Vitus-Bulbuk Emese: „az együttérző magatartás segíthet a nehézségek leküzdésében”
Fotó: Médiatér
Bonyolult lelki folyamatok húzódnak meg az öngyilkosság hátterében – fejtette ki a Krónika megkeresésére Vitus-Bulbuk Emese kolozsvári család-pszichoterapeuta, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy a héten két családos öngyilkosság is történt Temes megyében, az egyik esetben lelkész házaspár vetett véget életének. A pszichoterapeuta férje, Vitus-Bulbuk István református lelkész úgy fogalmaz, a lelkészekkel szembeni elvárások sokrétűek, mondhatni teljesíthetetlenek, de létezőek.
2022. május 06., 18:022022. május 06., 18:02
2022. május 06., 19:292022. május 06., 19:29
– A közvéleményt mindig elborzasztja, megrázza a családos öngyilkosságok híre. Két ilyen tragikus eset is történt Temes megyében a héten: Szigetfalu református lelkésze a feleségével, Temesváron egy pszichológus végzettségű nő a két gyermekével együtt vetett véget életének. Mi vihet rá egy embert arra, hogy ne csak önmagával végezzen, hanem közeli hozzátartozóját is magával rántsa? Meg lehet-e magyarázni azt, hogy a gyerekeivel is végez valaki?
– Valóban tragikus eseményeknek lehettünk tanúi az elmúlt napokban, és ez mindenkit megráz, mindenki reagál rá valahogy, magyarázatot keres a történtekre. Sajnos soha nem tudjuk teljesen megmagyarázni ezeket a történéseket, nincs egyöntetű magyarázat erre. Az öngyilkosság folyamatát biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők egyaránt befolyásolják. Egyik legfontosabb komponens az egyén mentális egészségi állapota (sokszor húzódik a háttérben súlyos, akár kezeletlen depresszió) és negatív énképe, valamint a reménytelenség érzésének állandó jelenléte minden helyzetre, kapcsolatra.
Többek között a külső, környezeti eseményekre adott vulnerabilitás, a kétségbeesés, az a gondolat, hogy a konfliktusokból, nehézségekből nincs kiút, vagyis csak egyetlen kiút van, és az az öngyilkosság. Az pedig csak nehezít a megértésen, hogy ha más valakit is magunkkal rántunk, az még tragikusabb, érthetetlenebb. Ilyenkor az egyén annyira kilátástalannak és sötétnek lát és gondol mindent, hogy azt tartja az egyedüli mentségnek, ha a szeretteit is magával rántja, mert tévesen úgy gondolja, hogy ha neki nem sikerült, akkor nekik sem sikerülhet. Ebben az esetben még biztosabb, hogy a cselekedet hátterében kezeletlen mentális zavar, mély depresszió húzódik meg. A világot, az eseményeket, a saját inter- és intrapszichés folyamatait, konfliktusait menthetetlennek látja, és úgy gondolja, hogy heroikus tettet hajt végre azzal, hogy „megmenti” a hozzátartozóit „ettől a világtól”. Ez viszont téves kép, és úgynevezett omnipotens gondolkodásról árulkodik, ahol az egyén azt gondolja, hogy egyedül ő dönthet élet és halál felett – a másik élete és halála felett is.
– A Temes megyei esetek azért is megdöbbentőek, mert többek között pap (lelkész házaspár) és pszichológus (a nő, aki levetette magát egy tömbház tetejéről, magával rántva a két gyerekét) követte el, akiktől tulajdonképpen segítséget várnak az emberek lelki problémáik orvoslására. Miért történhetett vajon az, hogy mondhatni a lélek dolgaiban jártasabb szakemberekként nem sikerült leküzdeniük az öngyilkosságra való késztetést/hajlamot?
– Hajlamosak vagyunk az embereket a szakmájuk mentén megítélni, és tény, hogy vannak szakmák, amikre ez még erőteljesebben vonatkozik. Így a pszichológus vagy a lelkész nem lehet szomorú, nem lehetnek nehézségei, konfliktusai, problémái, mentális betegségei stb., hisz ők ezt tanulták, csak tudnak magukon segíteni.
Hiszen először valakiknek a gyermekei, testvérei, barátai voltak, s csak utána választottak szakmát. Az pedig minden szakembernek a sajátja, hogy mennyit dolgozik a saját csomagjával, és hogyan ismeri fel, oldja meg és fel a régi dolgait ahhoz, hogy kész és képes legyen a szakmáját hatékonyan végezni.
– Pszichológusként mire hívná fel a figyelmet, mik lehetnek a környezet felé érkező jelzések valakitől, aki esetleg azt fontolgatja, hogy önkezével vet véget az életének? Mire kell odafigyelnünk embertársaink, szeretteink viselkedésében?
