2009. október 27., 09:352009. október 27., 09:35
Az ünnepségsorozat fénypontjának bizonyultak a hét végén a különböző tantárgyak szerint szervezett kísérletek, nyílt órák, az Arany János életét és költészetét ismertető bemutatók, ebből az alkalomból pedig a gimnázium öregdiákjai is beülhettek egykori osztálytermükbe nosztalgiázni.
Különben a hajdúvárosi schola Erdély ama kevés oktatásügyi intézményei közé tartozik, amelynek nevét fennállása során féltucatszor megváltoztatták, ennek ellenére szellemiségére mindig a nagyszalontai költőóriás öröksége nyomta rá bélyegét. A Bihar megyei város képviselő-testülete egyébként 1903-ban döntött az állami főgimnázium beindítása, a már kétszáz éve működő algimnázium állami főgimnáziummá fejlesztése mellett, és nem véletlen, hogy a műveltség és a szellemi fejlődés ügyét akkoriban közel félszáz környező község is támogatta.
A megye első állami főgimnáziuma – Tatár Balázs igazgatásával – 1907 őszén kezdte meg működését, ám az intézménynek jelenleg is otthont adó épület csak két évvel később készült el, Székely László szalontai származású műépítész tervei alapján.
Az 1919 óta folyamatosan kétnyelvű gimnázium minősítését többször lefokozták (működött például mezőgazdasági profillal és ipari szakközépiskolaként is), a Toldi szerzőjének először 1941-ben felvett nevét számtalanszor megvonták tőle, amit 2007-ben a főgimnáziumi ranggal együtt visszaadtak, sőt a legnagyobb magyar epikus költő nemrég mellszobrot is kapott a gimnázium főbejáratánál.
Nem véletlen tehát, hogy a centenáriumi ünnepség mottójául a minden emelkedés küzdelemmel jár üzenetét hordozó Per aspera, ad astra (Göröngyös úton a csillagokig) latin mondást választották.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.