A felsőoktatási intézmény Aula Magnájában tartott eseményen Kristály Sándor egyetemi tanár méltatta Lovász László tudományos eredményeit.
2022. november 10., 19:442022. november 10., 19:44
2022. november 11., 18:132022. november 11., 18:13
A matematikusok Nobel-díjaként számontartott Abel-díjjal kitüntetett Lovász László akadémikus, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tagja személyesen vette át csütörtökön a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) legrangosabb szakmai elismerését. Az eseményt – amely kizárólag angol nyelven zajlott – Adrian Petrușel, az intézmény rektorhelyettese nyitotta meg, a kitüntetettet Kristály Sándor matematikus, a BBTE oktatója méltatta. Az 1948-ban Budapesten született Lovász Lászlónak csupán a legismertebb, legjelentősebb tudományos eredményeit emelte ki, elsősorban a gráfokhoz kapcsolódó sejtéseit és azok igazolását. Kristály Sándor ismertette Lovász László karrierjének legfontosabb állomásait, kiemelve, hogy 1985-ben, 31 éves korában legfiatalabbként választották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává.
A laudáló felsorolta Lovász László legfontosabb elismeréseit is, például a Magyar Corvin-láncot, a Széchenyi-díjat, a Kiotó-díjat, hangsúlyozva, hogy 2021-ben megkapta a Magyar Szent István-rendet is, a magyar állam legrangosabb kitüntetését. Szintén tavaly életműve mintegy csúcspontjaként elnyerte a matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat.
Kristály Sándor kiemelte,
Hozzátette, tagadhatatlan, hogy a kutató személye és eredményei az idén 150 éves BBTE története, oktatási missziója szempontjából is kiemelkedőek.
Lovász László tiszteletbeli doktorrá avatását az egyetem kórusa kísérte, az ünnepélyes pillanatot a kutató tudománynépszerűsítő előadása követte. A kórus négy nyelven – magyarul, románul, németül és angolul – énekelte el az Örömódát.
A körülbelül félórás értekezésben a kutató – akinek számos eredménye közül kiemelkedik a gyenge perfekt gráf sejtés igazolása, a Kneser-gráfokra vonatkozó sejtés bizonyítása, illetve a Lovász-féle lokális lemma, a Lovász-féle bázisredukciós algoritmus: a Lenstra–Lenstra–Lovász (LLL)-algoritmus, valamint a konvex testek és rácsok algoritmikus elméletének kidolgozása – laikusok számára is érthetően beszélt a gráfokról, illetve a hozzájuk szorosan kapcsolódó hálózatokról.
A gráfelmélet alapfogalma a gráf, ami egy olyan struktúra, ami csúcsokból vagy szögpontokból és élekből áll, minden él két (esetleg egybeeső) csúcs között fut – az ismert példában a hidak az élek, a pontok pedig azok a városrészek, amelyeket összekötnek.
Beszélt a téma olyan jeles kutatóinak eredményeiről, mint König Dénes, Erdős Pál, Pósa Lajos, illetve kiemelte, hogy a gráfelmélet – Charles Pierre Trémaux, Mr. Tarry, majd később Edsger Wybe Dijkstra kutatásai nyomán, akik a labirintus problematikájával, illetve a legrövidebb út kérdésével foglalkoztak – olyan, ma már mindennapos eszközök fejlődéséhez is hozzájárult, mint a GPS. Zárógondolatként
Rámutatott, hogy a közelmúltban a koronavírus terjedésének követése, tanulmányozása során is tulajdonképpen hatalmas gráfokat vizsgáltak a szakemberek. Az ünnepélyes tiszteletbeli doktorrá avatást követően a tervek szerint délután hat órakor Lovász László Diszkrét vagy folytonos? címmel tartott tudomány-népszerűsítő előadást, melyben azt a kérdést boncolgatta, hogy világunk matematikai szempontból diszkrét vagy folytonos-e. Matematikai szempontból a diszkrét modellek igen eltérően viselkednek a folytonosaktól. A folytonosság elmélete, az analízis a 18. századtól kezdve hatalmas sikereket hozott a fizika és más tudományok megalapozásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Összeomlott szerdán Erdély egyik legrégebbi fedeles hídja, a 156 éves Urmánczy-híd a Hargita megyei Maroshévízen – tudatta Czirják Károly helytörténész, a helyi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke.
A Fehér megyei Tövisen avatták fel kedden Románia legnagyobb napelemparkját. Az összesen 55 millió eurós napelempark-beruházás – ebből 15 millió euró vissza nem térítendő támogatás – az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képezi.
A május elsejei hosszú hétvégén általában jó idő lesz, a sokéves átlagnál helyenként jóval magasabb hőmérsékletekkel, de a hegyekben és dombvidéken elszórtan átmeneti légköri instabilitás is előfordulhat.
Egy második világháborús repülőbombát találtak szerdán reggel az aradi Neuman Ferenc Aréna közelében, egy építkezésen.
Lelkiismeret szerinti voksolást javasol szimpatizánsainak a román elnökválasztás május 4-én, vasárnap tartandó első fordulóján az egyik kisebbik erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Erő (MPE).
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Szerdától folytatódhat az oktatás a nagyszebeni Samuel von Brukenthal Főgimnáziumban – közölte kedd este a Szeben megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) döntését az intézmény sajtószóvivője.
Több mint 60 tűzoltó dolgozik a szászrégeni raktárépületnél kiütött tűz eloltásán.
Egy vízzel teli régi csatornába esett és meghalt két gyermek kedd délután a Kolozs megyei Bánffyhunyadon.
Lánccal és lakattal egy vonat elé, a sínekhez kötötte magát egy férfi kedden a marosvásárhelyi vasútállomáson. A 73 éves férfi a tanúk szerint az alacsony nyugdíja miatti elégedetlenségét akarta kifejezni ezzel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!