Szili Katalin Kolozsváron: „el a kezekkel a megszerzett jogoktól!”

Azt hiszem, hogy a mai, 21. századi Európában különösen fontos, hogy aki az identitását meg kívánja őrizni, ezt merje vállalni is, és a többségi társadalom ezt mindenütt tiszteletben tartsa” – fogalmazott. Rámutatott, az is fontos, hogy a külföldön tartózkodók is végezzék el az önkitöltést, hiszen ezáltal hosszú távon is meg lehet tartani a romániai magyar közösséget. „Az egymás iránti felelősségvállalás abban is ki kell teljesedjen, hogy ezt megtesszük” – vélte Szili Katalint.

Ő sem fogadná Márki-Zayt

A kisebbségjoggal foglalkozó miniszterelnöki megbízott emlékeztetett, hogy az elmúlt 12 év magyar nemzetpolitikája a jogalkotás, a támogatási rendszer és az összetartozás tekintetében is egy olyan időszak volt, amire építkezni lehet a jövőben. Hozzátette, ezért is fontos a magyar kormány számára, hogy április 3-án mindenki éljen a szavazati jogával és támogassa ezt.

– jelentette ki a magyarországi ellenzéknek üzenve a budapesti Országgyűlés volt elnöke, aki szerint nem szabad csorbítani az elért jogokat, nem szabad hinni azoknak, akik le kívánják választani a választójogot a magyar állampolgárságról.

12 év alatt jogszabályi háttérrel, nemzetpolitikai támogatásokkal a nemzeti összetartozás, együttműködés egy olyan szintet tudott elérni, ahonnan nem szabad visszalépni” – összegzett Szili Katalin, figyelmeztetve, hogy ismét bekövetkezhet a 2010 előtti politika, nemzetpolitika.

Fontos az őshonos kisebbségek ügye

Harmadik kérdéskörként a miniszterelnöki biztos emlékeztetett, hogy 30 éves a Maastrichti Szerződés, melynek alapján létrejött az Európai Unió. „Fel kell hívnunk Brüsszel figyelmét arra: nem szabad, hogy a nemzeti kisebbségek kérdését a jövőben is belügyi kérdésnek tekintse” – mondta Szili Katalin.

Hangsúlyozta: ez európai kérdés, és az Uniónak nem csak jogalkotási feladatai lennének ebben, hanem a meglévő szabályokat, a kisebbségi keretegyezményt is a mai, 21. századi eseményekhez, körülményekhez kell igazítani.

A 450 milliós európai polgárból körülbelül 10 százalék őshonos kisebbségi sorban él, és csupán 5 százalék a bevándorló kisebbség, hívta fel a figyelmet a politikus, rámutatva, hogy ehhez képest Brüsszel utóbbival jóval többet foglalkozik. „Bízom benne, hogy a Minority Safepack az Európai Bíróság előtt sikeres lesz és az európai régiók ügye az európai intézményrendszer elé kerül, és pedig tudomásul veszi, hogy hosszú távon nem seperheti szőnyeg alá a kérdést” – jelentette ki bizakodón.

Ha ezeket elfogadjuk, akkor hosszú távon egy olyan új fundamentumot teremthetünk az uniós együttműködésnek a nemzeti kisebbségek ügyében, amely az Unió stabilitását is jelentheti” – összegzett a budapesti illetékes.