Számos civil szervezet, emberjogi szakértő, ugyanakkor több ezer állampolgár fejezte ki tiltakozását az elmúlt napokban a parlament által tavaly novemberben elfogadott adattárolási jogszabály következményei miatt. Mint arról keddi lapszámunkban beszámoltunk, a 2008/289-es számú, az elektronikus adatrögzítést és tárolást szabályozó törvény értelmében január 20-ától a hazai telefontársaságoknak hat hónapon keresztül tárolniuk kell előfizetőik hívásainak és üzenetküldéseinek adatait, amelyeket szükség esetén a nyomozó hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk.
Vagyis a szolgáltatónak fél évig el kell raktároznia a hívást kezdeményező és a hívott fél címét, telefonszámát, akárcsak azt, hogy ki kivel, honnan beszélt, ki kinek, honnan és mikor küldött SMS-t. Hasonlóképpen rendelkezik a törvény az internetes böngészésről és kommunikációról is: az internet-szolgáltatóknak március 15-étől szintén hat hónapig meg kell őrizniük az ügyfeleik által küldött elektronikus levelek adatait, a küldés és az üzenetfogadás helyszínét, időpontját. Az adatok között szerepel az előfizető lakcíme és gépének IP-címe, emellett elraktározzák az internetezéssel kapcsolatos összes más adatot is, például azt, hogy ki, mikor és honnan kapcsolódott a világhálóra, illetve mikor lépett ki onnan. Noha a jogszabály szerint a beszélgetések, üzenetek, levelezések tartalmára nem vonatkozik az adattárolás, az intézkedés sokak felháborodását váltotta ki, és a www.petitieonline.ro internetes oldalon zajló aláírásgyűjtési akció keretében tegnap már közel hétezer állampolgár támogatta a rendelkezés érvénytelenítését.
Az adatgyűjtést és -tárolást kifogásolók legtöbbször az alkotmány ama szakaszára hivatkoznak, miszerint a levelek, sürgönyök, egyéb postai küldemények, a telefonbeszélgetések és más törvényes kommunikációs módszerek titkossága sérthetetlen. Élesen bírálja a jogszabályt a Jogi Forrásközpont is, amely tegnapi közleményében arra figyelmeztet: az adattárolás sérti a magánélethez való jogot. „Noha a szolgáltatók nem raktározzák el a beszélgetések, írott üzenetek tartalmát, a rendelkezés révén a hatóságok Romániát a Nagy Testvér országává, az állampolgárokat pedig irányított robottársadalommá alakítják, utóbbiak ráadásul potenciális bűnözőkké válnak” – szögezi le Georgiana Iorgulescu, a CRJ ügyvezető igazgatója. Aggályainak adott hangot az üggyel kapcsolatban tegnap Mircea Geoană is, aki szerint sürgősen közvitára kell bocsátani a jogszabályt.
A szenátus szociáldemokrata elnöke szerint az állam megalapozottan kívánja fokozni a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, ezzel egy időben azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a romániai társadalom még ma is gyanakvással és félelemmel tekint a kommunista titkosszolgálatok hasonló módszereire emlékeztető adatgyűjtésre. Eközben Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke úgy vélekedett: a törvény felcseréli az ártatlanság vélelmét a bűnösség vélelmével, súlyos visszaélésekre ad alkalmat, ugyanakkor ellentmond az alkotmány előírásainak, amelyek az állampolgárok szabadságjogaira és az intim szféra védelmére, a levezés sérthetetlenségére vonatkoznak. Enache rámutatott: több uniós tagállam – például Németország és Bulgária – esetében egyéni perek során az Európai Emberjogi Bíróság megállapította, hogy jogsértésről van szó. A PEL elnöke aggályának adott hangot azért is, mert a törvény szerint az ügyészeknek – súlyosnak és sürgősnek nyilvánított esetekben – lehetőségük nyílik bírósági határozat nélkül hozzáférni a személyes üzenetekhez.
Ehhez képest Codruţa Kövesi legfőbb ügyész azért kívánja módosíttatni a jogszabályt, mert szerinte hátráltatja a nyomozó hatóságok munkáját. Az igazságügy-minisztériumhoz eljuttatott – és Cătălin Predoiu tárcavezető által tegnap megalapozottnak nevezett – megkeresésben a főügyész kifogásolja, hogy a 289-es törvény rendelkezései ütköznek a büntetőjogi perrendtartással. Miközben ugyanis a perrendtartás szerint az ügyész a bűnvádi eljárás megkezdődése előtt kérheti például a telefonbeszélgetések lehallgatását, az adattárolási jogszabály szerint a közvádló csak bírói engedéllyel, az eljárás beindítása után férhet hozzá a bizalmas adatokhoz – kivéve azokat az eseteket, amikor súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).