– ez világszerte jelentős egészségügyi fenyegetést jelent.

Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem igen összetett. Nem könnyű gondoskodni a fertőzések megfelelő megelőzését és elhárítását szolgáló intézkedések (akár az egyszerű kézmosás) gyakorlati végrehajtásáról. Kihívást jelent a meglévő antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazása, azaz a megfelelő hatóanyag helyes és csak szükség esetén történő használata is. Végül említésre méltó, hogy

Az Európai Unió úgynevezett egységes – vagyis humán- és állategészségügyi, valamint környezeti szempontokat is figyelembe vevő – egészségügyi megközelítést alkalmaz e probléma kapcsán.

Románia egyelőre egy háromkötetes, vaskos útmutatóval rendelkezik, amelyet az elkövetkezendő időszakban próbálnak gyakorlatba ültetni. Ez azért is fontos – hangsúlyozta Sorin Aramă, az országos projekt vezetője –, mert az AMR növekedésével nő a kezelések időtartama és költsége, valamint az elhalálozási arány. Az antibiotikumrezisztencia megfékezését célzó országos program keretében jövő év januárjáig a részt vevő egészségügyi intézmények személyzetét képzésben részesítik, ugyanakkor a pácienseket tudatos antibiotikumhasználatra készítik fel.

Veszélyes a felelőtlen antibiotikumhasználat

Az antimikrobiális rezisztencia kialakulását a felelőtlen antibiotikumhasználat is fokozza. A szakorvosok szerint egyre több hazai beteg az ismerős, a szomszéd tanácsára kezd el különböző antibiotikumokat szedni. A világjárvány csak fokozta azt a hiedelmet, miszerint bizonyos antibiotikumokkal megelőzhetjük vagy hatékonyabban gyógyíthatjuk a Covid-fertőzést.

– kongatta meg a vészharangot hétfőn Adrian Marinescu, a bukaresti Matei Balş Járványtani Intézet orvos igazgatója. Félelmét osztotta menedzser kollégája, Cătălin Apostolescu is, aki szerint olyannyira súlyos a helyzet, hogy könnyen megeshet, miszerint a túlzott és esztelen fogyasztásért az elkövetkezendő években, évtizedekben valamennyi antibiotikum hatástalanná válik. „Olyan körülmények közt, hogy a modern orvostudomány az antibiotikum használatára épül” – tette hozzá a szakember.

Rendkívül ártalmas statisztikaszépítés

Az antimikrobiális rezisztencia következtében kialakult, szaknyelven nozokomiálisnak nevezett fertőzésekről szólva Adrian Marinescu aggodalmának adott hangot, rámutatva, hogy a hazai statisztikák nem segítik a helyzet javítását. Ugyanis

„A csodával határos arány azonban nem a romániai kórházi rendszer patyolattisztaságának köszönhető, hanem az intézményvezetők ’89 előtti berögződéseiknek. Noha nozokomiális betegségek megjelenését a 10–12 százalékos határig világszerte elfogadott tényként kezelik, a legtöbb hazai klinikavezető a papíron jól mutató statisztikai adatok kedvéért letagadja vagy elhallgatja ezeket” – ezt még másfél évtizeddel ezelőtt mondta a Krónikának Marosvásárhely neves parazitológus szakorvosa, az azóta elhunyt Fazakas Béla egyetemi tanár.

Kérdésünkre, miként fordulhat elő, hogy sem 1989 óta, sem 2007 óta nem változott az egészségügyi illetékesek mentalitása, Sorin Aramă egy nálunk még ma is élő tévhittel magyarázta a gyakorlatot. „A páciensek, a hozzátartozók, a sajtó képviselői még ma is orvosi műhibát kiáltanak, ha valaki megfertőződik a kórházban” – mondta.

Cătălin Apostolescu, a Matei Balş-intézet menedzsere szerint az egyetlen megoldás, ha az orvosok is úgy viselkednének, mint az elvonókúrára jelentkező alkoholisták. „Őszintének kell lennünk. Üljünk le, nézzünk a többiek szemébe, mutatkozzunk be, és – amint a gyógyulni vágyó anonim alkoholista kijelenti, miszerint ő alkoholista – ismerjük be, hogy kórházainkban, intenzív osztályokon, műtőinkben ennyi és ennyi a nozokomiális fertőzés aránya” – látja az egyetlen megoldást a bukaresti fertőzőkórház vezetője.