Sokszínű, mindenevő, globalizált erdélyi fiatalság és egyre mélyülő egyenlőtlenségek

A Szociológus Napok a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, illetve a Max Weber Szakkollégium rendezvénye, melyet immár tizenegyedik alkalommal szerveznek meg a kar és az intézet diákjai és oktatói. Idén a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Szociológia és Demográfia Szakbizottságával és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségével (RODOSZ) társszervezésben zajlott az előadássorozat.

A kutatók különböző témák mentén vizsgálták az erdélyi, 15–29 éves fiatalok társadalmi viszonyainak változását 2001 és 2016 között, reprezentatív szociológiai felmérések alapján.

Azt próbálták körüljárni, hogy ebben a 15 évben az erdélyi magyar fiataloknak, egy gyors társadalmi és gazdasági globalizációs folyamaton keresztülmenve, milyen előnyökkel és hátrányokkal kellett szembenézniük.

„A kolozsvári, temesvári IT-iparban és más, jól fizetett munkakörben dolgozó fiatalok az európai társaikkal versenyeznek a béralku során, kulturális-szabadidős és anyagi fogyasztási mintáik, értékrendjük, digitális státuszuk, párkapcsolati döntéseik is egyre inkább globális összehasonlításban értelmezhetők. Ezzel szemben

– derül ki a kötet tartalmából.

Veres Valér szociológus, a kötet szerkesztője és társszerzője elmondta, hogy a pandémia hatására, zoom-előadást szimuláló, de a fiatalok sokszínűségét tükröző borítót választottak, az első és a hátsó oldalán is négy-négy képpel, amely a fiatalok sokszínűségét hivatott bemutatni.

Csata Zsombor úgy véli, hogy a kötet a valósághoz közelebb álló szempontokat vesz figyelembe, hogy a fiatalok helyzetképéről differenciáltabb és árnyaltabb képet adjon, mint a korábbi kutatások.
„Azáltal, hogy a fő téma az egyenlőtlenség, túllépjük helyenként leegyszerűsített értelmezését a fiatalságnak, ugyanis az sokkal sokszínűbb, mint 15 évvel ezelőtt.” – magyarázza az MTA Kisebbségkutató intézetének tudományos munkatársa.

Veres Valér szociológus első tanulmányából kiderült, hogy

lényegesen elégedettebbek a fiatalok ma az anyagi helyzetükkel, mint 15 éve.

Valamint az, hogy az iskolázottság esélyei is nőttek, így a szerényebb háttérrel rendelkező fiatalok is hozzájutnak az oktatáshoz.

A második tanulmány azt járja körül, hogy az egyenlőtlenségek miként mentek át egy másik dimenzióba. Ezáltal a területiség vált fontossá, például nagyon sok fiatal ment ki külföldre az EU-csatlakozást követően, illetve egyre többen vállalnak a tanulás mellett munkát, de pozitív hozadékai is voltak, hiszen többen maradtak az oktatásban.

Geambașu Réka és Vita Emese a munkaerőpiaci helyzet és sikeresség, a munka–magánélet egyensúlyát vizsgálták a családtervezés és párkapcsolatok kontextusában.

Fontos eredménye a kutatásnak, hogy a fiatalok egyre késleltetik a házasságkötést. A 29 év alatti nők 17%-a házas, a férfiaknak 11%-a, harmadának nincs párkapcsolata, a gyerekvállalási kedv pedig köreikben 21%-ról 8%-ra csökkent.

Ebben a kutatásban újdonság, hogy kiterjed azokra a fiatalokra is, akiknek nincs családjuk.

„Munka-magánélet egyensúly vizsgálatával elsősorban egy résbe akartunk belopódzni, hogy olyat mutassunk, amiről nem szólnak a kutatások. Kimarad ugyanis általában az a perspektíva, hogy azok, akiknek nincsenek tapasztalataik, akinek nincs gyereke, annak is össze kell egyeztetni a munkát és a magánéletet. Szándékunk az volt, hogy bemutassuk, hogy van véleményük azoknak is, akik még nem érintettek közvetlenül” – magyarázta Geambașu Réka, a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének egyetemi adjunktusa.

Kiss Dénes szociológus abból a feltevésből indult ki, hogy

Románia társadalma az unióhoz újabban csatlakozott országok között a legvallásosabb, az erdélyi magyarság pedig az egyik legkevésbé vallásos nemzethez, a magyarhoz tartozik.

Székely Levente szerint a kutatás arra enged következtetni, hogy az erdélyi magyar fiatalok inkább a nemzeti mintát követik és nem a többségi társadalomét, és nőtt a szekularizáció az elmúlt 15 évben, ezáltal pedig a vallásukban elbizonytalanodók aránya is.

A szerző szerint ez azonban csupán feltételezés. Inkább az valószínűbb, hogy 15 éve a fiatalok nem merték felvállalni, hogy vallási szempontból bizonytalanok.

„Nem ateizmusról van itt szó, ugyanis a fiatalok 98%-ban hisznek Istenben. Ez korábban is így volt, és most is így van. Ez a korosztály nem hasonlítható a magyarországiakhoz. Mert nem látjuk a román fiatalokat, csak a teljes lakosságra vonatkozó felméréseket, de egyáltalán nem biztos, hogy a román fiatalok nem gondolkoznak hasonlóképpen, mint az erdélyi magyarok” – magyarázza Kiss Dénes.

Szabó Júlia elmondta, hogy jelenlegi tanulmányában és korábbi kutatásaiban is a fiatalok kulturális fogyasztását vizsgálja. Megfigyelések, fesztiválon végzett terepmunkák során azt látta, hogy

a fiataloknál egyre inkább megfigyelhető egyfajta nyitottság, sokkal toleránsabbak, mint az átlag, főleg, akik fesztiválokon vesznek részt.

Szakirodalomban a „mindenevőség” nevet viseli a jelenség.

Szerinte a legelején, egy Félsziget-kutatásban még nagyon jól meg lehetett figyelni, hogy a szubkultúrák hangsúlyosan jelen voltak. Különböző értékrend, stílus látszott külsőleg is rajtuk, mint például a punkok vagy a rockerek esetében.

„2013 után már ezek a szemmel látható szignálok eltűntek. Feltételezésem van mindössze, hogy

Ezzel magyarázható a mindenevőség. A kulturális szignálok átalakultak a globalizáció miatt. A szubkultúra eszközei felköltöztek a tömegmédia színtereire” – összegzi Szabó Júlia.

A kötetben egyéb érdekes kutatások is megjelennek. Dániel Botond például a civil szervezetekhez való kötődés átalakulást kutatta. Egyre kevésbé látszódik, a tagságot adó kötődéseket nem vállalják már olyan szívesen.

Rusu Szidónia pedig az „információs társadalomban” tapasztalható digitális egyenlőtlenségeket mérte fel az erdélyi fiatalok körében. Illetve, hogy miért magasabb az internetpenetráció az erdélyi fiatalok körében.

A kötet megvásárolható a BBTE Könyvesboltban, a Gutenberg könyvesüzletekben, Magyarországon a Libri könyvesboltban, valamint online is megrendelhető.