Visszaszámlálás indul. Sepsiszentgyörgy révén Székelyföld is rácsatlakozhat a brassói HÉV-re
Fotó: Pinti Attila
Nagyszabású infrastrukturális fejlesztést „melegítenek fel” Székelyföldön: Sepsiszentgyörgy bekapcsolódik a Brassó környéki helyiérdekű vasút kiépítésébe, amely így a háromszéki megyeszékhelyt is érintené. A székelyföldi város a HÉV-nek köszönhetően közvetlen vasúti kapcsolatba kerülhet a vidombáki nemzetközi repülőtérrel is.
2025. március 18., 18:592025. március 18., 18:59
Hamarosan elfogadják az együttműködési megállapodást, melynek célja a Brassót és agglomerációs övezetét, illetve részben Székelyföldet is kiszolgáló helyiérdekű vasút (HÉV) megvalósítása. A partneri kapcsolat „szentesítése” már a Brassó Megyei Tanács szerdai ülésén napirendre kerülhet.
A projektben egyelőre 12 fél érintett: a Brassó fenntartható tömegközlekedéséért felelős metropoliszövezeti szövetség mellett Brassó város és a megye önkormányzata, Feketehalom, Barcarozsnyó, Vidombák, Zernest, Keresztényfalva, Szászhermány, Prázsmár és Barcaszentpéter polgármesteri hivatala, illetve Sepsiszentgyörgy – közölte a brassói helyi sajtó.
bár már évekkel ezelőtt is felmerült, hogy a Brassó agglomerációjában, nagyrészt már meglévő sínpárokon tervezett HÉV-et Szentgyörgyig „vigyék”, Antal Árpád polgármester most újdonságként számolt be csatlakozásukról.
A háromszéki elöljáró a város költségvetésének múlt heti elfogadása után közölte: a Sepsiszentgyörgyöt és térségét érintő, már közismert nagy infrastrukturális beruházások – mint a már megvalósított szentgyörgyi terelőút és a székelyföldi partnerséggel létrejött Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér, illetve a tervezett Brassó–Bákó-autópálya és annak szentgyörgyi bekötőútja – mellett
Antal Árpád hétfőn a román Agerpres hírügynökségnek úgy fogalmazott: a már említett infrastrukturális fejlesztések sorában „ez egy új elem, amelyről eddig nem beszéltünk”. A HÉV-projektben a Brassó Megyei Tanáccsal és Brassó város agglomerációs térségével működnek együtt. A beruházás második szakaszában meghosszabbítanák a vonalat egészen a szépmezői ipari parkig, hogy azt is összekössék a nemzetközi reptérrel.
Két eseményt szentelt csütörtökön a sepsiszentgyörgyi városvezetés a városi idei költségvetésének: délelőtt a 2025-ös a terveket ismertette Antal Árpád polgármester, délután pedig összeült a testület és megszavazta a büdzsét.
A 12 résztvevős partneri kapcsolat kialakításáról beszámoló Bizbrasov.ro portál tájékoztatása szerint a projekt megvalósítási szakaszában Brassó város önkormányzata 9 420 000 lej társfinanszírozást nyújt, ugyanennyit fizet a megyei tanács is. Ebben a szakaszban a többi önkormányzatnak együttesen 4,71 millió lejes összeget kell biztosítania.
Amint a projekt megvalósul, a partnerségen keresztül minden fél köteles lesz a saját hozzájárulását biztosítani a működtetés érdekében. Ez a becslések szerint összesen 25 millió lej/év. A már említett, fenntartható tömegközlekedésért felelős szövetség feladata lesz a vasút-üzemeltető kiválasztása, a brassói városházának és a megyei tanácsnak pedig évi 10 millió lejt kell biztosítania. A Brassó megyei önkormányzatnak, valamint Sepsiszentgyörgy városának összesen 5 millió lej/év összeggel kell beszállnia. Ezt követően a partnerek megteszik a szükséges lépéseket a vasútvonal Sepsiszentgyörgy ipari parkjáig történő meghosszabbítására.
