– folytatta.

Vannak, akiket a birodalmak megvettek, megvesznek. Vannak, akiket a birodalmak pénzeltek, pénzelnek. És ők még attól sem riadtak vissza, hogy megosszák a magyarságot, hogy egymásnak ugrasszanak minket, anyaországi és határon túl élő magyarokat” – figyelmeztetett Szijjártó.

„De nyugalom, kedves barátaim, ők mind, kivétel nélkül a történelem süllyesztőjébe kerülnek, mert a magyar nemzet szelleme nem létezik Sepsiszentgyörgy, Lendva, Eszék, Munkács, Dunaszerdahely, Zenta vagy a diaszpóra magyarsága nélkül. Ezért is kötelességünk, hogy mindenkor határozottan kiálljunk a magyar közösségek jogaiért, ezt meg is tettük és megtesszük a jövőben is” – szögezte le.

„Mi pedig ma ugyanezt mondjuk. Legyen végre béke! Legyen végre béke a szomszédunkban az öldöklő háború helyett!” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

„A hit segített bennünket a legnehezebb időket is túlélni. Volt, amikor csendben, összeszorított foggal, máskor törvényt alkotva, iskolákat építve, kulturális intézményeket alapítva, jelképeinkért, zászlóinkért küzdve, felemelt fejjel, egyenes tartással védtük a magyar közösség érdekeit” – fejtette ki a szövetségi elnök a sepsiszentgyörgyi ünnepségen.

A szabadság napján mérleget vonva megállapította: a közösség tagjai egyenként szabadok, a kommunista diktatúra megbukása után ez a szabadság kiteljesedett, ám a közösség szabadságáért még harcolniuk kell.

– jelentette ki Kelemen Hunor. Felidézte: a magyarságot sokan és sokszor „eltemették”, de mindannyiszor talpra tudott állni.

„Eltemettek bennünket '48-ban, '49-ben és utána is. Eltemettek Trianon után, az impériumváltást követő években, eltemettek a kommunista időszakban, eltemettek sokszor az elmúlt 110 évben. A magyar nyelvet sokszor szűk családi kötelékbe űzték, intézményeinket bezárták, de a reményt és a hitet sohasem tudták elvenni! Talpra álltunk a kommunizmus után, közösséget építettünk, intézményeket alapítottunk, az elrabolt vagyon nagy részét visszaszereztük, és új utakat törtünk ott, ahol nem volt járható út” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Szerinte a magyar közösség ma is csak azt akarja, hogy a körülötte lezajló változásoknak a győztese és ne vesztese legyen. „Ma fejet hajtunk a szabadságharc hősei előtt, és folytatjuk a küzdelmünket. 2024-ben is győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!” – zárta beszédét az RMDSZ elnöke.

„Ezer éve élünk Erélyben, ezer éve otthonunk ez a föld. (...) Nekünk nem térkép e táj: Székelyföldet kőről kőre, tégláról téglára mi építettük. A viharoktól védtük, tájait gondoztuk, szerettük, eszméjét továbbörökítjük, mert Székelyföld, Erdély az otthonunk, az egyetlen hazánk. Ezer éve tudjuk, hogy létezik, hogy a miénk. Székelyföld örök: volt, van és lesz!” – hangoztatta Sepsiszentgyörgy polgármestere Marcel Ciolacu román miniszerelnök közelmúltban tett, Székelyföld létét megkérdőjelező kijelentéseire utalva. Antal Árpád szerint az erdélyi magyarok céljai világosak: tiszteletet akarnak, szabadon használni szimbólumaikat, anyanyelvüket, és Romániában regionális hivatalos nyelvként elismertetni a magyar nyelvet.

korábban írtuk

Ciolacu Háromszéken: „Székelyföldnek soha, de soha nem lesz autonómiája!”

Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szombaton Kovászna megyei látogatásán.

Rámutatott: a közösség minden tagjára szükség van ahhoz, hogy hangja és ereje lehessen.

„Nem vagyunk kicsik, és nem vagyunk kevesen. Mi magyarok együtt vagyunk a Kárpát-medencében és együtt az Európai Unióban is. Ezer év közt össze minket 15 millió szállal. Mivel egy a nyelvünk és egy a kultúránk, érdekeink is egybecsengenek: a körülöttünk zajló változásoknak ne vesztesei, hanem győztesei legyünk mi, magyarok” – hangoztatta a magyar nemzeti ünnepen mondott beszédében Sepsiszentgyörgy polgármestere.