Visszaszámlálás indul. Sepsiszentgyörgy révén Székelyföld is rácsatlakozhat a brassói HÉV-re
Fotó: Pinti Attila
Nagyszabású infrastrukturális fejlesztést „melegítenek fel” Székelyföldön: Sepsiszentgyörgy bekapcsolódik a Brassó környéki helyiérdekű vasút kiépítésébe, amely így a háromszéki megyeszékhelyt is érintené. A székelyföldi város a HÉV-nek köszönhetően közvetlen vasúti kapcsolatba kerülhet a vidombáki nemzetközi repülőtérrel is.
2025. március 18., 18:592025. március 18., 18:59
Hamarosan elfogadják az együttműködési megállapodást, melynek célja a Brassót és agglomerációs övezetét, illetve részben Székelyföldet is kiszolgáló helyiérdekű vasút (HÉV) megvalósítása. A partneri kapcsolat „szentesítése” már a Brassó Megyei Tanács szerdai ülésén napirendre kerülhet.
A projektben egyelőre 12 fél érintett: a Brassó fenntartható tömegközlekedéséért felelős metropoliszövezeti szövetség mellett Brassó város és a megye önkormányzata, Feketehalom, Barcarozsnyó, Vidombák, Zernest, Keresztényfalva, Szászhermány, Prázsmár és Barcaszentpéter polgármesteri hivatala, illetve Sepsiszentgyörgy – közölte a brassói helyi sajtó.
bár már évekkel ezelőtt is felmerült, hogy a Brassó agglomerációjában, nagyrészt már meglévő sínpárokon tervezett HÉV-et Szentgyörgyig „vigyék”, Antal Árpád polgármester most újdonságként számolt be csatlakozásukról.
A háromszéki elöljáró a város költségvetésének múlt heti elfogadása után közölte: a Sepsiszentgyörgyöt és térségét érintő, már közismert nagy infrastrukturális beruházások – mint a már megvalósított szentgyörgyi terelőút és a székelyföldi partnerséggel létrejött Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér, illetve a tervezett Brassó–Bákó-autópálya és annak szentgyörgyi bekötőútja – mellett
Antal Árpád hétfőn a román Agerpres hírügynökségnek úgy fogalmazott: a már említett infrastrukturális fejlesztések sorában „ez egy új elem, amelyről eddig nem beszéltünk”. A HÉV-projektben a Brassó Megyei Tanáccsal és Brassó város agglomerációs térségével működnek együtt. A beruházás második szakaszában meghosszabbítanák a vonalat egészen a szépmezői ipari parkig, hogy azt is összekössék a nemzetközi reptérrel.
Két eseményt szentelt csütörtökön a sepsiszentgyörgyi városvezetés a városi idei költségvetésének: délelőtt a 2025-ös a terveket ismertette Antal Árpád polgármester, délután pedig összeült a testület és megszavazta a büdzsét.
A 12 résztvevős partneri kapcsolat kialakításáról beszámoló Bizbrasov.ro portál tájékoztatása szerint a projekt megvalósítási szakaszában Brassó város önkormányzata 9 420 000 lej társfinanszírozást nyújt, ugyanennyit fizet a megyei tanács is. Ebben a szakaszban a többi önkormányzatnak együttesen 4,71 millió lejes összeget kell biztosítania.
Amint a projekt megvalósul, a partnerségen keresztül minden fél köteles lesz a saját hozzájárulását biztosítani a működtetés érdekében. Ez a becslések szerint összesen 25 millió lej/év. A már említett, fenntartható tömegközlekedésért felelős szövetség feladata lesz a vasút-üzemeltető kiválasztása, a brassói városházának és a megyei tanácsnak pedig évi 10 millió lejt kell biztosítania. A Brassó megyei önkormányzatnak, valamint Sepsiszentgyörgy városának összesen 5 millió lej/év összeggel kell beszállnia. Ezt követően a partnerek megteszik a szükséges lépéseket a vasútvonal Sepsiszentgyörgy ipari parkjáig történő meghosszabbítására.