Februári munkamegbeszélés Brassóban a Székelyföld felé is „kacsintgató” brassói HÉV-ről
Fotó: Facebook/Adrian Ioan Veştea
Mint ismeretes, az Európai Unió erőteljesen támogatja a villamosított vasúthálózat használatát, hiszen jóval környezetbarátabb minden más szállítási módnál, a HÉV kiépítésével pedig – mindennapos, rövidebb távokon is használt tömegközlekedési eszközként – közelebb hozzák az emberekhez. A lehívható vaskos pénzösszegek láttán több erdélyi nagyváros agglomerációjában is helyiérdekű vasút létrehozását tervezik, mint például Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyszebenben és Brassóban is.
De természetesen sehol sem megy karikacsapásra. Például a Cenk alatti városban már évek óta téma a HÉV, olyannyira, hogy 2023-ban már negyedszer írtak ki licitet egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, de eredménytelenül: a sokáig 13 millió lejen tartott ellenérték végül már egyetlen céget sem csábított. Aztán a jelenlegi megyevezetés idén januárban ismét előhozakodott a tervvel, bejelentve, hogy
Az akkori bejelentés szerint a projekt a közigazgatásilag Vidombákhoz tartozó reptérrel létesítendő összeköttetésből indul ki, amely megvalósíthatóságáról már készített tanulmányt az állami vasúttársaság (CFR) brassói regionális kirendeltsége.
A megyei tanács tervei szerint azt kellene újragondolni-kibővíteni, mégpedig igen hamar, ugyanis még 2025 folyamán be szeretnék nyújtani a pályázatot a vonatkozó programban, amely legtöbb 238 millió eurós támogatással kecsegtet, ugyanakkor 2029-ig meg kellene valósítani a projektet.
Aztán februárban máris újabb részletekre derült fény: a brassói HÉV-terv munkamegbeszélésén az érintett felek megegyeztek abban, hogy
Nyugat felé Vidombák, északon a Méhkertek városrész, Székelyföld még nincs a februári HÉV-térképen
Fotó: Facebook/Adrian Ioan Veştea
Utóbbi Brassó északi részén található, itt egy gyalogos felüljárót is építenének Barcaszentpéter irányában. A Feketehalom felé tartó útvonal a brassói központi vasútállomástól indulna Bertalan városrész érintésével; itt meghosszabbítanák a meglévő vasutat Vidombák ipari parkjáig, hogy ott, a reptérnél és az Aerotecnél is megállót hozzanak létre. A terv megvalósításához a Brassó–Feketehalom vonalat villamosítani is kell, illetve meg kell építeni a vidombáki ipari park felé vezető sínpárt 4,3 kilométer hosszan.
„Mivel a finanszírozási iránymutatások szerint az új vasútvonalakba történő beruházás a projekt értékének legfeljebb 15%-át teheti ki, a meglévő vasúti infrastruktúra kiaknázására kell összpontosítanunk, és ezt fogjuk tenni az első szakaszban. E beruházásokon kívül a projektbe bevonjuk az útvonalak üzembe helyezésének költségeit, beleértve a vonatszerelvények beszerzését is” – magyarázta Adrian Veştea megyei tanácselnök.
Székelyföldi megálló? A sepsiszentgyörgyi vasútállomás
Fotó: Pinti Attila
Egyébként a korábbi brassói tervezés egy adott szakaszában legalább kilenc lehetséges útvonallal számoltak. A sepsiszentgyörgyi HÉV már akkor is képben volt: az úgynevezett T5-ös vonal 32 kilométeren át húzódna Brassó–Szászhermány–Prázsmár–Kökös–Uzon–Sepsiszentgyörgy között.
Érdekesség, hogy nem lenne „előzmény” nélküli a brassói-háromszéki HÉV: éppen Brassó–Háromszéki Helyiérdekű Vasútnak (rövidítve BHHÉV) nevezték azt az 1890-ben alapított magyar részvénytársaságot, mely a Brassót a Barcasággal és Háromszékkel összekötő vasútvonalakat építette és üzemeltette.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
szóljon hozzá!