– Az öngyilkosságot elkövető ember szenved, reménytelenséget él meg, magányt, és azt, hogy nem értik meg, ez pedig még inkább súlyosbítja az állapotát. Azt érzi, hogy ő gyengébb, nem fontos, nem értékes, fölösleges, teher. Sokszor hangzik el a közösség részéről a „szedd össze magad”, „lesz jobb is” stb. kezdetű tanács, motiválás, és bár a másik fél ezekkel mindig jót akar, meg kell érteni, hogy annak az embernek, aki a gödörben van, ez nem segítség. Mindenkinek a maga fájdalmai a legnehezebbek, és nem lehetünk annyira érzéketlenek, hogy azt gondoljuk, rangsort állíthatunk fel az egyes emberek fájdalmai, problémái között. Minden ember más, és másként reagál a konfliktusokra, kihívásokra, nehézségekre, kudarcokra. Hogy mi van a háttérben, azt sosem tudhatjuk biztosan.
Akkor is, ha nem feltétlenül öngyilkosságot fontolgat. Nehéz segítséget kérni, hát még beismerni, hogy öngyilkos gondolataink vannak, hatalmas tabu és megbélyegzés övezi ezt a témakört, kirekesztettséget és elutasítást élnek meg az ezekkel a gondolatokkal küzdő emberek. A megértő hallgatás, az odafigyelés, a jelen levés, a nyitottság, a segítőkészség ezekben az esetekben életmentő is lehet. Természetesen nem arról beszélek, hogy átvegyük a terheket a másiktól, hanem arról, hogy abban segítsünk neki, hogy a megfelelő segítséget találja és kapja meg a legrövidebb időn belül.
– Sokszor elhangzik mostanában, hogy a körülöttünk zajló események – a két évig tartó pandémia és a háború közelsége – rossz hatással voltak-vannak az emberek lelkiállapotára, az utóbbi időben megnőtt a lelki zavarokkal küzdő, szorongó, depressziós emberek száma. A járvány alatt azt is sokszor hallani, hogy gyakorta felszínre kerültek, felerősödtek a megváltozott helyzetben, a korlátozások miatt a családi problémák, feszültségek. Hogyan tapasztalja ezt a munkája során? Lehet-e általános érvényű tanácsokat adni a nagyközönségnek a családi, lelki feszültségek kezelésére vonatkozóan?
– Én is úgy gondolom, hogy nagyon megnehezítette ez a két év az emberek életét, sokan elszigetelődtek, magányossá váltak, kevésbé tudták a mentális egészségüket fenntartani, mert pont azokat a tevékenységeket nem lehetett végezni, amik feltöltöttek, reményt adtak, segítettek átvészelni a nehéz időszakokat.
De ilyen a türelem, az érzések megértése, az egyensúly fenntartása. Megtalálni a mértéket bármiben is, amit teszünk, a realitást érzékelni és képviselni, rugalmasan hozzáállni a hirtelen változó helyzetekhez – mindez manapság aranyat ér.
Vitus-Bulbuk István református lelkész és Vitus-Bulbuk Emese család-pszichoterapeuta
Fotó: Facebook
„A lelkészekkel szembeni elvárások mondhatni teljesíthetetlenek”
Vitus-Bulbuk István református lelkész szerint a Temes megyei lelkész házaspár esetében megfogalmazhatunk néhány olyan tényt, amivel az ezen a pályán lévő személyek küszködnek, szembesülnek, és amelyek hosszú távon részben hozzájárulhatnak egy-egy lelkész olyan döntéséhez, amely a végén akár tragikusan is végződhet.
„Beszélhetünk arról is, hogy a lelkészekkel szembeni elvárások sokszínűek, sokrétűek, mondhatni teljesíthetetlenek, de létezőek. Nagyon komoly önismereti és hivatásismereti erőfeszítésre van szükség, hogy az elvárások között mégiscsak egészségesen tudjon lelkészként működni valaki” – fejtette ki a Krónikának a Kolozs megyei Ajtonban szolgáló lelkipásztor.
Szerinte a belső konfliktusok, amelyek az adott elvárásrendszer és a rá adott válasz dinamikájából adódnak, óhatatlanul felszínre törnek, többnyire ellenőrizhetetlenül a lelkész családjában és közvetlen környezetében. Ettől a ponttól ez már nem csak egy személyes, belső konfliktus, hanem túllépi a személyesség szűkebb határait, így párkapcsolati és szülő-gyerek kapcsolati gondokat okozhat. Felhívta a figyelmet, hogy további fázisban ez bővülhet egyrészt önértékelési gondokkal, majd lelkiismeret-furdalással.
„A konfliktusok erősítik és táplálják egymást, mert sem hivatását illetően, sem családi életét illetően nincs optimális működésmód, elmaradnak a sikerélmények, a pozitív visszajelzések, vagy ha vannak, akkor már nehezen lehet ezeket meghallani. Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a lelkészek társadalmi megítélése sokat alakult az elmúlt évtizedekben, ami akár társadalmi pozícióvesztésnek is megélhető, a hosszú ideig létező anyagi nehézségekkel való szembesülést, a hitfejlődési megakadásokat, az irreális belső elvárást, hogy a személyes hit csak úgy önmagától minden akadályt és nehézséget legyőzhet, akkor a segítségkérés elmaradása mellett minden más létező gonddal együtt mindez oly mély depressziót okozhat, amely hasonló tragédiával végződhet” – nyilatkozta lapunknak a református lelkész.
Megrázó tragédia történt kedden Temes megyében: felakasztotta magát Szigetfalu református lelkésze és felesége. A lelkész házaspárra kedden reggel találtak holtan a falu paplakján.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
szóljon hozzá!