Februári munkamegbeszélés Brassóban a Székelyföld felé is „kacsintgató” brassói HÉV-ről
Fotó: Facebook/Adrian Ioan Veştea
Mint ismeretes, az Európai Unió erőteljesen támogatja a villamosított vasúthálózat használatát, hiszen jóval környezetbarátabb minden más szállítási módnál, a HÉV kiépítésével pedig – mindennapos, rövidebb távokon is használt tömegközlekedési eszközként – közelebb hozzák az emberekhez. A lehívható vaskos pénzösszegek láttán több erdélyi nagyváros agglomerációjában is helyiérdekű vasút létrehozását tervezik, mint például Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyszebenben és Brassóban is.
De természetesen sehol sem megy karikacsapásra. Például a Cenk alatti városban már évek óta téma a HÉV, olyannyira, hogy 2023-ban már negyedszer írtak ki licitet egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, de eredménytelenül: a sokáig 13 millió lejen tartott ellenérték végül már egyetlen céget sem csábított. Aztán a jelenlegi megyevezetés idén januárban ismét előhozakodott a tervvel, bejelentve, hogy
Az akkori bejelentés szerint a projekt a közigazgatásilag Vidombákhoz tartozó reptérrel létesítendő összeköttetésből indul ki, amely megvalósíthatóságáról már készített tanulmányt az állami vasúttársaság (CFR) brassói regionális kirendeltsége.
A megyei tanács tervei szerint azt kellene újragondolni-kibővíteni, mégpedig igen hamar, ugyanis még 2025 folyamán be szeretnék nyújtani a pályázatot a vonatkozó programban, amely legtöbb 238 millió eurós támogatással kecsegtet, ugyanakkor 2029-ig meg kellene valósítani a projektet.
Aztán februárban máris újabb részletekre derült fény: a brassói HÉV-terv munkamegbeszélésén az érintett felek megegyeztek abban, hogy
Nyugat felé Vidombák, északon a Méhkertek városrész, Székelyföld még nincs a februári HÉV-térképen
Fotó: Facebook/Adrian Ioan Veştea
Utóbbi Brassó északi részén található, itt egy gyalogos felüljárót is építenének Barcaszentpéter irányában. A Feketehalom felé tartó útvonal a brassói központi vasútállomástól indulna Bertalan városrész érintésével; itt meghosszabbítanák a meglévő vasutat Vidombák ipari parkjáig, hogy ott, a reptérnél és az Aerotecnél is megállót hozzanak létre. A terv megvalósításához a Brassó–Feketehalom vonalat villamosítani is kell, illetve meg kell építeni a vidombáki ipari park felé vezető sínpárt 4,3 kilométer hosszan.
„Mivel a finanszírozási iránymutatások szerint az új vasútvonalakba történő beruházás a projekt értékének legfeljebb 15%-át teheti ki, a meglévő vasúti infrastruktúra kiaknázására kell összpontosítanunk, és ezt fogjuk tenni az első szakaszban. E beruházásokon kívül a projektbe bevonjuk az útvonalak üzembe helyezésének költségeit, beleértve a vonatszerelvények beszerzését is” – magyarázta Adrian Veştea megyei tanácselnök.
Székelyföldi megálló? A sepsiszentgyörgyi vasútállomás
Fotó: Pinti Attila
Egyébként a korábbi brassói tervezés egy adott szakaszában legalább kilenc lehetséges útvonallal számoltak. A sepsiszentgyörgyi HÉV már akkor is képben volt: az úgynevezett T5-ös vonal 32 kilométeren át húzódna Brassó–Szászhermány–Prázsmár–Kökös–Uzon–Sepsiszentgyörgy között.
Érdekesség, hogy nem lenne „előzmény” nélküli a brassói-háromszéki HÉV: éppen Brassó–Háromszéki Helyiérdekű Vasútnak (rövidítve BHHÉV) nevezték azt az 1890-ben alapított magyar részvénytársaságot, mely a Brassót a Barcasággal és Háromszékkel összekötő vasútvonalakat építette és üzemeltette.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
szóljon hozzá!