Fotó: Com’ON Kolozsvár
Könyvbemutatóval egybekötött beszélgetéssel zárult a kétnapos, online térben megtartott 11. Szociológus napok. Az Erdélyi magyar ifjúság – Szociológiai jellegzetességek és változások 2001 és 2016 között című, 2020-ban megjelent kötet kapcsán Csata Zsombor az MTA Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa és Székely Levente szociológus beszélgetett a szerzőkkel.
2021. május 15., 10:152021. május 15., 10:15
A Szociológus Napok a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, illetve a Max Weber Szakkollégium rendezvénye, melyet immár tizenegyedik alkalommal szerveznek meg a kar és az intézet diákjai és oktatói. Idén a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Szociológia és Demográfia Szakbizottságával és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségével (RODOSZ) társszervezésben zajlott az előadássorozat.
Azt próbálták körüljárni, hogy ebben a 15 évben az erdélyi magyar fiataloknak, egy gyors társadalmi és gazdasági globalizációs folyamaton keresztülmenve, milyen előnyökkel és hátrányokkal kellett szembenézniük.
„A kolozsvári, temesvári IT-iparban és más, jól fizetett munkakörben dolgozó fiatalok az európai társaikkal versenyeznek a béralku során, kulturális-szabadidős és anyagi fogyasztási mintáik, értékrendjük, digitális státuszuk, párkapcsolati döntéseik is egyre inkább globális összehasonlításban értelmezhetők. Ezzel szemben
– derül ki a kötet tartalmából.
Veres Valér szociológus, a kötet szerkesztője és társszerzője elmondta, hogy a pandémia hatására, zoom-előadást szimuláló, de a fiatalok sokszínűségét tükröző borítót választottak, az első és a hátsó oldalán is négy-négy képpel, amely a fiatalok sokszínűségét hivatott bemutatni.
Csata Zsombor úgy véli, hogy a kötet a valósághoz közelebb álló szempontokat vesz figyelembe, hogy a fiatalok helyzetképéről differenciáltabb és árnyaltabb képet adjon, mint a korábbi kutatások.
„Azáltal, hogy a fő téma az egyenlőtlenség, túllépjük helyenként leegyszerűsített értelmezését a fiatalságnak, ugyanis az sokkal sokszínűbb, mint 15 évvel ezelőtt.” – magyarázza az MTA Kisebbségkutató intézetének tudományos munkatársa.
Veres Valér szociológus első tanulmányából kiderült, hogy
Valamint az, hogy az iskolázottság esélyei is nőttek, így a szerényebb háttérrel rendelkező fiatalok is hozzájutnak az oktatáshoz.
A második tanulmány azt járja körül, hogy az egyenlőtlenségek miként mentek át egy másik dimenzióba. Ezáltal a területiség vált fontossá, például nagyon sok fiatal ment ki külföldre az EU-csatlakozást követően, illetve egyre többen vállalnak a tanulás mellett munkát, de pozitív hozadékai is voltak, hiszen többen maradtak az oktatásban.
Geambașu Réka és Vita Emese a munkaerőpiaci helyzet és sikeresség, a munka–magánélet egyensúlyát vizsgálták a családtervezés és párkapcsolatok kontextusában.
Ebben a kutatásban újdonság, hogy kiterjed azokra a fiatalokra is, akiknek nincs családjuk.
„Munka-magánélet egyensúly vizsgálatával elsősorban egy résbe akartunk belopódzni, hogy olyat mutassunk, amiről nem szólnak a kutatások. Kimarad ugyanis általában az a perspektíva, hogy azok, akiknek nincsenek tapasztalataik, akinek nincs gyereke, annak is össze kell egyeztetni a munkát és a magánéletet. Szándékunk az volt, hogy bemutassuk, hogy van véleményük azoknak is, akik még nem érintettek közvetlenül” – magyarázta Geambașu Réka, a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének egyetemi adjunktusa.
Kiss Dénes szociológus abból a feltevésből indult ki, hogy
Székely Levente szerint a kutatás arra enged következtetni, hogy az erdélyi magyar fiatalok inkább a nemzeti mintát követik és nem a többségi társadalomét, és nőtt a szekularizáció az elmúlt 15 évben, ezáltal pedig a vallásukban elbizonytalanodók aránya is.
A szerző szerint ez azonban csupán feltételezés. Inkább az valószínűbb, hogy 15 éve a fiatalok nem merték felvállalni, hogy vallási szempontból bizonytalanok.
„Nem ateizmusról van itt szó, ugyanis a fiatalok 98%-ban hisznek Istenben. Ez korábban is így volt, és most is így van. Ez a korosztály nem hasonlítható a magyarországiakhoz. Mert nem látjuk a román fiatalokat, csak a teljes lakosságra vonatkozó felméréseket, de egyáltalán nem biztos, hogy a román fiatalok nem gondolkoznak hasonlóképpen, mint az erdélyi magyarok” – magyarázza Kiss Dénes.
Szabó Júlia elmondta, hogy jelenlegi tanulmányában és korábbi kutatásaiban is a fiatalok kulturális fogyasztását vizsgálja. Megfigyelések, fesztiválon végzett terepmunkák során azt látta, hogy
Szakirodalomban a „mindenevőség” nevet viseli a jelenség.
Szerinte a legelején, egy Félsziget-kutatásban még nagyon jól meg lehetett figyelni, hogy a szubkultúrák hangsúlyosan jelen voltak. Különböző értékrend, stílus látszott külsőleg is rajtuk, mint például a punkok vagy a rockerek esetében.
„2013 után már ezek a szemmel látható szignálok eltűntek. Feltételezésem van mindössze, hogy
Ezzel magyarázható a mindenevőség. A kulturális szignálok átalakultak a globalizáció miatt. A szubkultúra eszközei felköltöztek a tömegmédia színtereire” – összegzi Szabó Júlia.
A kötetben egyéb érdekes kutatások is megjelennek. Dániel Botond például a civil szervezetekhez való kötődés átalakulást kutatta. Egyre kevésbé látszódik, a tagságot adó kötődéseket nem vállalják már olyan szívesen.
Rusu Szidónia pedig az „információs társadalomban” tapasztalható digitális egyenlőtlenségeket mérte fel az erdélyi fiatalok körében. Illetve, hogy miért magasabb az internetpenetráció az erdélyi fiatalok körében.
A kötet megvásárolható a BBTE Könyvesboltban, a Gutenberg könyvesüzletekben, Magyarországon a Libri könyvesboltban, valamint online is megrendelhető.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
„Ránk számíthatsz!” az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – jelentette be Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.
Két szászrégeni banda tagjai verekedtek össze szombaton a szászrégeni strandon. Az eseményről nem számolt be a Maros megyei rendőr-főkapitányság, ám miután egy helyi román lap részletesen írt a történtekről, kedden több személyt őrizetbe vettek.
Mintegy 400 rendőr és csendőr keresi a 37 éves Emil Gânj Maros megyei férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta a házat barátnőjére, aki a tűzvészben életét vesztette. A férfi felkutatása egész éjjel folytatódott.
Az Erdélyi-szigethegységben lévő Vârtop üdülőfaluban táborozó diákok egy csoportját szállították kórházba kedd éjjel ételmérgezés gyanújával.
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Több mint 50 százalékkal megemelték az Aradi Nemzetközi Repülőtér igazgatótanácsi tagjainak a havi illetményét, de az intézmény többségi tulajdonosa, a megyei önkormányzat elnöke megvétózta a fizetésemelést.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) tájékoztatása szerint 18 óráig számos erdélyi megyében is károkat okozott a viharos időjárás.
Régóta nyomoz a rendőrség annak a 37 éves Maros megyei férfinak a bűnügyeiben, akit azzal gyanúsítanak, hogy rágyújtotta élettársára a lakást Mezőméhesen. A férfi ellen több bűncselekmény miatt folyik eljárás.
A Temes megyei rendőrség keresi azt a személyt, aki megrongálta a magyar nyelvű táblát a temesvári református templomon, ahol Tőkés László szolgált.
szóljon hozzá!